178104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokrománszármazékok előállítására
5 178104 6 2. példa Jobbraforgató 8-(3-szek-butilamino-2-hidroxi-propoxi)-tiokromán előállítása Az 1. példában közölt módon járunk el, azonban a „B” lépésben reagensként (+)-szek-butilamint használunk fel. A 80—88°C-on olvadó jobbraforgató 8-(3-szek-butilamino- 2-hidroxi-propoxi)-tiokrománt 55%-os hozammal kapjuk. faj|®8 = + 4° 1’ (c = 1%, metanolban), [ajlgs = + 11° (c = 1%, metanolban). 3. példa Balraforgató 8-(3-szek-butilamino-2-hidroxi-propoxi)-tiokromán előállítása A 2. példában közölt módon járunk el, azonban reagensként (—)-szek-butilamint használunk fel. A balraforgató 8-(3-szek-butilamino-2-hidroxi-propoxi)-tiokrománt 55%-os hozammal kapjuk, [a]3TM= = -4°1, (c = 1%, metanolban), [a]3^ = -11° (c = 1%, metanolban). A kiindulási anyagként felhasznált 8-hidroxi-tiokrománt a következőképpen állítjuk elő. 300 g polifoszforsavat vízfürdőn 40 °C-ra melegítünk, majd 90 perc alatt 30 g O-metoxifenil-tiopropionsavat adunk hozzá. A kapott viszkózus elegyet 2 órán át 40°C-on keverjük, és ezután zúzott jégre öntjük. A reagens fölöslegének elhidrolizálása után a kapott tiokromán-származékot szűréssel elkülönítjük, szárítjuk, vízzel mossuk, végül szárítószekrényben szárítjuk. Sárgás, porszerű anyagként 21,9 g 8-metoxi-tiokromán-4-ont kapunk. Ez a vegyület a levegő oxigénjének hatására könnyen oxidálódik. A tiszta termék 98—100 °C-on olvad, hozam: 80%. 23,96 g 8-metoxi-tiokromán-4-on, 27,4 ml hidrazin-hidrát és 112 ml etilénglikol elegyét forrásig melegítjük, majd az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. Az elegyhez erélyes keverés közben 15,8 g kálium-nidroxidot adunk, majd a beadagolt reagens feloldódása után az elegyet visszafolyatás közben forraljuk. E művelet során a reakció közben képződött vizet eltávolítjuk a rendszerből. Az elegyet fokozatosan 205-210 °C-ra melegítjük, és 6 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, és 10 ml hidrazin-hidrátot adunk hozzá. Az elegyet újabb 6 órán át melegítjük, majd hideg vízbe öntjük. A kapott szuszpenziót sósavval megsavanyítjuk, és a savas szuszpenziót kloroformmal háromszor extraháljuk. A kloroformos oldatokat egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot frakcionáltan desztilláljuk, és termékként a 104-106 °C/0,1 Hgmm forráspontú frakciót fogjuk fel. 13,61 g (67%) 8-hidroxi-tiokrománt kapunk. A színtelen termék 86—88°C-on olvad. A desztillátumból további tiokromán-vegyületet különíthetünk el a következő eljárással: A desztillátumot kloroformmal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, híg, vizes sósavoldattal és vízzel mossuk, majd szárítjuk, végül az oldószert lepároljuk. Viszkózus folyadékként 3,11 g 8-metoxi-tiokrománt kapunk: fp.- 115—118 °C/0,06 Hgmm, n^3 = 1,6110. A kapott 8-metoxi-tiokrománt metilénkloridos oldatban bórtrifluorid-ecetsav komplexszel demetilezzük. Termékként 8-hidroxi-tiokrománt kapunk. 4. példa Az 1. példa „A” lépése szerint kapott 16 g nyers 8-(2,3-dihidroxi-propoxi)-tiokromán 10 ml dimetilformamiddal készített oldatához az 1. példa „B” lépése szerint nátrium-hidridet, 29 g N-metil-N-fenil-amino-trifenil-foszfónium-jodid 300 ml dimetilformamiddal készített oldatát és 10 g izopropilamint adunk. Ciklohexánból való átkristályosítás után 11,19 g 104°C-on olvadó, fehér tűkristályos dl-8-(3-izopropilamino-2-hidroxi-propoxi)-ti okrománt kapunk. Izopropilamin helyett 14,6 g butilamint alkalmazva, ciklohexánból való átkristályosítás után 9,87 g, 48—50 °C-on olvadó, fehér kristályos dl-8-(3-butilamino-2-hidroxi-propoxi)-tiokrománt kapunk. Izopropilamin helyett 12 g ciklopropilamint alkalmazva, ciklohexánból való átkristályosítás után 11,63 g 78 °C-on olvadó 8-(3-ciklopropilamino-2 -hidr oxi-pr opoxi) -t iokrom án t ka punk. 5. példa Az 1. példa „A” lépésében közölt módon járunk el, kiindulási anyagként 9 g 2-metil-8-hidroxi-tiokrománt és 6,1 g l-klór-2,3-dihidroxi-propánt alkalmazva. 8,6 g 2-metil-8-(2,3-dihidroxi-propoxi)-tiokrománt kapunk. A fenti anyagból az 1. példa „B” lépése szerint eljárva, azonban reagensként izopropilamint alkalmazva 6,45 g 2-metil-8-(3-izopropilamino-2-hidroxi-propoxi)-tiokrománt kapunk, mely ciklohexánból átkristályosítva 104—105 °C-on olvad. 6. példa A 4. példában közölt módon eljárva, de kiindulási anyagként 9 g 3-metil-8-hidroxi-tiokrománt és 6,1 g l-klór-2,3-dihidroxi-propánt alkalmazva, 6,9 g 3-metil-8-(3-izopropilamino-2-hidroxi- propoxi)-tiokrománt kapunk. Op.: 98-99 °C (ciklohexánból átkristályosítva). 7. példa 5-klór-8-hidroxi-tiokromán-4-ont sósavas közegben a Clemmensen reakció reakciókörülményei között cinkkel redukálunk. 121 —122°C-on olvadó 5-klór-8-hidroxi-tiokrománt kapunk. 10 g 5-klór-8-hidroxi-tiokrománt erősen bázikus közegben 6,1 g l-klór-2,3-dihidroxi-propánnal reagáltatunk. 14,7 g 5-klór-8-(2,3-dihidroxi-propoxi)-tiokrománt kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
