178217. lajstromszámú szabadalom • Fluidágyas szárító berendezés

17821? MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. XI. 26. (EE—2709) Nemzetközi osztályozás: F 26 B 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Héray József gépészmérnök 50%, Török József gépészmérnök 50%, Budapest Egyesült Vegyiművek, Budapest Fluidágyas szárító berendezés 1 A találmány tárgya fluidágyas szárító-homoge­­nizáló berendezés különösen magas nedvességtar­talmú (10-20%) anyagok szárítására és homogenizá­­lására. A berendezés lényege, hogy keverő-lazító szer­kezettel ellátott készülékteste van, melynek alsó 5 részén a szárító gáznemű anyag vezetésére szolgáló perforált palástja, légmentesen zárható adagoló és ürítő nyílása, átváltható terelőlemeze és porlevá­lasztó, célszerűen zsákos porleválasztó rendszere van. Poranyagok szárítására az iparban általában na- 10 gyón sokféle módszer használatos. Ilyenek lehetnek a szárítandó anyag szempontjából nézve: állóréteges, mechanikusan szállított nyugvóréteges, csúszóréteges, gördülőréteges, vibrációs, mechanikus keveréses, flui­­dizációs, gejzír réteges, lebegtetéses, pneumatikus 1 száüításos vagy örvényréteges eljárások. A szárító berendezések konkrét kiviteli fajtái még sokkal változatosabbak lehetnek, mindig a konkrét igények­nek megfelelően alakítva ki. Az osztályozás szem­pontjai is különbözőek lehetnek. Nagyon elterjedt a nedves szilárd anyagra irányidó hőátvitel módja szerinti osztályozás (Perry J. H.: Vegyészmérnök kézikönyv. ML. Bp. 1969.) Egyre szélesebb körben alkalmazottak azok a fluidizációs szárító berendezések, melyek mind sza- 05 kaszos, mind folyamatos megoldásban és számos változatban használtak Ezeknél a berendezéseknél a nagy nedvességtartalmú, kis szemcseméretű anyagok szárítása esetál gyakran lép fel rögösödés, össze ta _padás, amely a berendezés hatásfokát nagymérték 30 2 ben csökkenti. Ez viszont a kívántnál nagyobb ned­vesség tartalmú por szállítását eredményezi, ami ko­moly podeválasztási problémákat okoz. Ennek meg­szüntetésére utószárító kamrákat alkalmaznak. Ilyen megoldást ismertet a 167 659 sz. magyar szabadalmi leírás is. Ez azonban a fluidágy kialakítására inert anyagból álló hordozó réteget alkalmaz, ami a be­rendezés kialakítását speciálissá teszi. Más megoldások kisegítő eljárást, mechanikus ke­verést vagy vibrációt alkalmaznak. Ilyet találunk a 2 856 273 sz. USA szabadalmi leírásban is. Hason­lóan ismert másik olyan fluidizációs szárító beren­dezés is, ahol a szárítandó anyagot mechanikus keverő aprítja és az alatta lenyithatóan kialakított fluidizációs rácson keresztül juttatja be a rendszerbe a fluidizációt létrehozó szárító levegőt, amely a száraz anyag egy részét a porleválasztóba juttatja. Ha a teljes anyag mennyisége elérte a kívánt mini­mális nedvességtartalmat, akkor a száraz anyag ürítése a fluidrács lenyítása útján történik. Ezt köve­tően az anyagot minden esetben őrölni és homoge­nizálni kell. A fenti megoldások közös hátránya, hogy a nagy íedvességtartalmú anyagot könnyen szétkenik és a szárító gáz bevezető nyílásait eltömítik, az ürítés és a beadagolás szigorúan szakaszos és a kapott termék ninden esetben őrlésre és homogenizálásra szorul, unely külön kisegítő berendezéseket igényel. A nyílások eltömítődésének legfőbb oka az a Követelmény, hogy a nyílások mérete nem lehet 178217

Next

/
Thumbnails
Contents