178195. lajstromszámú szabadalom • Nagyelemű előregyártott épületszerkezet
7 178195 8 az épület hosszirányú főhomlokzatával párhuzamosan helyezkednek el. Ezen 5 szárnyfalak lehetőleg minden két 2 harántfal által határát 6 traktusban, jelen legyenek, de természetesen különleges alaprajzi adottságok esetében jelenlétük egy-egy traktusban mellőzhető is. Ezen 5 szárnyfalak elhelyezkedhetnek úgy, hogy egy-egy 2 harántfalhoz egy vagy több csatlakozik, mégpedig lehetőleg oly módon, hogy ezek alaprajzi súlyvonala az épület hosszirányú 7 szimmetriatengelyébe essék. Az 5 szárnyfalak az ABC irányú rendeltetésszerű terhek egyikének viselésében sem vesznek részt, csupán akkor kezdenek el dolgozni, ha az épületet valamilyen rendkívüli hatás, pl. nagymértékű talajsüllyedés a rendeltetésszerű igénybevételeken túlmenően is terheli. Ezek akkor kapcsolódnak be az erőjátékba, amikor valamely előre megállapított határértéket meghaladó alakváltozások lépnek fel. Ilyenkor ezen 5 szárnyfalak az alattuk és fölöttük elhelyezkedő 3 árcsák közé befeszülnek, és megakadályozzák azt, he-/ a nagy alakváltozások láncreakciószerű továbbadó iása az épület egészének tönkremeneteléhez vezessen. Ily módon az S szárnyfalak a rendkívüli terhek eseten pótolják a nem létező hosszirányú teherhordó falpanelokat, a rendeltetésszerű terhek esetén azonban nem, mivel ilyenkor azokra a merev 1 stabilizáló szakasz, valamint a födémtárcsákból összeállított ugyancsak merev 3 tárcsák jelenléte következtében szükség nincs. A 4. 5. és 6. ábrán hosszirányban elnyúló alaprajzú sávépületekre mutatunk példát az 1 stabilizáló szakaszok célszerű elhelyezési módjával. A 7. ábrán keresztalaprajzú, a 8. ábrán pedig sokszög alaprajzú elrendezést tüntettünk föl, mely utóbbi esetben a töréspontokban speciális alaprajzú la és lb stabilizáló tömbök kialakítása lehetséges. A 9. 10. és 11. ábra a 4. és 5. a 6., valamint a 7. ábrákon föltüntetett alaprajzokhoz tartozó egy-egy lehetséges homlokzati megddás sémáját tünteti föl. Ezek mutatják legvilágosabban, hogy a ma még sivár és egyhangú házgyári építkezés esztétikai hátrányai az általunk javasolt — szabad térformálást és homlokzatkiképzést biztosító — rendszerrel milyen messzemenően kiküszöbölhetők. A 12. ábra magyarázó jellegű, és látható rajta a 4 és 4a hosszirányú falpanelok kialakítása és működése azokon a helyeken, amelyek nem tartoznak az 1 stabilizáló szakaszokhoz. Ezen belül a 12 a, b, c ábrákon a 4 hosszirányú falpanelt, a 12 d, e, f ábrákon a 4a hosszirányú falpanelt tüntettük föl. Ez utóbbi az épület homlokzatán helyezkedik el. 12a ábrán a 4 hosszirányú falpanel és a 8 hézagok láthatók abban az esetben, amikor az épület a rendeltetésszerű terhek normális hatásának van kitéve. Ilyenkor a 8 hézagok megengedik azt, hogy a 4 hosszirányú falpanel a 13. ábrán föltüntetett eltakart hézag nagyságának mértékéig elferdüljön, pl. szélteher hatására (12b. ábra) vagy a 2 harántfalak alapjainak egyenlőtlen süllyedése következtében (12c. ábra). Mindkét esetben az ábrázolt traktus eredetileg téglalap alakú hosszmetszete romboid alakúvá torzulhat. A 8 hézag nagyságának megválasztásánál az előre kiszámítható elferdülés vagy a várható süllyedéskülönbség szolgál alapul. Mivel a homlokzati elemek csomópontjainál a vízzárási követelmények miatt nagyobb mozgás nem engedhető meg, azért a külső homlokzati réteg behasítástól mentesen van fölfüggesztve a belső szerkezeti rétegre. Erre a célra hajlékony, de korrózió álló anyagból készü’t fölfüggesztő kapcsolatok szolgálnak, melyek kismértékű elfordulást megengednek. A belső szerkezeti réteg merev kapcsolata a 2 harántfalak széleit merevíti, de nem akadályozza meg, hogy azok a 12e ábra szerinti módon elferdüljenek vagy a 12f. ábra szerint —, süllyedésből eredően — eltolódjanak. A 13. ábrán látható a 2 harántfal és a 4 hosszirányú falpanel helyi összekapcsolása. Teljesen azonos lehet a kapcsolat a 2 harántfalak és az 5 kiegészítő falak csatlakoztatásánál is. A 16. ábrán az épület homlokzata mentén elhelyezkedő 4a hosszirányú falpanelokban kialakított és korlátozott mozgást megengedő 14 behasítások elhelyezését mutatjuk be. Az ábra bal oldali részén a 4a falpanel alul és fölül van behasítva, míg az ábra jobb oldali részén a 14 behasítás alulról halad a 4a falpanel fölső szélének irányába. Az előbbi esetben a 4a falpanel folytonos része annak középmagassága táján, az utóbbi esetben pedig fölül helyezkedik el. A 17. ábra bal oldali részén a 4a homlokzati falpanelnak a 9 rugalmas hézagkitöltő anyaggal ellátott behasítása látszik azonos vastagságú falsáv és parapet, míg a 17. ábra jobb oldali részén csökkentett vastagságú parapet esetén. A 1B. ábra bal és jobb oldali részén ugyancsak az azonos és csökkentett vastagságú parapet esetében mutatjuk be a 4a falpanelnak a 14 behasítástól mentes folytonos részét. Itt a 4a falpanelban a 13 összekötő vasalás van elhelyezve. A találmány szerinti nagyelemű előregyártott épületszerkezet a normális terhek és hatások esetében nem rendelkezik fölösleges merevséggel, míg a rendkívüli terhek és hatások esetén az előre megválasztott helyű és méretű hézagok összezáródása következtében létrejön a szükséges nagyobb merevség. A szerkezet esztétikai szempontból azért kedvező, mert az épületek földszintje a szokásosnál sokkal nagyobb szabadsággal alakíthatók ki, s így az eddigieknél kedvezőbb városképi együttesek hozhatók létre. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyelemű előregyártott épületszerkezet, amelynek hosszfalakat és harántfalakat alkotó függőleges falpaneljai, ezenkívül vízszintes födémpaneljai, valamint legalább egy, a főablakokkal ellátott homlokzat síkjával párhuzamosan ható ún. hossztengely irányú erőket fölvevő, célszerűen az épület teljes magasságában jelenlevő és adott esetben előregyártott stabilizáló szakasza, továbbá legalább egy, az erőket a stabilizáló szakaszra továbbító és célszerűen ugyancsak panelokból kialakított tárcsája van, azzal jellemezve, hogy az épület hossztengelyével párhuzamosan a stabilizáló szakasztól eltekintve csak a hosszirányú erőfölvétel szempontjából hatástalan falpaneljai (4) és/vagy kiegészítő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
