178060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen üreges rostok előállítására
5 178060 6 alkoxicsoportok, monociklikus arilcsoport, rövidszénláncú acilcsoportok és hasonlók. Tekintettel arra, hogy az eljárás következő műveletében a szerves polimert eltávolítás végett kezeljük, ezért a polimernek alkalmasnak kell len- 5 nie erre a kezelésre. Például, legelőnyösebb az a polimer, amely könnyen elbomlik és/vagy reagál, de nem túl gyorsan, hogy az eltávolítása hatásos legyen. Továbbá, az ilyen polimereknek nem szabad a szervetlen anyaggal rossz irányba reagálva10 reakcióterméket képezni, vagy az eljárás következő műveletét meggátolni. Nyilvánvalóan az olcsóbb és a legkönnyebben hozzáférhető polimerek az előnyösek. A polimerek és az akrilnitril és egy vagy több vele polimerizál-15 ható monomer polimerjei különösen alkalmasak a találmány szerinti eljáráshoz. A polimeroldat készítéséhez alkalmas bármelyik oldószer a szakember előtt jól ismert. Például, ilyen oldószer, mint a dimetil-acetamid, dimetil-20 -formamid, dimetil-szulfoxid és hasonlók, különösen alkalmas az akrilnitril és egy vagy több, vele polimerizálható monomer polimejjeihez. Magától értetődő, hogy az oldószerben a szerves polimernek jól kell oldódnia, és az eljárás következő művele- 25 tében alkalmasnak kell lennie a száraz vagy nedves fonási eljárásra. A szervetlen anyagot tartalmazó polimer oldat a szervetlen anyag oldószerben való diszpergálásával, majd a polimer hozzáadásával és oldásával állítható 30 elő. A szervetlen anyagot tartalmazó polimeroldat előállításának bármely más erre alkalmas módszere elfogadható, például a polimer, szervetlen anyag és az oldószer egyidejű összekeverése, vagy a polimer és az oldószer összekeverése, majd a szervetlen35 anyag hozzáadása és diszpergálása, valamint más módszerek. Előnyösebb a polimer hozzáadása előtt a szervetlen anyagot oldószerben diszpergálni. A szervetlen anyagot tartalmazó polimeroldat előállítására rendszerint teljesen megfelelő a kör-40 nyezeti vagy némileg magasabb hőmérséklet. Az alkalmazott polimertől, oldószertől és/vagy a szervetlen anyagtól függően magasabb, vagy alacsonyabb hőmérséklet elősegítheti az előállítást azonban ezek nem kritikus tényezők. A szervetlen anyag mennyisége fordítottan arányos az előző általános meggondolások alapján megadott polimer koncentrációjával a polimer oldatban. A maximális mennyiség határa ott van, ahol a prekurzorrost szerkezetét nem tudja megtar-50 tani, mivel nincs elegendő polimer jelen. A minimális mennyiség az, ahol a szervetlen anyag részecskéi annyira diszpergáltak, hogy zsugorítás közben nem eléggé ömlenek meg, vagy kötődnek össze. A szervetlen anyag polimerhez viszonyított 33 normális aránya 3,5—15 közötti tartomány. A szervetlen anyag polimerhez viszonyított előnyös aránya 4—12, legelőnyösebben 4,5—10. 45 A szervetlen anyagot a polimeroldat egészében go egyenletesen, például kis részecskékké, kell diszpergálni. Az egységes diszperzió eléréséhez megfelelő keverést kell alkalmazni. Bár a szervetlen anyag bizonyos mennyisége oldódhat, és ez hatásos lehet az egyenletes diszperzió elérésében, azonban 65 ez a jelen találmány megvalósításában nem kritikus tényező. A polimer oldatba bedolgozott szervetlen anyag egy zsugorítható szervetlen anyag (ez a kifejezés magába foglalja azokat az anyagokat is, melyekből zsugorítható anyag állítható elő). Ezek az anyagok rendkívül nagy csoportot alkotnak, melyek vagy zsugorítható szervetlen anyagok, vagy olyan anyagok, melyek kívánt zsugorítható szervetlen anyagokká alakíthatók. Például, ha a kívánt rost valamely fémet, mint nikkelt vagy nikkelötvözetet tartalmaz, akkor vagy fém, vagy oxidja, vagy más vegyülete - mely végeredményben fémmé alakítható - használható. Bár a találmány szerinti eljárás különösen alkalmas üreges rostok, vagy fémek előállítására, például fémoxidok fémekké történő redukciójával, és a fémek zsugorításával, azonban az eljárás alkalmazható még bármilyen szervetlen anyag üreges rostjainak előállítására is, mely zsugorítható vagy zsugorítható anyaggá alakítható. Ilyen szervetlen anyagok az előzőekben megadottak. Szemléltetés céljából, a következő részletes leírásban meghatározzuk azokat a fémvegyületeket, melyek fémekké redukálhatok, és amelyek zsugoríthatók. Tekintettel arra, hogy a redukálás hőmérsékletének természetesen, a redukálandó vegyület és a képződött elemi fém olvadáspontja és párolgási hőmérséklete alatt kell lenni, ezért azok a fémvegyületek, melyek a hidrogénnel vagy szénnel végzett reakció hőmérséklete alatt túlzottan párolognak vagy szublimálnak, azok a fémkomponensek, melyek ilyen alacsony hőmérsékleten párolognak vagy szublimálnak (például a kálium, nátrium, lítium és hasonlók), a jelen eljárásban speciális meggondolás nélkül megfelelően nem használhatók. Bár, hidrogén alkalmazása, mely a fémvegyület-részecskék elemi fémmé történő redukálás körülményeit biztosítja, a jelen találmány egyik előnyös tárgya, más redukálóanyagok szintén használhatók. így például, a fémvegyületek, és különösen a nikkel- és vas-oxidok redukálására a hidrogén mint redukáló környezet, részben vagy egészben szén-monoxiddal helyettesíthető. Nyilvánvaló, hogy a polimer alkotórészei, és az oldószer maradékai is részt vesznek az ilyen redukáló környezet kialakításában. Az előzőeken túlmenően, a fémvegyületek olyan anyagokra korlátozódnak, melyeknél a reakciótermékek, az elemi fémen kívül, az üreges rost zsugorítása előtt, vagy zsugorítása közben, a reakciózónából eltávoznak. A legjellemzőbb fémvegyületek természetesen az oxidok, mivel ezek a vegyületek állnak leginkább rendelkezésre, és ténylegesen, ez az az állapot, melyben a fémek leggyakrabban mint gyártási melléktermékek és természetes érckoncentrátumok, előfordulnak. Más alkalmazható vegyületek a fém-halogenidek, a fém-hiároxidok, a fém-karbonátok, a fém-oxalátok, a fém-acetátok és hasonlók, A- kívánt üreges rostok előállításánál, az alkalmazott szervetlen anyagon kívül, a szemcseméret egy lényeges tényező. A polimer oldatban a diszperzióhoz használt kis szemcsék mérete rendszerint kevesebb mint 15 mikron, előnyösen 10 mikron, leg-3
