178091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178091 Bejelentés napja: 1975. VI. 11. (SA-2803) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 127/00 Uniós elsőbbsége: 1974. VI. 12. (23895 A/74.), Olaszország ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Bonetti Andrea vegyészmérnök, Sandonato Milanese, Olaszország Snamprogetti S. p. A., Milano, Olaszország Eljárás karbamid 1 A találmány tárgya eljárás karbamid előállítására. Az 1 253 724 és 1 359 715 sz. brit szabadalmi leírásokból ismeretesek olyan eljárások, melynek során az ammóniumkarbamát képzés érdekében a 5. széndioxidot abszorbeálják, és az ammónia szintézisreaktort elhagyó ammóniát is abszorbeálják, egyik esetben filmabszorbert, másik esetben pedig konvencionális abszorbert alkalmaznak. Az 1 359 715 sz. brit szabadalmi leírás szerint továbbá 10 a sztrippelő zónából érkező karbamát bomlástermékeket a karbamid szintéziszónába visszacirkuláltatják, míg a másik szabadalmi leírás szerint a széndioxid abszorpciós zónába (karbamátképző zónába) vezetik vissza. 15 A találmány szerinti eljárás során az ammóniumkarbamát előállításához az ammónia szintézis nyers gázai által - melyeket a karbamid szintetizáló reaktorban dekarbonizálunk — tartalmazott széndi- 20 oxidot használunk. Az előállított ammóniát teljes mértékben hasznosítjuk ammóniumkarbamát, majd ebből karbamid előállításához. Az ammónia szintetizáló rendszerben betáplálandó, N2-t, H2-t, C02-t valamint kis mennyi- 25 ségben Ar-t, CH4-t és CO-t tartalmazó gázt az ammóniaszintézisnek megfelelő nyomásra komprimáljuk és egy primer abszorberbe visszük, amelyben C02-t abszorbeáltunk, olyan ammóniaoldatok segítségével, amelyeket különböző eljárásokkal 30 előállítására 2 nyertünk, de minden esetben a szintézisből kilépő ammónia felhasználásával képeztünk. Az abszorpcióhoz használt ammóniaoldatokat az abszorber alján és tetején tápláljuk be, annak érdekében, hogy minél nagyobb C02 abszorpciót éljünk el és, hogy az NH3 elpárolgást - amit a karbamátképződés során felszabaduló hő okoz — minél hatásosabban megakadályozzuk. A kapott ammóniumkarbamátot ezután a karbamid szintetizáló zónába vezetjük, ahol az dehidratálódik és részben karbamiddá alakul. Az így keletkezett karbamid-ammóniumkarbamát eiegyet egy sztrippelő zónába tápláljuk be, amelyben a karbamát hő hatására C02-re és NH3-ra bomlik és a sztrippeléshez használt szer segítségével a két gázt visszajuttatjuk a karbamid szintéziszónába, előzetes kondenzálás után vagy anélkül. A sztrippelő zónából egy vizes karbamidoldatot vezetünk el, amely még csekély mennyiségben karbamátot is tartalmaz. Az említett karbamidoldat nyomását a sztrippelő zónában levő nyomásról (amely megegyezik a karbamid szintetizáló és az ammóniumkarbamát előállító zónák nyomásával) fokozatosan - általában két lépésben - atmoszférikus nyomásra változtatjuk. Az első lépésben csökkentett nyoma; - (általában kb. 16 atmoszféra nyomáson) a kart>amidoldatot desztilláljuk, ennek során fejtermékként vizet, ammóniát és széndioxidot kapu.:1' melyeket egy kolonnán történő kondenzálással és lek-178091
