178249. lajstromszámú szabadalom • Kiszúrótű gázt és/vagy folyadékot tartalmazó patronokhoz
MAGYAR SZABADALMI 178249 népköztársaság LEÍRÁS SZOLGALATI TALALMANY Nemzetközi osztályozás: országos TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1979. VII. 18. (HU—295) Elsőbbsége: Magyar Népköztársaság Közzététel napja: 1981. VIII. 28. B 65 D 47/38 HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Szalay Szabolcs osztályvezető 50% Hűtőgépgyár, Jászberény Safcsák Gyula főosztályvezető 50% Jászberény, Magyar Népköztársaság Kiszúrótű gázt és/vagy folydékot tartalmazó patronokhoz 1 A találmány kiszúrótűre vonatkozik, amely előnyösen alkalmazható gázt és/vagy folyadékot tartalmazó patronokhoz, amelyek valamilyen felhasználó készülék megfelelő szerelvényeihez csatlakoznak. Ismeretes, hogy a csomagolástechnikában a század eleje óta állandóan terjed a folyadékoknak és gázoknak „patronokba” történő csomagolása. Ezek hermetikusan lezárt kisebb-nagyobb tartályok, amelyek eleinte kizárólag acéllemezből készültek, lehetővé tették, hogy az egész alacsony technikai szinten álló felhasználási helyeken, például a háztartásokban is felhasználhatók legyenek olyan anyagok, amelyeknek az alkalmazásához addig magas technikai szint volt szükséges. Ilyen anyagok többek között a nagynyomású gázok, amelyek a patronos rendszer kifejlesztése nélkül aligha terjedtek volna el a háztartásokban. Az eltelt időszakban a patronos csomagolás számos területet hódított meg, és igen sok variációval bővült. Ismertek a könnyűfémből és műanyagból készült patronok is, többször tölthető, vagy eldobó kivitelben. Működésük szempontjából a patronoknak három lényeges része különböztethető meg : — a tulajdonképpeni tartály, a patron felnyitásához kialakított szerkezeti elem, az a felület, amely a patron és a felhasználó készü-178249 2 lék közötti kapcsolat létesítésére szolgál az ürítés közben, vagyis a tömítő felület. Mivel a tartályrész és a tömítő felület meglehetősen passzív részek, a patronok egyes típusainál a legnagyobb változatosságot általában a felnyitás céljaira kialakított szerkezeti részeknél találjuk, annál is inkább, mivel általában ez a rész szolgál töltéskor a patron lezárására is. így előfordul, hogy a záró-felnyitó rész egy patronnál szeleppel van lezárva, de gyakrabban az, hogy a záró alkatrész acéllemez, könnyűfém, esetleg műanyag, olyan kialakítással, hogy azt egy megfelelő kiképzésű szerkezettel, az ún. kiszúrótűvel használatbavételkor fel lehessen nyitni. Ez a kiszúrótű (amely egyébként gyakran a szelepes patronok felnyitására is alkalma), a patronos készülékek egyik legproblematikusabb alkatrésze, igen szélsőséges követelményeknek kell eleget tennie. Mérete nem lehet több néhány milliméternél, igen olcsónak kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy több ezer hibátlan működést tudjon teljesíteni az esetben is, ha acéllemez membránt kell folytatni. A kiszúrótűnek jó áramlási tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és ha elhasználódott, szükséges, hogy bármelyik háziasszony igen egyszerűen ki tudja cserélni. E célra acélból esztergált, edzett kúpos cső alakú idomokat használtak évtizedeken keresztül. Ezek azonban nem voltak kielégítőek. A műszer-méretű tűk alakja eléggé változott, vágóélük a köszörülésnél kilágyult, a 5 10 15 20 25 30
