178067. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Schlieren fényképfelvételek, különösen térhatású Schlieren fényképpárok kettős rácsblendés eljárással történő készítésére, eljárás a rácsblendék előállítására
5 178067 6 objektív 5 fősíkja közötti k’ képtávolság, - továbbá az 1 első rácsblende síkja és a 3 objektív 5 fősíkja közötti t tárgytávolság, és az 1 első rácsblende képének 4 képsíkja és a 3 objektív 5 fősíkja közötti k képtávolság közötti összefüggésre 5 egyaránt az ismert összefüggés irányadó. Ha az objektív gyújtótávolsága a t tárgytávolsághoz viszonyítva hosszú (pl. l,8-4,0m szerkezeti hossz esetén 250-300 mm, akkor a 4 és 7 képsíkok közötti távolság centi-15 méter nagyságrendű (3,2-6,0 cm) lehet. Ha most a 4 képsíkba egy olyan második 12 hátsó rácsblendét helyezünk, amelynek osztásai megfelelnek az 1 első rácsblendéről a 3 objektív által alkotott kép osztásainak, csíkozása azonban éppen ellentétes, 20 (ahol az 1 első rácsblende fényt ereszt át, ott a 12 hátsó rácsblendének fényzáró csíkja van) akkor a 4 tárgycsík mögé fény nem jut, és a 6 tárgy 6’ képe a 7 képsíkon nem tud kialakulni. A 2. ábra tünteti fel a sugármenetet. A 10 25 világítótérből érkező fénysugarak az 1 első rácsblendének átlátszó (áttetsző) csíkjain jutnak csak tovább. Az 5 fősflgával ábrázolt objektív által alkotott kép helyén a fentiek értelmében elhelyezett 12 hátsó rácsblendén azonban a továbbha- 30 ladó 13 fénysugarak a 14 fényzáró csíkokra esnek, ezért all képtérbe fény nem jut. Mindez csak akkor és csak addig igaz, ha és ameddig a fénysugarak optikailag homogén közegen haladnak keresztül, és a 12 hátsó rácsblende az írt feltételek- 35 nek megfelel. A 3. ábrán ábrázolt esetben, amikor a 6 tárgyon a 15 optikai inhomogenitási pont található, a helyzet megváltozik. Ezen az ábrán feltüntettük az 5 fősflgával ábrázolt 3 objektív 5’ gyújtópontját és 40 a geometrikai optika szerkesztési módszerével állítottuk elő a 12 hátsó rácsblende 4 képsíkjában az 1 első rácsblende képét, úgy azonban, hogy a 12 hátsó rácsblende megfeleljen a fenti feltételeknek. Látható, hogy a 6 tárgy alsó pontjának 45 megfelelő 6” kép a 7 képsíkon nem tud kialakulni. A 6 tárgyon levő 15 optikai inhomogenitási ponton áthaladó 16 fénysugár azonban az eltérő törésmutató miatt megváltoztatja az irányát, és azt az 5 fősíkjával ábrázolt 3 objektív úgy képezi le, 50 hogy annak képe a 7 képsíkon a 17 képpontban megjelenik. A 4. ábrán ábrázolt esetben viszont, amikor az 1 első rácsblendének az 5 fősíkjával ábrázolt 3 objektív által alkotott 12* képéhez képest a Í2 hátsó rácsblendét — amely egyébként 55 a fent írt feltételeknek mindenben megfelel —, a csíkok irányára merőleges irányban kis távolsággal, a 19 eltolással elmozdítjuk, a 18 fénysugarak bejuthatnak all képtérbe. Mivel a 4 és 7 képsíkok közötti távolság jelentős, — és feltételezve azt, 60 hogy az 1 első rácsblende csíkjai nem túl szélesek -, a 7 képsíkban keletkezett kép nem lesz teljesen sötét, hanem egyenletes szürke tónust nyer, amelynek világossága a 19 eltolás nagyságától függ. * 65 Az elmondottakra figyelemmel a találmány szerinti berendezés 1 első rácsblendéjét világítóberendezéssel összeépítve célszerű kialakítani. Az elrendezést az 5/a. ábra metszete tünteti fel. A 20 házban, annak előlapján helyezkedik el az átlátszó vagy áttetsző 23 sík lap -, célszerűen üveglap, amely a 24 fényzáró csíkokat viseli magán. E lappal párhuzamosan foglal helyet a 22 fényvisszaverő lemez, amely célszerűen mattított felületű, és amely mögött a 21 szerelőtér van kiképezve. A 22 fényvisszaverő lemezen helyezzük el az alkalmazott világítótesteket, amelyek lehetnek izzólámpák, ez esetben az 5/b. ábrán látható égőmátrix kialakítása ajánlható. A készített felvételek jellegének megfelelően alkalmazhatunk általános használatú izzólámpákat, de alkalmazhatunk túlfeszített fotográfiai izzókat (Tungsraphot, Nitraphot stb.) is. Ez esetben a beállításhoz önmagában ismert takarékkapcsolás alkalmazása ajánlatos. A felvételi lehetőségek szélesebb skáláját teszi lehetővé az 5/c. ábrán ábrázolt elrendezés. Itt a 25 égőkből kialakított mátrix mellett vagy helyett alkalmazhatjuk a 26 csőlámpákat. Ha a csőlámpákat a 25 égőkből kialakított mátrix-al együtt alkalmazzuk, kisebb teljesítményű égőkkel beállítóvilágítást alakíthatunk ki. A 26 csőlámpák lehetnek halogéntöltésű csővilágítótestek, de (egyenes) villanócsövek is. Ez utóbbi esetben természetesen a 21 szerelőtérben el kell helyezni azt a ílash-berendezést, amely a villanócsövek áramellátását és szinkron-gyújtását elvégzi, de amely teljes megoldásában önmagában ismert. A fenti lehetőségek kombinációjával kialakíthatók,- a készíteni kívánt felvételek jellegének megfelelően - olyan világítótestek, amelyek- egy égőmátrix-al felszerelve egy világítási erősség szolgáltatására alkalmasak,- egy (kis teljesítményű) égőkből álló égőmátrix, és halogén csőlámpák alkalmazásával beállítófény, és egy megfelelően erős megvilágítófény szolgáltatására alkalmasak,- egy (nagyobb teljesítményű) égőkből álló égőmátrix, és halogén csőlámpák alkalmazásával két különböző erősségű megvilágítófény szolgáltatására alkalmasak,- egy (nagyobb teljesítményű) égőkből álló égőmátrix, és villanócsövek alkalmazásával két megvilágítási lehetőség, állandó megvilágítófény, és villanófény szolgáltatására alkalmasak. A találmány szerinti berendezés fényképezőgépét példaszerűen a 6, ábra szerint alakíthatjuk ki. A 27 gépváz 28 objektívtartójában foglal helyet a 28 objektív, amelynek gyújtótávolsága célszerűen 250-300 mm, fényereje pedig legkevesebb 1 :4,5- de célszerűen 1 :4,0 vagy 1 :3,5 - esetleg ennél nagyobbra választható. Mivel ilyen jellegű objektívekben zársze^ezet általában nincs beépítve, és redőnyzár alkalmazása a mérési eredmények nehezen ellenőrizhető torzításait -eredményezhetné, az objektiven helyezzük el a 30 zárszerkezetet, amely különálló egységet képez. A berendezés szerkezeti hossza, és az objektív gyújtótávolsága által meghatározott k képtávolság-3
