178238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelt vakolt-homlokzatok készítésére
3 178238 4 cióserő, de a megnövekedett szigetelőhatás miatt a vakolatrétegben megnő a hőtágulás is. E folyamatok következménye a szigetelőlemezek csatlakozási területein levő vakolatréteg fokozott repedése és/vagy az eredetileg meglevő szigetelőlemez és vakolatréteg közötti, illetőleg a szigetelőlemez és a ragasztóréteg közötti idom-alakú összeköttetés feloldódása és a vakolatrétégnek a lemezrecékbe kapaszkodó bordáinak lenyíródása. A műanyag adalék szokásosan több mint 5%. Ez a viszonylag nagy műanyagtartalom befolyásolja a többi habarcskomponens lekötését és csökkenti a habarcs szilárdságát, megnöveli a vízgőz-szigetelőképességet, és lágyabb vakolatréteget eredményez, amely a kívántnál erősebben érzékeny a mechanikus behatásokra. A találmány elé célul tűzzük olyan külső szigetelőrendszer kifejlesztését, amely 100 mm szigetelőanyagvastagságig felhasználható, az említett okok miatti károsodások nélkül. A találmány elé tűzött célt úgy érjük el, hogy még legalább 2 mm/m utózsugorodású keményhablemezt és öt súlyszázaléknál kevesebb műanyagtartalmú habarcsot használunk fel. Előnyösen 2—3 súlyszázalék műanyagtartalmú habarcsot használunk fel. Célszerűen a polisztirol-keményhablemezt kevesebb mint három hónapos tárolási idő után használjuk fel. A habarcsba üvegfonalszövet ágyazható be. A keményhablemezek felvitelére a homlokzati falra műanyagtartalmú keményedőhabarcsot ajánlunk, több mint öt súlyszázalék műanyagtartalommal. Amennyiben a 20 kg/m3 térfogatsúlyú polisztirolkeményhablemezeket harminc napig tároljuk, háromöt évig tartó utózsugorodásra kell számolnunk, amely mintegy 0,35%-os, tehát 3,5 mm/méter. Ha a szigetelőlemezeket három hónapig tároljuk, akkor az utózsugorodás csak mintegy 0,1—0,3%, tehát 1—3 mm/méter. A szigetelőlemezek beépítésére télen fagypont felett és nyáron pedig +40 C° alatt kerülhet sor. A beépítés után a szigetelőlemez lehetséges szélső hőmérsékletértéke a vakolatréteg alatti külső felületén nyáron +60 C° és télen —20 C° lehet. Ebből adódik, hogy a beépítési hőmérséklet lehetséges hőfokkülönbsége mintegy 60 C° lehet. A polisztirol-keményhablemezeknél ez mintegy 0,057 mm/méter K hőtágulási tényezőnek felel meg, ami legfeljebb 3,36 mm/méteres tágulásnak, illetve kontrakciónak felel meg. A szigetelőlemez külső felületén levő vakolatréteg tapasztalat szerinti hőmérséklete — a vastagságtól függően — 1—2 C°-kal alacsonyabb, illetve magasabb középhőmérséklet, amiért is a vakolatréteg 0,012 mm/méter K hőtágulási tényezője alapján a hőmozgás legfeljebb 0,74 mm/méter lehet. A két mozgás közötti különbség tehát, amely a hőfeszültséghez vezet, kerekítve mintegy 2,6 mm/méter. Mialatt a zsugorodási folyamat a polisztirol-keményhablemez teljes egészében megy végbe, addig a hőmérsékletváltozásokból keletkező tágulási, illetve kontrakciófolyamatok csak a polisztirol-keményhablemez szélső rétegére hatnak. A lehetséges legnagyobb hőfokkülönbségek a polisztirol-keményhablemez hőszigetelése miatt a belső fal felé egyre kisebbek. Az ilyen hőmozgások az erő szerint tehát nem a teljes keresztmetszetre, hanem a legelőnytelenebb esetben is csak annak 50%-ára számíthatók. A DIN 53 571 szerint végzett szakítószilárdsági próba alapján a 20 kg/m3 térfogatsúlyú polisztirolkeményhablemez fokozódó húzóerő esetén mintegy 5%-ot tágul, mielőtt a körülbelül 3 kp/cm2 húzóerő hatására elszakad. A szakítószilárdsági próba alapján a húzóerő-nyúlási diagrammból megállapítható a meghatározott megnyúláshoz szükséges erő nagysága, amely a legkedvezőtlenebb esetben keletkezik. Ez az erő 0,35, illetve 0,30+0,13 kp/cm2. Az adatok figyelembevételével a horony folyóméterenkénti legnagyobb zsugorodási és kontrakcióerők a különböző falvastagságoknál a következők : Polisztirol-keményhablemezek zsugorodási és kontakció erő kp/m Szigetelőréteg vastagsága 1 hónapi tárolás utózsugorodás 3,5 mm/m 3 hónapi tárolás utózsugorodás 3,0mm/m 10 48 43 20 96 86 30 144 129 40 192 172 50 240 215 60 288 258 70 336 301 80 384 344 90 432 387 100 480 430 A keményhabanyagok hő- és zsugorodási mozgásai kényszerfeszültségben tarthatók, ha a keményhabanyagok felületét, célszerűen mindkét oldalon, bármilyen kialakítású bemélyedésekkel (vagy kiemelkedésekkel), például négyszögletű bemélyedésekkel, recékkel stb. látjuk el, amelyeket a ragasztó- vagy vakolatréteg felhordásakor kényszerűen kitöltünk, és a rétegek a szigetelőanyagot mechanikusan megkötik. A tartós megkötés előfeltétele azonban, hogy a felhasználásra kerülő ragasztó- és vakolatrétegek anyaga ne lágyuljon ki, ne engedjen után, hanem szilárd maradjon, plasztikus, vagy rugalmas alakváltozás nélkül. A réteg nyíróerejének mindig nagyobbnak kell lennie a zsugorodás vagy kontrakció következtében fellépő erőknél. Ez úgy érhető el, hogy a szokásos megfelelő minőségű mészcement-habarcs keverékeket a következő keverési aránnyal használjuk fel, kevesebb, mint 5% műanyag hozzáadásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
