178245. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-fenoxi-alkánkarbonsav-származékokat tartalmazó herbicid kompozíció

9 178245 10 mindaddig keverjük, míg a kéndioxid fejlődése befejező­dik. A szerves fázist hidrogénkarbonátos oldattal sem­legesítjük és szárítjuk. Az etil-acetátot vákuumban teljes mértékben ledesztilláljuk. Az így kapott aldehidet nitro­génatmoszférában 30 ml vízmentes etanol, 0,6 g ammó­­nium-nitrát és 30 g orto-hangyasav-trietilészter elegyé­hez adjuk. A reakcióelegyet körülbelül 8—10 óra hosz­­szat állni hagyjuk, ez alatt a reakció végbemegy. A sót leválasztjuk és a visszamaradt oldatot morfolinnal meg­­lúgosítjuk. Az oldószert ledesztilláljuk. A visszamaradt olajat frakcionáltan desztilláljuk, 22,5 g (81%) (XXXIII) képletű 2-[4'-(2",4"-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propanal-di­­etilacetált Jcapunk, amelynek forráspontja 8 • 10-2 mbar nyomáson 185 °C. 4 fentivel analóg módon állítjuk elő a következő ve­­gyületeket: Példa­szám (I) képletű vegyűlet olvadáspont (°C) 31-(XXXIV) képletű vegyűlet 32. (XXXV) képletű vegyűlet 185 13,33 • 10-2 mbar 33. (XXXVI) képletű vegyűlet 34. (XXXVII) képletű vegyűlet 180—181 9,35 • 10~2 mbar 35. (XXXVIII) képletű vegyűlet 158 6,67 • 10-2 mbar 36. (XXXIX) képletű vegyűlet 37. (XL) képletű vegyűlet 38. példa 2-[4'-(2",4"-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propanal-N­-propilimin előállítása 15 g (0,036 mól) 28. példa szerint előállított hidrogén­­szulfitos adduktot 100 ml etil-acetát és 50 ml In kénsav elegyébe nitrogénatmoszférában 60 °C-on mindaddig keverjük, míg a kéndioxid fejlődése befejeződik. A szer­ves fázist hidrogénkarbonát oldattal semlegesítjük. Az így kapott aldehid etil-acetátos oldatát nitrogén­atmoszférában, hozzácsepegtetjük külső hűtés közben 2,95 g (0,05 mól) propil-amin 50 ml etil-acetátban kép­zett oldatához. A reakcióelegyet 12 óra hosszat szoba­­hőmérsékleten állni hagyjuk. Az etil-acetátot vákuum­ban ledesztilláljuk. A visszamaradt maradékot oszlop­­kromatográfiai úton a rátapadó szennyezésektől mente­sítjük. 9,6 g (76%) (XLI) képletű 2-[4'-(2",4"-diklór­­-fenoxi)-fenoxi]-propanal-N-propil-imint kapjuk. Analízis számított : C : 61,3%, H: 5,45%, Cl: 20,1%, N: 3,95%; talált: C: 60,4%, H: 5,4%, Cl: 20,2%, N: 4,3%. Biológiai alkalmazási példák 39. példa Fűmagokat cserepekbe elvetünk és a permetezhető Por alakban elkészített kompozíciók különböző meny­­nyiségeit a talajfelszínre permetezzük. A cserepeket 4 hétig üvegházban tartjuk. A kezelés eredményét mind ebben a példában, mind a továbbiakban Bolle-szerint értékeljük (vö. Nachrichtenblatt des Deutschen Pflanz­enschutzdienstes 16, 1964, 92—94). Értéke­lési szám Károsító hatás °/0-ban gyomokra kultúrnövényekre í 100 0 2 97,5— < 100 >0—2,5 3 95— <97,5 >2,5—5 4 90—<95 >5—10 5 85—<90 >10—15 6 75—<85 >15—25 7 65—<75 >25—35 8 32,5—<65 >35—67,5 9 0— < 32,5 >67,5—100 Hasonlóképpen kísérleteket végzünk az alkalmazott összehasonlító szerekkel, amelyek a következők: fluorodifen, kémiai neve: 4-nitro-fenil-(2'-nitro-4'-tri­­fluormetil-fenil)-éter és mecoprop, kémiai neve: 2-(4'­­-klór-2'-metil-fenoxi)-propionsav. Az I. táblázatban összeállított eredmények azt mu­tatják, hogy a találmány szerinti készítmények átlagos értékben fűszerű gyomok ellen hatásosabbak, mint a két referencia hatóanyag. Hasonló hatás állapítható meg fűszerű gyomokra az 1., 10., 23., 24., 26., 27. pél­dában leírt vegyületek alkalmazása esetében is. 40. példa Fűmagokat cserépbe töltött talajban elvetünk és üvegházban tartjuk. A magok elvetése után 3 héttel a permetezhető poralakban alkalmazott kompozíciókat különböző adagban a növényre permetezzük és 4 hetes kísérleti időszak után üvegházban a permetezés hatását értékeljük. Referencia herbicídként ebben az esetben is Fluorodifént és Mecoprop-ot alkalmazunk. A leírt ve­gyületek ennél az alkalmazásnál gyengébb hatást mu­tatnak, mint az előbbi példában leírt kikelés előtti el­járásban, de még így is jobb hatásúak a referencia her­­bicidekhez képest (vö. II. táblázat). Hasonló hatást fej­tenek ki fűszerű gyomok ellen az 1., 10., 23., 26. és 27. példában leírt vegyületek is. 41. példa További kísérletekben a leírt vegyületeket kikelés előtti eljárásban számos növénykultúrában alkalmazzuk. A III. táblázatban összefoglalt értékelés szerint az ösz­­szes vizsgált két csíralevelű kultúrnövény kezelése esetén 2,5 kg/ha adagban a 4., 2., 9. és 8. példában leírt vegyü­ld alkalmazása esetén káros hatás nélkül felhasznál­ható. Hasonló hatás áll fenn hagyma esetében is. Megállapítottuk továbbá, hogy a 4. és 9. példában le­írt vegyületeket búzában és árpában alkalmazva káro­sodás nem lép fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents