178039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminoglikozid-származékok előállítására
11 178039 12 c) A 3’,4’-didezoxi-neomicin epimerkeverékének és származékainak baktériumelleni hatása A 3’,4’-didezoxi-neomicin epimerkeverékének és származékainak baktériumelleni hatását az alábbiakban ismertetett módon határozzuk meg. D~ Streptomyces rimosus forma paromomycinus ATCC-21484 törzset 30 °C-on olyan agar-agar lemezen inkubáljuk, amely a gentaminok III általános képletű keverékéből 50 pg-ot tartalmaz milliliterenként. Három nap elteltével a lemezre olyan agar-agart 'fektetünk, amely be van oltva a kísérleti mikroorganizmussal, és az antibiotikum képződését a Streptomyces oltási helye körüli gátlási zónával igazoljuk. Ezt a gátlási zónát mérjük, és a csak az agar-agar táptalajból álló kontrolihoz hasonlítjuk. Összehasonlítási célokból ugyanakkor hasonló kísérleti körülmények között kísérletet végzünk az agar-agarhoz 50 pg/ml koncentrációban a III általános képletű keverék helyett neamint adva és ugyanakkor D~ Streptomyces rimosus forma paromomycinus ATCC 21484 törzset használva, amikor is így neomicin képződik antibiotikumként. A kapott eredmények-1 az alábbi III. táblázatban adjuk meg. Ezek az adatok a't bizonyítják, hogy a 3’,4’-didezoxi-neomicin epin.erkeveréke és származékai hatásosak neomicinnel szemben rezisztens mikroorganizmusok ellen. Itt jegyezzük meg, hogy az Escherichia coli PT2 rezisztens gentamicinnel szemben is. Szakember számára érthető, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket ember- és állatgyógyászati célúira rendszerint olyan dózisegységek formájában juttatjuk az élő szervezetbe, amely a legjobban megfelel az adott beadási módnak. E gyógyászati, illetve állatgyógyászati készítmények hatóanyagként legalább egy I általános képletű vegyületet, valamint a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- és/vagy segédanyagokat tartalmazzák. Orális beadás céljából a gyógyászati készítmény lehet például adott esetben bevonattal ellátott tabletta, kemény vagy lágy zselatinkapszula, szuszpenzió vagy szirup. A készítmény ugyanakkor rektális vagy vaginális beadás céljából lehet kúp formájú, parenterális beadás céljából oldat vagy szuszpenzió formájú, vagy helyi, azaz topikális alkalmazás céljából krém vagy kenőcs formájú. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 6-Dezoxi-neomicin bázis és szulfátsója előállítása a) 6-Dezoxi-neomicin szabad bázisos formájának előállítása Egy lombikban D" Streptomyces fradiae ATCC—21401 törzset tenyésztünk 48 órán át előzetesen pH 7,2-7,3-ra beállított, alábbi összetételű táptalajon: Komponens Mennyiség grammban glükóz 1 kazeinhidrolizátum 1 ma u ,..c i,-hidrogén-foszfát i magntízium-szulfát-heptahidrát 0,05 vas(II)-szulfát-heptahidrát 0,005 réz(II)-szulfát-pentahidrát 0,005 kalcium-karbonát 1 víz = 100ml-nyi térfogathoz szükséges mennyiségben. A tenyészetet a megadott időn át rázatás közben 28 °C-on tartjuk. A tenyészetből 10%-ot oltóanyagként ezután hozzáadunk az alábbi összetételű, előzetesen pH 7,2-7,3-ra beállított táptalajhoz: Komponens Mennyiség grammban glükóz 1 szójababliszt 2,5 élesztőkivonat 0,5 nátrium-klorid 0,5 kalcium-karbonát 0,2 2,4-didezoxi-sztreptamin-dihidroklorid 0,025 víz = 100 ml-nyi térfogathoz szükséges mennyiségben A tenyészetet ezután Erlenmeyer-lombikban 28—30 °C-on inkubáljuk forgó rázatógépen jó levegőztetés mellett. A 6-dezoxi-neomicin termelése két nap elteltével kezdődik meg és 5 nap elteltével optimális. 2,4-Didezoxi-sztreptamin-dihidrokloridot nem tartalmazó kontrolltenyészetben nem képződik 6-dezoxi-neomicin. A táptalajt ezután centrifugáljuk, majd a felűlúszó fázist átbocsátjuk Amberiite IRC-50 márkanevű, ammóniumformájú gyantát (ez a gyanta gyengén savas, karboxilcsoportokat hordozó polimetakril-típusú, közepes porozitású kationcserélő * gyanta) tartalmazó oszlopon. Ezt a műveletet kétszer végezzük el a 6-dezoxi-neomicinnek és a reagálatlan 2,4-didezoxi-sztreptamin-dihidrokloridnak elkülönítése céljából. Az oszlopot ezután vízzel mossuk, majd a 6-dezoxi-neomicint 2n vizes ammónium-hidroxid-oldattal eluáljuk. Az eluátumot forgó vákuumbepárlóban betöményítjük, majd felvisszük Sephadex G—10 gyantával töltött oszlopra. 0,1 mólos ammónium-hidroxid-oldattal végzett eluálás útján az első frakciókban 6-dezoxi-neomicint, míg az ezutáíi következő frakciókban 2,4-didezoxi-sztreptamin-dihidrokloridot kapunk. E módszerrel szabad bázis formájában olyan mennyiségű 6-dezoxi-neomicint kaptunk, ami megfelel 83 aktivitásegységnek (1 aktivitásegység = 1 úg/ /ml neomicin). Ez ugyanakkor annyit jelent, hogy a kiindulási anyagként használt 2,4-didezoxi-sztreptamin-dihidroklorid közel 22%-a konvertálódott 6 dezoxi-neomicinné. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
