178086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bikomponens szál előállítására és berendezés az eljárás végrehajtására
7 178086 csavarfelület alakú, álló 7 elosztó elemek vannak. A 2, 3, 4 és 5 elosztó vezetékek egymással mereven össze vannak erősítve. Mereven vannak erősítve egy 8 összefogó alkatrészhez is, amelyhez a csavarfelület alakú elosztó elemeket tartalmazó 6 csövek is mereven csatlakoznak. A 6 csöveket 9 hőszigetelő kamra veszi körül, amelyet kívül 10 záró fal határol. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakja egy részletének metszetét, részben nézetét mutatja, amelyen az álló keverőt képező 6 csövek, a csövek és 12 szerszám közötti 11 keverőkamra, valamint a 6 csövek alsó végeit a 11 keverőkamrával összekötő 13 csatlakozó kúpok láthatók. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelynél a két összetevő az egyes csövekből közvetlenül áramlik egy-egy egymástól független elemi 14 szerszámba, amelyekben létrejön a fonás jellegű szálalakítás. A 4. ábra olyan kiviteli alakot szemléltet, amelynél az álló keverőt képező csövek körök mentén vannak elhelyezve. E kivitelnél a csövek fölső részén levő, lemez anyagú elosztó elemek elosztó szélei úgy vannak kiképezve, hogy az elosztó elemek sugárirányban egymás felé levő oldalaihoz azonos, A vagy B összetevő, illetve polimer vegyidet jut, ugyanannak az elosztó elemnek másik oldalához pedig a másik összetevő, azaz az A és B összetevők a sugárirányban szomszédos elosztó elemeknél váltakozva helyezkednek el. A 6. ábrán vázolt kiviteli alaknál a csövek egymás melletti párhuzamos sorokban vannak elhelyezve, és a csövek fölső részein levő elosztó elemek elosztó szélei itt is úgy vannak kiképezve, hogy az elosztó elemek vízszintesen egymás felé levő oldalaihoz azonos, A vagy B összetevő jut, azaz az A és B összetevők a vízszintesen szomszédos elemeknél váltakozva helyezkednek el. Az 5. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 6 csövek, szintén vonal mentén, sorokban vannak elhelyezve, azonban ennél a megoldásnál a csövek sorai egymáshoz viszonyítva eltolva vannak elhelyezve, minek következtében a csövek sűrűbben helyezkednek el, öt sorban vannak. A 7. ábra egy 6 cső vázlata, amelyen a csőben levő, csavarfelületű 7 elosztó elemek szaggatott vonalakkal vannak föltüntetve. A találmány szerinti eljárásnak és berendezésnek nagy a gazdasági jelentősége. Bizonyos esetekben fonás folyamán jelentősen kisebb a kábelszakadások száma, műit egy Összetevős szálakból álló kábelek, kötelek előállítására használt ismert „fonási” eljárások és berendezések esetén, ami váratlan, meglepő eredmény. A találmány szerinti berendezés mindenféle típusú és alakú, például kör alakú, négyszögű, téglalap alakú, háromszögű, gyűrű alakú, vagy több elemi egységből álló „fonó” szerszámokhoz egyformán sikeresen - alkalmazható. A találmány szerinti berendezés előnyös tulajdonsága az is, hogy az alkatrészek zsúfoltsága mind hosszirányban, mind keresztirányban kicsi. Ha a szerszám felületét növelni kívánjuk, a csövek száma könnyen nővelhgtp, és a találmány szerinti berendezés ipari méretekben is nagyon egyszerű módon létrehozható. A következő példák a találmány jobb megvilágítására szolgálnak, azonban a találmány nincs e példákra korlátozva. A példákban az anyagok menynyiségét súlyszázalékokban tüntettük föl. 8 1. példa Egy 21%-os dimetilformamidos polimer oldatot készítettünk, amelyben 99,2% akrilnitril 0,8% nátrium metallil-szulfonát és 83 milliegyenérték sav/polimer kg volt. Az oldat fajlagos viszkozitása 0,300 volt, amelyet dimetilformamid oldószeres polimer 0,2%-os oldatában 20 °C-on határoztunk meg. Egy másik, 24,3%-os dimetilformamidos oldatot is készítettünk, amelyben a polimerre vonatkoztatva 5 súlyszázalék víz volt, és amely polimerben 97,5% akrilnitril 1,7% metil metakrilát 0,8% nátrium metallil-szulfonát és 82 milliegyenérték sav/polimer kg volt. Az oldat fajlagos viszkozitása 0,325 volt. A két oldatot egyidejűleg különböző keverő rendszereken engedtük keresztül, egyrészt a találmány szerinti berendezéshez tartozó olyan keverő szerkezeten, amelyben hét azonos kialakítású, egymással és az úgynevezett „fonási” tengellyel párhuzamos cső, valamint a csövekben hat-hat egymás után elhelyezett, csavarfelület alakú elosztó elem volt (A kísérlet), másrészt olyan találmány szerinti keverő szerkezeten, amelyben ugyanilyen kialakítású és számú cső és ezekben hét-hét elosztó elem volt (B kísérlet). Ezenkívül összehasonlítás céljából végeztünk olyan kísérletet is, amelynél a keverő szerkezetnek egy csöve és ebben egymás után elhelyezett hat csavarfelület alakú elosztó eleme (C kísérlet) volt, továbbá olyan kísérletet, amelynél ugyanilyen csőben hét elosztó elem volt (D kísérlet). Mindegyik esetben a csövek átmérője 11,3 mm és a csövek hossza hat elem esetén 114 mm, hét elosztó elem esetén pedig 133 mm volt. Mindegyik esetben az elosztó elemek hossza 19 mm, szélessége pedig 11,3 mm volt. A két oldatot 65 °C hőmérsékleten tartva egy kör alakú, 15 000 darab 0,055 mm átmérőjű nyílással kiképzett szerszámon keresztül egy 20 °C-os koaguláltató fürdőbe folyattuk, amely fürdő 57% dimetilformamidból és 43% vízből állt. A szálakat ezután 2,2 X arányban levegőn nyújtottuk, normál hőmérsékleten ellenáramban mostuk, ezt követően forró vízben való 20%-os elernyedés után forró vízben újból 3,47 X arányban nyújtottuk, azután közepesen 90 °C-on feszített állapotban szárítottuk. Az előállított 3,3 finomságú szálakat, illetve fonalakat két erű, egy erű és több erű szálszakaszok képezték. Ezeket megszámolva a következő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
