178160. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus permetezés
3 178160 4 hajtású mechanikus szivattyúk elektromos energia igénye lényegesen nagyobb, mint a leghatékonyabb elektrosztatikus permezetőké, ezenkívül mozgó részeik vannak, melyek az időnkénti meghibásodás és leállás veszélyét rejtik magukban. Találmányunk a fent ismertetett nehézségeket legalább részben kiküszöbölő elektrosztatikus permetező rendszerre vonatkozik. Találmányunk tárgya elektrosztatikus permetező, melynek a porlasztandó folyadék elektromos feltöltésére és porlasztására szolgáló porlasztófeje, a folyadéknak a porlasztófejhez történő szállítására szolgáló elektromosan szigetelt vezetéke, a vezetékbe szerelt ion-szóró elektródja, a vezetékben az ion-szóró elektródtól a folyadék áramlási irányában elhelyezett ion kisülési elektródja, és a két elektród között olyan feszültség különbség létrehozására szolgáló szerve van, mely a folyadéknak a vezetékben a porlasztófejhez történő szállításához elégséges hidrosztatikus nyomást biztosít. Előnyösen alkámazhatunk olyan porlasztófejet, melynek legalább részben elektromos vezető fúvókája, mellette erőtér-erősítő elektródja és a fúvókára nagy feszültséget bocsájtó és az elektródot földelő szerve van. A leírásban használt „vezetőképes” kifejezés a fél-vezetőképességet is magában foglalja. Az elektródokra adott feszültség előnyösen 10-25 kilo volt nagyságrendű, azonban bizonyos körülmények között ennél nagyobb (pl. 30 kilovolt) vagy kisebb (pl. 1 kilovoltig) feszültségeket is alkalmazhatunk. Az ion kisülési elektród a porlasztófej lehet, annak részét képezheti vagy attól külön helyezkedik el. Az ion-szóró elektród és az ion kisülési elektród közötti hézag az ívképződés kiküszöbölése céljából a lehető legrövidebb legyen. A szivattyúval elérhető nyomás általában annál nagyobb, minél kisebb ez a távolság. így pl. amennyiben igen nagy fajlagos ellenállású folyékony szénhidrogénekkel 25 kV feszültségen dolgozunk, 1 mm-es rés esetében 35 cm-es, 1,5 mm-es résnél 15 cm-es és 3 mm-es rés esetében 5 cm-es folyadékkoszorút kapunk. Az ívképződés azonban nagyon komolyan befolyásolja a szivattyú működését és ha egyszer már megindult, ügy ismétlődés valószínű. Találmányunk előnyös kiviteli alakjait a rajzokon mutatjuk be. Az i. ábrán a tartály és a permetezővezeték függőleges metszetét mutatjuk be. A 2. ábrán a találmányunk szerinti permetezővezetéket és porlasztófejet vázlatosan ábrázoljuk. A 3. ábrán a találmányunk szerinti második permetezővezetéket és porlasztófejet vázlatosan mutatjuk be. A 4. ábrán a találmányunk szerinti harmadik permetezővezetéket és porlasztófejet vázlatosan tüntetjük fel. A találmányunk szerinti berendezés első kiviteli alakját az 1. és 2. ábrán mutatjuk be. A berendezés háton hordozható (hátizsák kialakítású) (10) permetező tartályt tartalmaz, mely a (13) rugalmas vezetéken keresztül a (12) permetező lándzsán elhelyezett (11) porlasztófejet táplálja. Az 1. ábrán látható, hogy a (10) tartály a (14) csavaros felerősítéssel csatlakozik a (15) karmantyúhoz. A (15) karmantyú a (16) rugalmas csövet foglalja magában, melynek egyik (17) vége a (10) tartály aljáig nyúlik, míg a másik vége a (18) csapon keresztüli (12) lándzsához vezet. A (15) karmantyúnak (19) levegőszellőzője van, melyben a (20) cső helyezkedik el, utóbbinak két meg nem fordítható rugó vezérlésű (21) és (22) szelepe van, melyek a (23) külső légkörhöz vezetnek. A (21) és (22) szelep között a (20) cső a (24) rugalmas zárt gumi gömbbel érintkezik. A (16) rugalmas cső a műanyagból (polipropilén) készült rideg (25) szigetelő vezetékhez vezető (12) permetező lándzsához kapcsolódik. A (25) vezeték fején helyezkedik el a (11) porlasztófej, mely kb. 10 mm átmérőjű és kb. 0,5 mm nyílású (27) gyűrűs fémfúvókából áll. A (27) fúvóka körül és kismértékben előtte helyezkedik el a kb. 50 mm átmérőjű (28) fémgyűrű. A (25) vezeték falában helyezkedik el a (29) tűelektród, ettől kb. 2mm-re, a (11) porlasztófej felé áramlási irányban található a (30) kisülési elektród, a (25) vezeték belsejében levő fémgyűrű alakjában. A (12) permetező-lándzsára villanófényes telepek által működtetett nagyfeszültségű (31) generátort szerelünk (233 P, 0—20 kV, 200 mikroamp. modulus, Brandenburg Limited). Az egyik kimenő kivezetés a (32) földhöz (fémhuzal), míg a másik a (29) tűelektródhoz és a (27) fúvókához kapcsolódik. Mind a (30) kisülési elektród, mind a (28) fémgyűrű földelve van. Működés közben a (10) tartály permedével van töltve (valamely inszekticid hatóanyag folyékony aromás szénhidrogénnel képezett 5%-os oldata), a (10) tartály a (15) karmantyúra van csavarva és a (18) csap nyitott helyzetben van. A permetező berendezést a (24) gumi gömb enyhe megnyomásává működésbe hozzuk és addig nyomunk levegőt a (10) tartályba, míg a (27) fúvókából megindul a permedé kiáramlása. A (31) generátort bekapcsoljuk. A (31) generátor a (27) töltött fúvóka és az erőtér-erősítő elektródként működő (28) földelt gyűrű között nagy erősségű elektrosztatikus erőteret hoz létre. Ez az erőtér a fúvókából távozó folyadékot feltölti, porlasztja és töltött részecskéket tartalmazó finom eloszlású permet alakjában kilöveli. Egyidejűleg a (29) tűelektród ionokat süt ki a permedébe. Ezeket az ionokat a (29) elektród taszítja és a (30) földelt kisütő elektród vonza. Az ionok a (30) elektród irányában haladnak, ott kisülnek és a folyadékot magukká ragadják. A fenti folyamat eredményeként létrejött nyomás a permetlevet a (10) tartályból a (11) fúvófejhez szállítja. . A találmányunk szerinti berendezés második ktviteli dákját az 1. és 3. ábrán mutatjuk be, ez a berendezés külön kisülő elektródot nem tartalmaz. A (10) tartály és a (16) cső a (40) csapon keresztu a (42) lándzsában levő (41) csőhöz kapcsolódik, mely a (44) fémfúvókát és a (45) fémgyűrűt magiban fogláó (43) porlasztófejben végződik. Ez M elrendezés a 2. ábrán feltüntetettnek felel meg. A (46) tűelektród sokká közelebb helyezkedő el a (44) fémfúvókához és nincs külön kisülő elektród. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
