178176. lajstromszámú szabadalom • Rakodó rézsühíd

178176 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. V. 05. (BA—3649) Közzététel napja: 1981. VIII. 28. 0RSZAGO8 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. II. 28. Nemzetközi osztályozás: B 65 G 63/00 E 21 C 47/04 Feltalálók: Szabadalmas: Faur György oki. bányamérnök, 60%, Budapest Bányászati Tervező' Intézet, Szendeff Gyula old. gépészmérnök, 40%, Budakeszi Budapest Rakodó rézsűhíd 1 A találmány rakodó rézsűhíd főleg külszíni fejté­sek frontjainál az anyagnak az induló oldalon eltérő helyekről történő továbbításával és közben ugyanazon anyagnak egyik magassági helyzetből egy másikba való eljuttatásával, amely rakodó 5 rézsűhídnak szállítószalaggal ellátott és egymástól eltérő magasságban megtámasztott célszerűen acél­­szerkezetű szalaghídja van, a szalaghíd végei közelé­ben külön-külön és együtt is 'működtethető egy­mással azonos vagy eltérő sebességgel mozgatható 10 hemyótalpas futóművekre támaszkodik. A bányászat sajátságos területét képezi a külfej­tés, amely a mélyműveléstől teljesen eltérő gépi berendezéseket és művelési módszereket kíván meg. A műveletek egy része a takaró rétegek eltávolítá- 15 sára és meddő hányóra való eljuttatására irányul, míg a másik része a ténylegesen fejteni szándéko­zott haszonanyag kitermeléséből és szállító beren­dezésre juttatásából áll. A külfejtések gazdaságos­ságát nagymértékben meghatározza az, hogy milyen 20 mennyiségű és minőségű a takaró réteg, és annak eltávolítása hogyan valósítható meg. A külfejtések letakarítási munkáinak hatékonnyá tétele úgy valósítható meg, ha letakarítást végző fejtő, szállító és hányóképző gépek teljesítő képes- 25 ségét növelik. E teljesítménynövelés a tapasztalat szerint egyaránt eredményezi mind a fajlagos beru­házási, mind a fajlagos üzemeltetési költségek csökkentését. A tapasztalat szerint a fajlagos beru­házási költségek csökkentése szempontjából a gép- 30 2 láncban szereplő szállító szalagok és hányóképző berendezések teljesítőképessége a mértékadó. A külfejtésekben az egyes fejtési szeletek nyitó árkának készítése jelenleg nem ugyanazzal a kotró­géppel történik, amely a későbbiekben a szeletet fejti. Ennek az az oka, hogy a marótárcsás nagytel­jesítményű kotrógépek járószintjük alól általában nem tudnak vagy csak kismértékben tudnak kot­rást végezni. A nagyteljesítményű marótárcsás kotrógépek üzembe állításához szükséges nyitó árkot ezért általában egy alsó kotrást végző másik ún. merítő­­létrás kotrógép készíti. Ezek az általuk kifejtett anyagot a járószintjükon elhelyezett szállító sza­lagra rakják fel, amely az anyagot egy távolabbi ún. külső hányóra szállítja. A külfejtéseknél használt ezen ismert fejtési módszernek és a megvalósításukhoz szükséges gépi berendezésnek több hátránya van. A nyitáshoz használt vedersoros kotrógépek kis teljesítőképes­­ségűek és ezért a nyitó árkok elkészítése hosszú időt vesz igénybe. Kedvezőtlen az is, hogy e kisteljesítményű kotrógépek és a hozzájuk tartozó szállító szalagok fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége egyaránt nagy. Műszakilag kedvezőtlen az az alapadottság, hogy a tényleges fejtést más gép végzi, mint amely a nyitóárkot készítette, es emiatt átszereléseket és nem hasznos müveié Let jelentős gépmozgást kell végrehajtani. 17.8176

Next

/
Thumbnails
Contents