178139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-halogén és 5-hidrogén-prosztaciklin származékok előállítására

7 178139 8 3. példa 50mg pr oszt agi andin-F2o-t 2 ml acetonitrilben oldunk és az oldathoz szobahőmérsékleten, keverés közben hozzáadunk 26,4 mg N-bróm-szukcinimidet 20 perc múlva a reakcióelegy kivett mintájának vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálata azt mutatja, hogy a reakció teljesen végbement, a kívánt termék Rf-értéke (szilikagélen, etil-acetáttal telített vízzel) 0,17, míg a körülbelül 5% mennyiségben jelenlevő melléktermék ugyanilyen körülmények között meg­határozott Rf-értéke 0,08. Másfél óra múlva az oldószert vákuumban elpárologtatjuk a reakció­­elegyből, a maradékot diklór-metánban oldjuk, az oldatot híg vizes nátrium-tioszulfát-oldattal rázzuk, majd az elkülönített diklór-metános fázist vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A maradékként kapott gyantaszerű ter­méket szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, etil-ace­­táttal telített vizet alkalmazva előhívószerként. Qy módon 5{-bróm-9-dezoxi-6f,9a- epoxi-prosztaglan­­din-Fta-t kapunk, két diasztereomer elegye alakjá­ban. E termék Rf-értéke szilikagélen, AIX-rendszer­­rel -vö. Hamberg és Samuelsson, J. Biol. Chem., 241, 257 (1965) - 0,23 (kettős folt). A termék 1H magmágneses rezonancia-színképe (deutero-kloroformban) igazolja azt a feltételezést, hogy a kapott termék két izomer vegyület elegyé­­ből áll. 4. példa Az 1. példa szerinti eljárás termékét, az 5£-jód­­-9-dezoxi-6£,9a- epoxi-prosztaglandin-F i Q-metilész­­tert tributil-ón-hidriddel kezeljük. Ily módon a halogénatom eltávolításával 9-dezoxi-6£,9a-epoxi­­-prosztaglandin-FI(rmetilésztert kapunk, amelyet azután hidrolízisnek vetünk alá és így a megfelelő szabad karbonsavat, tehát az R1 és R helyén egyaránt hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kapjuk. Vö.: Corey és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 91, 5675 (1969), Cooper és Yankee, J. Am. Chem. Soc._96i 5876 (1974). Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű prosztaglan­din-származék ok — e képletben R jelentése hidrogén-, bróm- vagy jódatom, R1 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­­csoport vagy valamely farmakológiai szempont­ból elfogadható kation — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely G0 általános képletű vegyületet - e képletben Z1 és Z2 jelentése hidrogénatom, R1 jelentése a tárgyi körben megadott - valamely halogénezőszenel való oxidativ behatásnak vetünk alá, a kapott, R helyén bróm- vagy jódato­­mot tartalmazó reakcióterméket kívánt esetben is­mert módon a megfelelő, R helyén hidrogénatomot tartalmazó származékká redukáljuk (Elsőbbsége: 1976. V. 11.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek - e képletben R1 jelentése az 1. igénypontban megadott - előállítá­sára, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagként használt G0 általános képletű vegyület — e képlet­ben Z1, Z2 és R1 jelentése az 1. igénypontban megadott — halogénezőszerrel való oxidálásával ka­pott, R helyén bróm- vagy jódatomot tartalmazó G) általános képletű vegyületet redukáljuk. (El­sőbbsége: 1976. V. 11.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási móc^a R helyén bróm- vagy jódatomot tartalmazó G) általános képletű vegyületek - 3 képletben R1 jelentése az 1. igénypontban megadott — előállítá­sára, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — e képiéiben Z1, Z2 és R1 jelentése az 1. igénypontban megadott — valamely brómozó- vagy jódozószerrel való oxidativ behatás­nak vetünk alá. (Elsőbbsége: 1976. V. 11.) 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (1) általános képletű vegyületek - e képletben R je­lentése az 1. igénypontban megadott — előállítá­sára, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan (II) általános képletű vegyületet alkalma­zunk, melynek képletben R1 jelentése hidrogén­­atom, Z1 és Z2 jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1976. V. 11.) 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja Rl helyén 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó vegyületek - e képletben R jelentése az 1. igénypontban megadott — előállítására, az­zal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan GO általános képletű vegyületet alkalmazunk, melynek képletében R1 jelentése 1-4 szénatomos alkÜcso­­port, Z1 és Z2 jelentése az 1. igénypontban meg­adott (Elsőbbsége: 1976. V. 11.) 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R1 helyén metilcsoportot tartalmazó G) általános képletű vegyületek — e képletben R jelen­tése az 1. igénypontban megadott - előállítására, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan G0 általános képletű vegyületet alkalmazunk, melynek képletében R1 jelentése metilcsoport, Z1 és Z2 jelentése az 1. igénypontban megadott. (El­sőbbsége: 1976. V. 11.) 7. Az 1—6. igénypontok szerinti eljárások bár­melyikének foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan G0 általános képletű vegyületet alkalmazunk, melynek képleté­ben Z1 és Z2 jelentése hidrogénatom, R1 jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1976. V. 11) 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja R helyén jódatomot tartalmazó G) általános képletű vegyületek — e képletben R1 jelentése az 1. igénypontban megadott — előállítására, azzal jel­lemezve, hogy halogénezőszerként jódot alkalma­zunk (Elsőbbsége: 1976. V. 11.) 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási. módja R helyén brómatomot tartalmazó G) általá­nos képletű vegyületek - e képletben Rl jelentése az 1. igénypontban megadott - előállítására, azzal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents