178127. lajstromszámú szabadalom • Tolózár fémolvadékok öntőüstből történő kiöntésére

3 187127 4 A tolózárban tulajdonképpen a burkolat, illetve a keretszerkezet helyét a meghajtóegységek foglal­ják el, amelyek egyidejűleg a belső szerkezeti ele­meket, pl. a zárólapokat is tartják, és mozgásukat biztosítják. A burkolat kiküszöbölésének eredmé- 5 nyeképpen olyan szerkezetet nyerünk, amely min­den oldalon nyitott, tehát nem tömődhet el a fémolvadék vagy egyéb szennyezők hatására, lera­kódások pedig egyáltalán nem jöhetnek létre. Ezzel biztosítható a tolózár üzembiztos működése. 10 A fentieken túlmenően a találmány szerinti to­lózár gyártása is lényegesen kevesebb költséget igé­nyel, mint a hagyományos megoldásé. A berende­zésben alkalmazott meghajtóegységek egyidejűleg játszák a burkolat, illetve keretszerkezet és a moz- 15 gatómechanizmus szerepét is. A találmány szerinti megoldás egy célszerű kivi­teli alakjánál járulékos meghajtóegységeket alkal­mazunk. Ezek a járulékos meghajtóegységek a bel­ső szerkezeti egységek keresztirányú mozgását biz- 20 tosíthatják. A járulékos meghajtóegységek a szer­kezet rövidebb oldalai mentén lehetnek elhelyezve, és a mozgatórészeket az öntőüsthöz erősített szere­lőlaphoz képest a főmozgás’ irányára merőleges irányban is elmozdíthatják Ezáltal a mozgóegysé- 25 gek mindkét irányú elmozdítása megvalósítható, amivel lehetővé válik olyan zárólapok alkalmazása is, amelyek több átömlőnyílással vannak ellátva. ilyen több átömlőnyílással kialakított zárólapok alkalmazásának előnyei nyilvánvalóak. A különböző 30 átömlőnyílások különböző átmérőjűek lehetnek, ami azt jelenti, hogy a fémolvadék kiöntési sebes­ségét a zárólapok váltása, illetve cseréje nélkül lehet megoldani. Az átömlőnyílások számának növekedése természetesen együttjár a zárólapok 35 élettartamának növekedésével is. A fentieken túlmenően az a tulajdonság, hogy a mozgó elemeket mindkét térbeli irányban el lehet mozdítani, lehetővé teszi az átömlőnyílások helyé­nek állandó változtatását, vagyis a fémolvadék su- 40 gár keresztmetszetének kívánt módosítását. Ezzel az átömlőnyílások erősen igénybe vett helyeit változtatni lehet a kerület mentén. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos zárt konstruk­ciójú tolózárban a mozgó elemek kétirányú mozga- 45 tása nem valósítható meg, minthogy ezt csak a nyitott felépítést biztosító hajtóegységek alkalma­zása teszi lehetővé. A találmány szerinti megoldás célszerű kiviteli 50 alakjainál a meghajtóegységeket hidraulikus, illetve pneumatikus munkahengerekként alakítjuk ki. A hen­gerek a szerkezet oldalainak középrészénél vannak a kerethez kötve, míg a hengerekben mozgó du­gattyúkhoz mindkét oldalról dugattyúrúd csatla- 55 kozik, és ezek szabad végei a mozgó egységekhez vannak erősítve. Hasonlóan lehetnek kialakítva a keresztirányú mozgást biztosító meghajtóegységek. A hengerek itt 60 is az oldalak középrészén vannak rögzítve, és a hengerekben mozgó dugattyúkból kinyúló dugaty­­tyúrudak végei vannak a megfelelő egységekhez csatlakoztatva, a keresztirányú mozgatás biztosí­tására. 65 A találmány szerinti tolózár rögzítésére számos ismert feszítőszerkezet alkalmazható. Ezek a meg­hajtóegységek, illetve a munkahengerek között he­lyezkednek el az ismert módon. A találmány sze­rinti berendezés ily módon egyik oldalán oldható csuklós rögzítőelemet tartalmaz, másik oldalon pe­dig ugyancsak kioldható kapcsolóelemet. Alkalmaz­ható a találmány szerinti berendezésben az ismert kézi működtetésű rögzítőszerkezetek bármelyike. A találmány szerinti berendezés egy másik célszerű kiviteli alakjánál a rögzítőszerkezet a hosszirányú meghajtóegységek között vagy akár a keresztirányú meghajtóegységek között lehet elhe­lyezve. A szerkezet tartalmaz excentrikus perselye­ket, amelyek emelőrendszer segítségével forgat­hatók, a berendezés rögzítéséhez. Maga az emelő­­rendszer a hosszirányú elmozdulással együtt tetsző­leges irányban mozgatható. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon, az 1. ábra a találmány szerinti tolózár egy célszerű kiviteli alakjának hosszmetszete (a 3. ábra egy-egy metszete), a 2. ábrázz 1. ábrán bemutatott tolózárban hasz­nált szelepbetét felülnézete, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott tolózár távlati képe, a 4. ábra az 1. és 3. ábrákon bemutatott tolózár hidraulikus rendszerének vázlata, az 5. ábra a 3. ábrán bemutatott tolózár 5-5 metszete, a 6. ábra a találmány szerinti tolózár oldalnézete kioldott állapotban, a 7. ábra a találmány szerinti tolózár kereszt­­irányú meghajtóegységek nélküli egyszerű kiviteli alakjának távlati képe, a 8. ábra a 7. ábrán bemutatott megoldáshoz ha­sonló tolózár távlati képe, a 9. ábra a 8. ábrán bemutatott megoldásban al­kalmazott rögzítőelem oldalnézete, a 10. ábra ugyancsak a 8. ábrán bemutatott meg­oldás rögzítőelemének oldalnézete, a 11. ábra a találmány szerinti tolózár egy továb­bi kiviteli alakjának távlati képe, a 12. ábra a 11. ábrán bemutatott kiviteli alak egy részének metszete és a 13. ábra a találmány szerinti megoldás egy to­vábbi kiviteli alakjának távlati képe. Az 1. ábrán látható 11 Öntőüst alsó részére erősített tolózár. All öntőüsthöz közvetlenül kap­csolódik a 12 szerelőlap. A 12 szerelőlap alatt 13 hőálló betétlap van, ezt 14 csavarok rögzítik. A 11 öntőüst fenékrésze, a 12 szerelőlap és a 13 hőálló betétlap 15 öntőjáratot alkotnak, középrészükön kialakított átömlőnyüásokkal. A 15 öntőjáratban különböző 16 betétdarabok vannak elhelyezve. A 13 hőálló betétlap alsó lapjához csatlakoznak a 17 zárólapok, amelyek ugyancsak hőálló anyag­ból készülnek Egy-egy 17 zárólap több 18 átömlőnyílással van ellátva, amint az a 2. ábrán jól látható. A 18 átömlőnyílások mindig 19 kiöntőcsövek fölött van­nak elhelyezve. A 17 zárólapokat 20 rugók szorít­2

Next

/
Thumbnails
Contents