178103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegolvadék előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178103 0 Bejelentés napja: 1977. IV. 29. (Sí—1571) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 1/00, C 03 C 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1983. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Varjú Gyula geológus 50%, Dr. Lendvay Lajos vegyészmérnök 30%, Szilikátipari Központi Kutató Dr. Vissy László vegyészmérnök 20%, Budapest és Tervező' Intézet, Budapest Eljárás üvegolvadék előállítására 1 A találmány tárgya eljárás üvegdvadék előállítására szükség szerinti homok, szóda, dolomit és mészkő, esetleg egyéb adalék tartalmú, ismert kémiai összetételű alapanyag keverékből. Ismert, hogy az üveg fizikai tulajdonságaira az 5 alumínium-oxid tartalom gyakorolja a legjelentősebb befolyást. Az alumínium-oxid tartalomnak meghatározott értéktartományon belül kell maradnia, amely a csomagolóüvegben és a síküvegben előnyösen 1-2,5%. 10 Az alumínium-oxid néhány tized százalékban a nyersanyagokkal valamint a tűzálló anyagokból is bekerül az üvegbe. Lényeges mennyiség bevitele tiszta alumínium-oxid, földpát, vagy alumínium-hidroxid alakjában történik (Knapp 0., Korányi Gy.: 15 Üvegipari Kézikönyv, Bp. 1965. Kitajgorodszkij: Üvegtechnológia, Bp. 1954., Solacolu, S.: Műszaki szilikátok fizikai kémiája, Bp. 1962., Beyendorfer, P.: Glashüttenkunde, Leipzig, 1964.) Tiszta alumínium-oxid bevitele költséges. Üveg- 20 ipari célra alkalmas jó minőségű földpát ritkán fordul elő, pl. hazánkban egyáltalán nem található. A beszerzési nehézségeket fokozzák a jelentős szállítási költségek. Földpát hiányában az üveg alumínium-oxid tartalmát csökkenteni kell, ami 25 különösen az öblösüvegárú esetében hátrányos. Az alumínium-oxid tartalom növelésének másik módja alumínium-hidroxid beadagolása. Ennek azonban számos hátránya van. Az alumínium-hidroxid tűzálló anyag, ha a nyersanyag-keverékben 30 nincs kellő módon elkeverve, vagy a szita meghibásodik, a fellépő inhomogenitás következtében az üvegolvadékban kövek keletkeznek és az selejtet eredményez. Míg azonban a gyártási selejt, mint üvegcserép ismételten felhasználható, sőt a nyersanyagkeverékbe való bekeverése előnyös, addig a köves üvegselejt nem használható fel ismét, mert a kő az üvegolvadékban nem táródik fel és újabb selejtet okoz. Az alumínium-hidroxid adagolása tehát igen gondos üzemvitelt igényel, emellett a kádkő, a csiszolószemcse, a különféle alumíniumáruk termelési mennyisége az alumínium-hidroxid üvegipari felhasználása miatt csökken. A szakirodalom szerint tervezik az alumínium-oxidnak az üvegbe való bevitelét kaolin alakjában (Sura, M., Stoch, Z.: Szidó i Ceremika, Rocznik XX/1969., p. 133-138, Chem. Abstr. 75, 132460 h és 83, 167744 w.) habár ez az eljárás eddig még nem került alkalmazásra. A kadin azonban egyrészt más célra felhasználható értékes nyersanyag, de másrészt az elvégzett vizsgálatok szerint (Sura, Stoch: i. m.) a kaolinok kémiai összetételének ingadozása megengedhetetlenül magas ingadozást okozhat az üveg alumínium-oxid és vas-oxid tartalmában. Az üveg nyersanyag-keverékének jelentős adalékanyaga a nátrium-szulfát, amely a világpiacon is egyre nagyobb mértékben hiánycikknek minősülő drága alapanyag. 178103
