178048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimszegény lisztek javítására
13 178048 14 5. Kísérletet végeztünk a lisztjavítószerrel száraz, illetve nedves nyarú években (1976, illetve 1978), intenzív agrotechnikai viszonyok között (500 kg/ha NPK) termesztett búza anyagán is. Az eredményeket a 6. táblázatban tüntettük fel. Az adatok- 5 ból látható, hogy száraz, meleg nyáron, intenzív agrotechnikai viszonyok közt termesztett búzafajták lisztje enzimszegényebb és a lisztjavító hatása nagyobb, mint 1978-ban az esős nyáron termesztett búza esetében. Érdekes módon egyes fajtáknál io a kis esési szám ellenére az enzimekben gazdag lisztjavítóval megfelelő minőségjavulást lehetett elérni. 6. Megvizsgáltuk a száraz és nedves nyarú években, intenzív agrotechnikai viszonyok közt termesz- 15 tett búzák komplex minőségi értékszámait. Az eddigi irodalmi adatokkal ellentétben azt tapasztaltuk, hogy intenzív agrotechnikai viszonyok mellett száraz években a búzafajták komplex minőségi értékszáma általában kisebb értékű, mint a nedves 20 évjáratban termett, megdőlt búzák hasonló értékei. Eredményeinket a 2. ábrán tüntettük fel (az x tengelyen számokkal jelölt fajták nevei, a 6. táblázatban találhatók). Az y tengelyen feltüntetett KMÉ értékekkel jelöltük az egyes búzafajták 25 komplex minőségi értékszámait. Az ábra adatai igazolják a distressz hatás létezését, és azt, hogy száraz esztendőben a környezeti tényezők (intenzív agrotechnika) distressz hatása jelentősen nagyobb, mint a nedves nyarú években. Ez azt bizonyítja, 30 hogy a jelenlegi agrotechnika mellett nagy körültekintéssel kell megítélni az időjárás minőségét módosító hatásait is. Összefoglalva az új lisztjavítószerrel végzett minőségjavítás előnyei a következők: 35 a) A lisztjavítószer adagolásának hatására az enzimszegény lisztekből sütött kenyerek minőségi jellemzői nagymértékben megjavulnak. Ez a hatás legjobban a száraz időjárás és az intenzív agrotech- 40 nika következtében kialakult enzimszegény lisztek esetében érvényesül. b) Az új lisztjavítószer káros kémiai anyagokat nem tartalmaz, adagolása veszélytelen. Nagyon enzimszegény liszteknél túladagolásának veszélye sokkal kisebb, mint penészfajtákból előállított enzimkészítmények felhasználása esetén. c) Az új lisztjavítószer előállítása olcsó, alkalmazása igen gazdaságos. Előállítása lényegesen olcsóbb a jelenleg hazánkban használt adalékanyagok bármelyikénél, míg hatása nem marad alatta azokénak vagy felül is múlja azokét. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás enzimszegén> búzafajták lisztjének javítására, előzetes áztatás után csíráztatott gabona nedvességtartalmának beállításával, a csíráztatott gabona megőrlésével, és az így nyert terméknek a javítani kívánt enzimszegény liszthez adagolásával, azzal jellemezve, hogy nagy enzimaktivitású Kavkáz búzát előzetes áztatás után csíráztatunk, a csíráztatott búza nedvességtartalmát átlagosan 14%-ra beállítjuk, majd csírájával együtt megőröljük, és az így nyert lisztjavító anyagból 1-10%-ot adunk a javítani kívánt liszthez. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy csíráztatás előtt a búzát 3-4 óráig áztatjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előáztatott búza csíráztatását 40-160 óra hosszat, 8-30 °C hőmérsékleten végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy csíráztatás után a búza nedvességtartalmát átlagosan 14%-ra állítjuk be, liofílizálással, vagy szabad szárítással. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csíráztatott és beállított nedvességtartalmú gabonát 70%-ra kiőröljük. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előállított lisztjavítószerből 2%-ot adagolunk a javítani kívánt liszthez. 2 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824517 - Zrínyi Nyomda, Budapest 7
