178040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-aza-proszaglandin származékok előállítására

9 178040 10 DL-8-aza-ll-dezoxi-PGEi-re van szükség. Az 1., 3., 4. és 5. sz. vegyület 10-3 g/ml dózisban alkalmazva semmiféle görcskeltő hatást nem vált ki. II. Szív- és érrendszeri hatások vizsgálata A vegyületeknek a szisztolés artériás vérnyo­másra, a diasztolés artériás vérnyomásra, valamint a szívfrekvenciára gyakorolt hatását ismert módon kutyákon vizsgáltuk. A PGEt 0,5—1 jug|kg-os intravénás dózisban be­adva azonnal csökkenti az állatok szisztolés és diasztolés artériás vérnyomását. A vérnyomáscsök­kenés átlagos értéke — az állattól függően — 5-21%, ugyanekkor mérsékelt sinus tachycardia is észlelhető. A DL-8-aza-l 1-dezoxi-PGE t 5—50 /ag/kg-os intra­vénás dózisban beadva a PGEi-ével teljesen azonos hatásokat vált ki. Az 1., 2., 3. és 5. sz. vegyület aktivitásának vizsgálata során megalapítottuk, hogy e vegyületek rendre 100 Mg/kg-nál, 50 /rg/kg-nál, 300 jug/kg-nál, il­letve 200 jug/kg-nál kisebb dózisban sem a szív­frekvenciára, sem az artériás vérnyomásra nem fej­tenek ki észrevehető hatást. A PGE[ 0,01 jUg/kg-os dózisban kutyák femorá­­lis artériájába juttatva 173%-kal növeli az artériás véráramlást, míg a DL-8-aza-l 1-dezoxi-PGE ! 1 jug/kg­­os dózisban 115%-os áramlásfokozódást okoz. Az 1., 2., 3. és 5. sz. vegyülettel végzett kísérletek során megállapítottuk, hogy e vegyületek rendre 50 jug/kg-os, 100 jug/kg-os, 50/ig/kg-os, illetve 100 /ig/kg-os dózisban semmiféle hatást nem fejte­nek ki az artériás véráramlásra. Az 1., 2., 3. és 5. sz. vegyület rendre 100 /ig/kg-os, 300 /ig/kg-os, 100 jug/kg-os, illetve 100 jug/kg-os dózisban beadva igen enyhe, statiszti­kusan nem szignifikáns mértékben módosítja az artériás véráramlást. A felsorolt adatok azt igazolják, hogy az (I) általános képletű vegyületek a PGEj-riél és a DL-8-aza-ll-dezoxi-PGEi-nél lényegesen kisebb mértékben hatnak a szívre és az érrendszerre. III: Hörgőtágító hatás vizsgálata tengerimalacon A vizsgálatokat Konzett és Rossler módszerével [Arch. Exp. Path. Pharmakol. 195, 71—74 (1940)] végeztük. Görcskeltő anyagként acetilkolint alkal­maztunk. A hatóanyagokat intravénás úton, 10 jug/kg-os dózisban adtuk be, és különböző idő­tartamok elteltével mértük a hörgő-görcs százalékos csökkenését. Az észlelt eredményeket az 1. táblá­zatban közöljük. Az 1. táblázat adatai azt igazolják, hogy az (I) általános képletű vegyületek hörgőtágító hatása minden esetben erősebb a PGE|-énél, és rendsze­rint meghaladja a DL-8-aza-ll-dezoxi-PGEi aktivi­tását is. A farmakológiai vizsgálatok eredményeinek átte­kintéséből tehát egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az (I) általános képletű új vegyületek a PGEj-nél és a DL-8-aza-l 1-dezoxi-PGEi-nél lénye­gesen specifikusabb horgőtágító hatást fejtenek ki. Különösen figyelemreméltó az a tény, hogy az (I) általános képletű vegyületek még a beadást követő 15 perc elteltével is rendelkeznek hörgőtágító ha­tással, míg az összehasonlító anyagok ekkor már hatástalanok. 1. táblázat Hörgő-görcs százalékos csökkenése Hatóanyag 5 perc 10 perc elteltével 15 perc 1. sz. vegyület 51 2. sz. vegyület 28 5 3. sz. vegyület 51 34 6 4. sz. vegyület 54 21 6 DL-8-aza-l 1-dezoxi-PGE! 43 28 0 PGE, 37 6 0 Az (I) általános képletű vegyületekből szokásos humán- és állatgyógyászati kompozíciókat alakít­hatunk ki. Az adagolás megkönnyítése érdekében e vegyületeket előnyösen egységdózisok, például per­­linguálisan adagolható tabletták, pilulák, osztott porok, kapszulák, orálisan adagolható szirupok, orálisan vagy aeroszol formájában adagolható szusz­penziók, rektálisan adagolható kúpok, helyileg al­kalmazható krémek vagy kenőcsök, továbbá paren­­terálisan adagolható, steril oldatok vagy szuszpen­ziók formájában készítjük ki. A gyógyászati készítményeket önmagukban is­mert módszerekkel állítjuk elő, úgy, hogy az (I) általános képletű hatóanyagokat megfelelő hígítószerekkel, hordozóanyagokkal és/vagy segéd­anyagokkal, például desztillált vízzel, etanollal, tal­­kummal, magnéziumsztearáital, keményítővel vagy kakaóvajjal keverjük össze, majd adott esetben a keveréket egységdózisokká alakítjuk. A hatóanyagok napi dózisa például 0,5—3000 jug lehet. Ez a hatóanyagmennyiség asztma vagy egyéb légzőszervi rendellenességek kezelése esetén körül­belül 1-60 aeroszolos belégzőadagnak felel meg. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban feltüntetett Rf-értékeket vékonyrétegkromatográfiás úton határoztuk meg, futtatószerként 20 : 80 arányú aceton :metilénklo­­rid elegyet alkalmaztunk. 1. példa DL-w-Karbetoxi-1 -hexil-5-(3 ’-hidroxi-3 ’­­-metB-1 ’-okten-(E)-il)-2-pirrolidinon (vagy DL-8-aza-l 1-dezoxi-l 5-metil-PGEj - -metilészter) előállítása •0,213 g (0,0015 mól) metiljodidból, 10 ml vízmentes etiléterből és 0,036 g (körülbelül 0,0015 mól) magnéziumforgácsból kiindulva metil­­-magnézium-jodid-oldatot állítunk elő. A kapott ol­datot 0 °C-ra hűtjük, majd 0,365 g (0,001 mól) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents