178097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veszélyes folyékony hulladékanyagok feldolgozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178097 Bejelentés napja: 1978. X. 19. (SA—3142) Nemzetközi osztályozás: C 04 B 31/00 Elsőbbsége: 1977. X. 19. (43507/77 szám) Nagy-Britannia. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Chappell Christopher Lee, Lichfield, Nagy-Britannia Stablex A. G., Zug, Svájc Eljárás veszélyes folyékony hulladékanyagok feldolgozására 1 2 A találmány tárgya eljárás veszélyes folyékony hulladékanyagok feldolgozására. Közelebbről, a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amellyel legalább 2 súly% szerves anyagot tartalmazó, veszélyes folyékony hulladékanyagokból feltárás után előnyö- 5 sen legfeljebb 100 mg/liter kémiai oxigén-szükségletű, merev, kőzetszerű anyag állítható elő. A jelentős mennyiségű — legalább körülbelül 2 súly% — szerves anyagot tartalmazó, veszélyes folyékony hulladékanyagok a következő két fő cső- 10 portba sorolhatók: 1. Olyan szerves anyagokat, például fenolokat tartalmazó hulladékanyagok, amelyek vízzel elegyíthetők. 15 2. Olyan szerves anyagokat, például halogénezett olefineket tartalmazó hulladékok, amelyek vízzel rosszul elegyednek. Miután ezek az anyagok komoly környezet- 20 szennyezési veszélyt rejtenek magukba, nagy igény van olyan eljárások kidolgozására, amelyek lehetővé teszik a hulladékanyagok környezetvédelmi szempontból elfogadható feldolgozását. Ilyen eprás került ismertetésre például az 15 1 485 625 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban. Az ismertetett eljárással olyan veszélyes, folyékony hulladékanyagok dolgozhatók fel, amelyekből vizes zagy készíthető. Az eljárás szerint a vízben feloüott vagy diszpergált hulladékanyaghoz 30 kalcium-tartalmú cementet, előnyösen por alakú Portland-cementet és alumínium-szilikát és/vagy alumino-szilikát port, előnyösen hamut adtak, majd a kapott, a hulladékanyagot tartalmazó folyós iszapot kőzetszerű tömb, úgynevezett „szintetikus kőzet” formájában hagyták megdermedni. Az eljárás hátránya, hogy alkalmazásával a fenti, 1. csoportba sorolható folyékony hulladékanyagok könynyen feldolgozhatok ugyan, a kapott, kőzetszerű anyagból azonban túlságosan könnyen kilúgozódnak a szerves anyagok. A 2. csoportba sorolható anyagok esetében pedig az az alapvető probléma, hogy a módszer nem alkalmas ezek kellő hatékonysággal történő bezárására, azaz az ilyen típusú hulladékanyagok sem az iszapban, sem az iszap megdermedésével keletkező szintetikus kőzetben nem lesznek teljes mennyiségükben jelen. Ezeket a megállapításokat számszerű vizsgálati eredmények is alátámasztják, amelyeket a későbbiekben, a példákban, a találmány szerinti eljárással összehasonlítva ismertetünk. Szükség volt tehát egy olyan, javított eljárás kidolgozására, amellyel a fent ismertetett eljárás hátrányai kiküszöbölhetők, előnyös jellemzői megtartása mellett. Találmányunk kidolgozásánál egy ilyen, javított ejárás kifejlesztését tűztük ki magunk élé. Azt találtuk, hogy magas szervesanyag-tartalmú, közelebbről legalább 2 súly% szerves anyagot tartalmazó, veszélyes folyékony hulladékanyagokból fel-178097
