178034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kőoljtárolókban uralkodó rétegviszonyok mellett folyadékban oldott gázok diffúziós tényezőinek mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 178034 tíj) Bejelentés napja: 1978. IX. 20. (KO-2946) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. V. 28. Megjelent: 1982. XI. 30. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Paál Tibor okleveles olajmérnök, Nagykanizsa, Pach Ferenc okleveles fizikus, Zalaegerszeg, Magyar Szénhidrogénipari Tiszai György okleveles bányamérnök, László Rudolf okleveles bányamérnök, Nagykanizsa Kutató-Fejlesztő Intézet, Százhalombatta Berendezés kőolajtárolókban uralkodó rétegviszonyok mellett folyadékban oldott gázok diffúziós tényezőinek mérésére 1 A találmány tárgya berendezés kőolajtárolókban uralkodó rétegviszonyok mellett, folyadékban oldott gázok diffúziós tényezőinek mérésére, melynek során az effektiv diffúziós és diszperziós tényezők tetszőleges porózus közegben is meghatározhatók. A mérés egyaránt vonatkozik folyadékban oldott gázokra, vagy egyéb anyagokra a folyadékfázisban. A korszerű, fokozott olajtermelési eljárások jelentős részénél a hatásmechanizmusban nagy szerepet játszik a diffúzió és a diszperzió. Ilyen olajtermelési eljárás például a széndioxiddal, vagy egyéb, hatásukban hasonló gázokkal történő kiszorítás, továbbá az elegyedő elárasztások különféle változatai, illetve a kemikáliákkal és felületaktív anyagokkal való kőolajtermelés. A találmány szerinti megoldást elsősorban olyan esetben célszerű alkalmazni, amikor mind a réteghőmérséklet, mind a rétegnyomás adatai szükségesek ahhoz, hogy a további jellemző és a termeléshez szükséges adatokat megkapjuk. Ezeknek a paramétereknek az ismeretére például a széndioxiddal és egyéb gázokkal, továbbá az elegyedő fluidumokkal való kőolajtermelés esetén van szükség, mikor is a termelés előrejelzéséhez több paraméter ismerete elengedhetetlenül szükséges. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek szántén a rétegnyomás és hőmérséklet ismeret&ol indulnak ki a kőolajtermelés előrejelzéséhez, de más paraméterek meghatározására vonatkoznak. Ilyen például a 167140 hqstromszámú magyar szaba-2 dalmi leírásból megismerhető megoldás, amely a kapilláris nyomásgörbe rétegviszonyok melletti mérését teszi lehetővé, amihez széndioxiddal telített rétegfluidumokat és természetes kőzetmintákat 5 használ fel. A 162 447 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás pedig olyan eljárásra ad kitanítást, amely szerint a lent mérések elvégzése alapján az említett rendszerekben lehetőség van a határfelületi és a 10 felületi feszültség rétegviszonyok melletti mérésére. Ezek az eljárások azonban nem alkalmasak a diffúziós, illetve diszperziós tényezők meghatározására, sőt ezen mérések előfeltétele a diffúziós, illetve diszperziós tényezők nagyságrendi ismerete. 15 Ismertek továbbá olyan megoldások is, amelyek a diffúzió, illetve a diszperzió mérésével foglalkoznak. Ilyen ismerhető meg Perkins és T. K. Jonston összefoglaló cikkéből. (Peti. Trans. Preprint Series No. 8. pp. 89-76. 1967.) vagy Hassinger R. C. és 20 Rosenberg D. U. (Soc. of Petr. Eng. Journal No. 2. pp. 195-204. 1968. júniusi szám) tanulmányából. Az ezen ismertetésekben szereplő megoldások közös hátránya az, hogy csak szobahőmérsékleten és légköri nyomáson teszik lehetővé a 25 méréseket porózus közegben, illetve csak ezek mérésének elvi lehetőségeit ismertetik. Ismert továbbá a BaÜey H. R. és Hogarty W. B. által kifejlesztett megoldás (Soc. of Petr. Eng. Journal no. 3. pp. 256-266, 1963. szept.), amely 30 szerint egy hosszú, célszerűen 20-50 méteres ka-178034
