178057. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés összetett villamos jelből összetevőnkénti kimenőjelet szolgáltató jelfeldolgozó készülék, pl. spektrumanalizátor, kimenő szintjének normalizálására
178057 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IV. 26. (ME-2271) Nemzetközi osztályozás: G 01 R 23/02 Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Fürth Sándor okleveles mérnök 20%, Gerencsér Ferenc okleveles mérnök 15%, Jánosi Péter technikus 15%, Kiss Lajos okleveles mérnök 15%, Lóránth Imre okleveles mérnök 15%, Budapest, Lukácsi Béla üzemmérnök 20%, Jászjákóhalma Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat, Budapest Kapcsolási elrendezés összetett villamos jelből összetevőnként! kimenőjelet szolgáltató jelfeldolgozó készülék, pl. spektrumanalizátor, kimenő szintjének normalizálására 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, melynek segítségével összetett villamos jelből összetevőnként! kimenőjelet szolgáltató jelfeldolgozó készülék kimenő szintjét a mindenkori legnagyobb szintű kimenőjelre vonatkoztatva normalizálni lehet. A találmány előnyös alkalmazási területe a párhuzamos spektrumanalizátorok családja, ezért a továbbiakban a találmányt ezen alkalmazási terület kapcsán ismertetjük, találmányunk ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazható, amikor összetett jel feldolgozásának eredményeképpen eltérő szintű párhuzamos kimenő jeleket kapunk és azt kívánjuk, hogy optimális kijelzési és leolvasási pontosság elérése céljából a tényleges legnagyobb jel amplitúdójára normalizáljuk az indikálási tartomány szélső értékét. A korszerű párhuzamos spektrumanalizátorokkal szemben támasztott egyik fő követelmény az abszolút mérési pontosság megközelítése viszonylag nagy, pl, 150—160 dB-nyi mérési tartományban. A nagy mérési tartomány megköveteli, hogy az erősítésnek kicsi legyen a zajtényezője, nagy legyen a jelfeldolgozó képesség, tehát kicsi legyen a nonlineáris torzítás, nagy legyen a zavaró jelek elleni védettség. A jel elemzése a mérési tartományon belüli — egyidejűleg vizsgálandó - spektrumrészek által átfogott tartományban, az ún. indikálási tartományban történik, mely jóval kisebb, mint a mérési tartomány, pl. mintegy 50 dB. Az elemzés 2 eredményének optimálisan pontos kijelzése és leolvasása érdekében biztosítani kell, hogy a mindenkori spektrum frekvenciaösszetevői közül a legnagyobb szintű összetevő amplitúdója az indikálási 5 tartomány szélső értékére normalizálódjon. Ismeretes párhuzamos spektrumanalizátor, amelyben a párhuzamos keskenysávú csatornaszűrőket (fésűszűrő) meghajtó szélessávú fokozat erősítése a közismert automatikus erősítés szabályozók 10 elve szerint csúcsérték kiválasztón és csúcsdetektoron keresztül úgy van szabályozva, hogy a csatornák kimenetén a szint a mindenkori spektrum frekvencia-összetevőinek legnagyobb amplitúdójára normalizált. Ilyen spektrumanalizátort ír le a 15 336 609 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsítvány. Ennek hátránya, hogy az abszolút mérési pontosság iránti igény csak kis mérési tartományban teljesíthető illetve a mérési tartomány növelés esetén az eiősítővel szembeni követelményeket nem 20 lehet kielégíteni. Tanulmányoztuk a pontossági, illetve a tartomány korlátainak okát is és azt találtuk, hogy az ismert - egyébként a korábbiakhoz képest jobb 25 feltételeket biztosító - megoldás korlátái különösen abból erednek, hogy a berendezés a tartós, illetve a rövididqű spektrumváltozások megkülönböztetésére gyakorlatilag nem nyújt lehetőséget. Általában a csúcsdetektor gyors betöltést biztosít 30 lassú kisütési időállandóval, így a változások integ-178057
