178211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazol származékok előállítására

17 178211 18 ban szokásosan használt hordozó- és/vagy segédanya­gokkal olyan gyógyászati készítményekké alakíthat­juk, amelyek adott esetben egyéb ismert gyógyha­tású anyagot is tartalmazhatnak. Megjegyzendő még, hogy az I általános képletű vegyületek bizonyos 5 esetekben beadhatók ugyan önmagukban is, rendsze­rint azonban a beadás módjától függően megválasz­tott hordozóanyaggal együtt alkalmazzuk őket. A konkrét esetben felhasznált hatóanyag dózisa természetesen olyan ismert tényezőktől függ, mint 10 az adott vegyidet farmakodinamikai jellemzői, be­adásának módja, a kezelt egyed kora, testsúlya és egészségi állapota, a tünetek jellege és mértéke, az egyidejű egyéb kezelés jellege, a kezelés gyakorisága és az elérendő hatás milyensége. A hatóanyag napi 15 dózisa rendszerint mintegy 0,01—40 mg testsúlykilo­grammonként. Rendszerint naponta 2—4 alkalommal összesen 0,05-20 mg, előnyösen 0,1-10 mg ható­anyagot adunk be testsúlykilogrammonként, adott esetben késleltetett" hatóanyagleadású készítmény 20 formájában, ha nyújtott hatás kívánatos. Az internális beadásra alkalmas dózisegységek egységenként mintegy 0,1—500 mg hatóanyagot tar­talmaznak. E gyógyászati készítményekben a készítmény összsúlyára vonatkoztatva a hatóanyag 25 mennyisége rendszerint mintegy 0,5—95 súly%. A találmány szerinti hatóanyagok beadhatók orá­lisan szilárd formában, például kapszula, tabletta vagy por formájában, vagy folyékony formában, például elixir, szirup vagy szuszpenzió formájában, 30 továbbá beadhatók parenterálisan is, steril folyadé­kok formájában. Ha zselatinkapszulát alkalmazunk, akkor.a kap­szula a hatóanyag mellett por alakú hordozóanya­got, például laktózt, szacharózt, mamutot, keményí- 35 tőt, cellulóz-származékokat, magnézium-sztearátot és/vagy sztearinsavat tartalmaz. Hasonló anyagokat használhatunk sajtolt tabletták készítéséhez is. Mind a tabletták, mind a kapszulák elkészíthetők nyújtott hatóanyagleadású termékekként annak biztosítása 40 céljából, hogy a hatóanyag leadása néhány órán át folyamatos legyen. A sajtolt tabletták el lehetnek látva cukorbevonattal vagy filmbevonattal esetleges kellemetlen íz maszkírozása és a tablettának a légkör káros hatásától való megvédése céljából, illetve el 45 lehetnek látva olyan bevonattal, amely lehetővé teszi a szelektív szétesést a gasztrointesztinális traktusban. A folyékony dózisformák tartalmazhatnak színe­zékeket és ízesítőszereket abból a célból, hogy fo­gyasztásuk a beteg számára kellemesebb legyen. 50 Parenterális oldatok készítéséhez általában hordo­zóanyagként vizet, egy alkalmas olajat, konyhasóol­datot, vizes dextróz- vagy glükóz-oldatot, illetve ezekkel rokon cukrok oldatát, továbbá glikolokat, például propilénglikolt vagy poÚetilénglikolt használ- 55 hatunk. A parenterális beadásra alkalmas oldatok előnyösen a hatóanyagot vízoldható só formájában tartalmazzák, továbbá tartalmaznak stabilizáló ágen­seket és szükséges esetben pufferoló anyagokat. Sta­bilizáló ágensként célszerű antioxidánsok, például 60 nátrium-hidrogén-szulfit, nátrium-szulfit vagy aszkor­­binsav, illetve ezek kombinációi alkalmazása. Hasz­nosíthatjuk továbbá a citromsavat és sóit, valamint az etiléndiamin-tetraecetsav nátriumsóit. A paren­terális beadásra alkalmas oldatok tartalmazhatnak 65 továbbá konzerválószereket, például benzalkónium­­-kloridot, metil- és/vagy propil-parabént és klór-buta­­nolt. A találmány szerinti gyógyászati készítményekhez alkalmazható gyógyászati hordozóanyagokkal kap­csolatos általános kézikönyv Martin, E. W. „Reming­ton’ s Pharmaceutical Sciences” c. könyve. A hasznosítható gyógyászati készítményekre az alábbi konkrét receptúrákat adjuk meg példaképpen. Kapszula Nagyszámú kapszula készíthető úgy, hogy szoká­sos kétrészes kemény zselatinkapszulákba egyenként 50 mg porított hatóanyagot, 110 mg laktózt, 32 mg talkumot és 8 mg magnézium-sztearátot töltünk. Kapszula A hatóanyag szójababolajjal alkotott keverékét kényszerlöketű szivattyúval zselatinba injektáljuk, amikor is 50 mg hatóanyagot tartalmazó lágy zsela­tinkapszulákat kapunk. A kapszulákat ezután petrol­­éterrel mossuk és végül szárítjuk. Tabletta Nagyszámú tablettát készíthetünk hagyományos módon úgy, hogy a dózisegység 50 mg hatóanyagot, 7 mg etil-cellulózt, 0,2 mg kolloid szilícium-dioxidot, 7 mg magnézium-sztearátot, 11 mg mikrokristályos cellulózt, 11 mg kukoricakeményítőt és 98,8 mg lak­tózt tartalmazzon. Alkalmas bevonatot is felvihe­tünk abból a célból, hogy növeljük a kellemes ízérzetet vagy késleltessük a hatóanyagleadást. Injektálható oldat Injektálásra alkalmas parenterális készítményt állíthatunk úgy elő, hogy 1,5 súly% hatóanyagot 10 térfogat% propilénglikollal és vízzel keverünk össze, majd a kapott oldatot végül szűréssel sterili­záljuk. Szuszpenzió Orális beadásra alkalmas vizes szuszpenziót készíthetünk, amelynek 5 milliliteré 10 mg finoman aprított hatóanyagot, 500 mg gumiarábikumot, 5 mg nátrium-benzoátot, 1,0 g amerikai egyesült államok­beli gyógyszerkönyvi minőségű szcrbit-oldatot, 5 mg szacharin-nátriumsót és 0,025 ml vanilla-tinktúrát tartalmaz. Injektálható oldat Injektálásra alkalmas parenterális készítményt állíthatunk úgy elő, hogy 1 súly% hatóanyagot fel­oldunk az amerikai egyesült államokbeli gyógyszer­­könyv XV. fejezetében ismertetett minőségű nát­­rium-klorid-injekcióban, majd a kapott oldat pH-ját 6 és 7 közé állítjuk be és végül szűrés útján sterili­záljuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek, illetve az összehasonlításképpen vizsgált ismert 9

Next

/
Thumbnails
Contents