178053. lajstromszámú szabadalom • Gyujtószikramnetes nagyfeszültségű kapcsolási elrendezés
5 178053 6 tatja. A 18 és 19 csatlakozó pontok egy önmagában ismert akkumulátor töltő készülék egy-egy töltő kapcsára csatlakozhatnak. Működés közben a 13 töltő csatlakozó az akkumulátor töltő készülékből folyó áramot ág-áramokra bontja. 5 A 4. sz. ábrán a 23 akkumulátor egyik — célszerűen pozitív — sarkára az alkalmazástól függő darabszámú fémréteg ellenállás egyik kivezetése csatlakozik. Ezekből az ábrán hármat rajzoltunk meg: a 24, 25, 26 ellenállást. A 24 ellenállási!) másik kivezetése a 27 csatlakozó ponthoz a 25 ellenállásé a 28 csatlakozó ponthoz, a 26 ellenállásé pedig a 29 csatlakozó ponthoz van kötve. A 23 akkumulátor másik sarka össze van kötve az alkalmazástól függő darabszámú csatlakozóponttal. 15 Ezeket a 30, 31, 32 csatlakozópontok szimbolizálják. A 23 akkumulátor, a 24, 25, 26 ellenállások, valamint az őket összekötő vezetékek hasáb alakú térfogatban helyezkednek el, mely térfogat kiöntő masszával van kitöltve. A kiöntő massza bármely 20 vezető felületet legalább 2 mm vastag fallal elzár a külvilágtól, kivéve a 27, 28, 29, 30, 31, 32 csatlakozó pontokat, melyek kivezető pontmezőt alkotnak a kiöntött hasáb egyik határoló síkjával érintkező szigetelő lemezben egymástól 2 mm tá-25 volságra elhelyezett csőszegecsmező formájában. A fent ismertetett konstrukciós egység alkotja a 22 osztott sarkú feszültségforrást. A 33 tápvonal megszakító kiviteli alakja egy 30 ízelt hüvelysávú csatlakozó, mely mechanikailag a 10 szakaszoló és a 13 töltő csatlakozó ellendarabját képezi. Tűérintkezőinek egyik fele a 27—34, 28-35, 29-36, 30-37, 31-38, 32-39 csatlakozó pontpárok közötti összeköttetésekkel a 22 osztott 35 sarkú feszültségforrás kivezető pontmezőjét képezi le. Tűérintkezőinek másik feléhez csatlakozó vezetékek három területre csoportosulnak. Az első a periférikus területnek számító 2 szikragátolt szonda területe. Ezt jelképezi a 40—46 és 45—47 csatla- 40 kozó pontpárok közötti összekötés. A másik terület vezetékeinek kiinduló pontjait a 41 és 44 csatlakozó pontok szimbolizálják. A 41 csatlakozó pont tehát több — az ábrán meg nem rajzolt - csatlakozó pontot képvisel és a rájuk kötött veze-45 tékek össze vannak kötve az 50 elektronikus szelep blokk soros bemenetéivel, míg soros kimenetei az 51 csatlakozó ponttal jelképezett csatlakozó pont csoporton át a 20 automata rész pozitív tápláló sarkaira csatlakoznak. A 44 csatlakozó pont által 50 jelképezett különálló csatlakozó pontok pedig közvetlenül össze vannak kötve a 20 automata rész negatív tápláló sarkaivá. A harmadik terület vezetékeinek kiinduló pontját a 42, 43 csatlakozó pontok szimbolizálják. A 42 csatlakozó ponttá 55 jelképezett csatlakozó pontok össze vannak kötve a 49 vezérelt stabilizátorok soros bemenetéivel, míg soros kimenetei az 52 csatlakozó pont átá jelölt pontokon keresztül a 21 automata rész — amely a 6 osztott mérőautomata része — pozitív tápláó go sarkaihoz csatlakoznak. A 43 csatlakozó ponttá jelölt csatlakozó pont csoport tagjá - az előzőek mintájára — össze vannak kötve a 21 automata rész negatív tápláló sarkával, ezen kívül a 49 vezérelt stabilizátorok negatív tápláó sarkaivá is. 6S Az 53 csatlakozó pont is több csatlakozó pontot képvisel és ezek össze vannak kötve a 49 vezérelt stabilizátorok vezérlő bemenetéivel, vezérlő kimenetei pedig az 50 elektronikus szelep blokk vezérlő bemenetéivel. A 20 és 21 automata rész képeá a 6 osztott mérőautomatát és a 49 vezérelt stabilizátorok és 50 elektronikus szelep blokk képezik a 48 vezérelt feszültségszabáyozó blokkot. Az ábrán felbontottuk a 8 tápvonácsoportot két ácsoportra. Az egyik az 51 ás 44 csatlakozó pont csoportról indá, a másik az 52 és 43 csatlakozó pont csoportból. A 4. ábrán az 5 csoportosított feszültségforrás felépítését szemléltetjük, amelynek működése a következő. A 23 akkumulátor pozitív sarkáról induló fő terhelő áramot ág-áramokra bontjuk és ellenálásokká korlátozzuk azokat. Az ág-áramok átfolyva az elkülönített terheléseken a 22 osztott sarkú feszültségforráson belül egyesülnek ismét. Az ág-áramok olyan értékűek, hogy meghibásodás esetén nem keletkezik olyan teljesítményű villamos szikra, melyet a szabványok tiltanak. A 22 osztott sarkú feszültségforrásban a kiöntő massza megakadályozza, hogy a nem kívánt szikra egy alkatrész elmozdulása útján keletkezhessen, továbbá hogy a melegedő alkatrészek a robbanóképes közeggel érintkezzenek. A melegedésből eredő veszélyt a kiöntő massza hőelvezetés révén is gátolja. A 22 osztott sarkú feszültségforrásból induló vezetékpárokat - tápvonalakat - a 33 tápvonal megszakító szakítja meg. A 23 akkumulátor töltése a 13 töltő csatlakozó 33 tápvonal megszakítóba való illesztése révén lehetséges. Ha a 33 tápvonal megszakítóba a 10 szakaszolót illesztjük, akkor minden elkülönített tápvonalban biztosítjuk az áramutat. Ezáltal válik lehetségessé az elrendezés mechanikus úton történő ki- és bekapcsolása. A 33 tápvonal megszakítóból induló három tápvonalcsoport egyike — a 46, 47 csatlakozó pontokkal azonosítható — periférikus területeket pl. a szikragáltolt szondát látja el stabilizálatlan feszültséggel oly módon, hogy a periférikus egység terhelés szempontjából elkülönített részekre, mint terhelő impedanciákra van bontva, és egy-egy terhelést egy-egy tápvonal táplál. A másik kettő tápvonal csoport - a 41, 44 és a 42, 43 csatlakozó pontokkal azonosítható — a 48 vezérelt feszültségszabályozó blokk révén stabilizált feszültségekkel látja el a 6 osztott mérőautomatát, mely a terhelés szempontjából szintén különálló terhelő impedanciákból áll, és ezeket különálló stabilizált feszültségű tápvonalak táplálják. Az 50 elektronikus szelep blokk önmagában ismert, vezérelt - célszerűen tranzisztoros - kapcsolókat tartalmaz. Ezen kapcsolók soros be- és kimeneteik között a tápvonalak terhelő áramai vezérlés hatására elektronikus úton ki- és bekapcsolhatók. A 49 vezérelt stabilizátorok önmagukban ismert feszültségstabilizáló kapcsolások. Feladatuk egyrészt az, .hogy referencia feszültségeket szolgáltassanak az 50 elektronikus szelep blokk számára, másrészt az, hogy nagy stabilitású feszültséggel lássák el az arra igényt tartó, a mérés pontosságát döntően befolyásoló áramköri részeket. 3
