178033. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző berendezés sinpályás járművek, sűrítettlevegős fékberendezéseinek fő légvezetékéhez
178033 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1978. VI. 02. (KO-2926) Nemzetközi osztályozás: B 60 T 17/22 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. VI. 03. (P 27 25 173.6), ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Huber Johann mérnök, München, Német Szövetségi Köztársaság Knorr-Bremse GmbH, München, Német Szövetségi Köztársaság Ellenőrző berendezés sínpályás jármüvek sűrítettlevegős fékberendezéseinek főlégvezetékéhez 1 A találmány tárgya ellenőrző berendezés sínpályás járművek sűrítettlevegős fékberendezéseinek főlégvezetékéhez, az 1. igénypont meghatározása szerint. A sínpályás járműveknél a szokásos, közvetett módon működő sűrítettlevegős fékberendezéseknél a sűrítettlevegős fékek automatikus működésének biztosítására a főlégvezeték légtelenedése után atmoszférikus nyomásra, ami például a vészfék-berendezés működtetésekor, vagy vonatszétváláskor keletkezik, gyors és önműködő, erőteljes működtetésének kell hatnia a sűrítettlevegős fékre. Amennyiben azonban a sűrítettlevegős fékberendezés a főlégvezeték nyomását vezérlő, nyomást-tartóan működő főfékszeleppel van felszerelve, a főfékszelep az előzőekben említett légtelenedéskor a főlégvezetékbe sűrített levegőt táplál, s így akadályozza a fék gyors, automatikus működését. Ennek az akadályozásnak a csökkentése céljából a vasúttársaságok nemzetközi szerződésekben meghatározott értékekben korlátozták a főfékszelep utántápláló teljesítményét. Az említett akadályozás vagy korlátozás hátránya, hogy a fék szokásos oldási művelete, amit a mozdonyvezető a vezető-szeleppel végez, csupán ennek a korlátozásnak megfelelő levegőmennyiséget juttathat időegységenként a főlégvezetékbe. Ennek következtében a fékoldás művelete viszonylag sokáig tart, tehát nem lehet a féket az adott körülményeknek megfelelő rövid optimális idő alatt 2 oldani, más szóval a fék nem oldható olyan gyorsan, mint ahogyan azt a teljes fékszerkezet többi része lehetővé tenné. Abból a célból, hogy sínjárművek fékjeit mégis 5 lehetőleg gyorsan lehessen oldani és ezzel a fent említett hátrányt csökkenteni lehessen, egyes vasúti üzemeknél a fent említett korlátozást nem hajtják végre vagyis a főlégvezeték feltöltését nem fojtják. Ez azt jelenti, hogy a vezető- fékszelep állandóan a 10 maximális utántöltési keresztmetszetével működik, és így a főlégvezeték más szerkezeti részek által létesített nyomásesését gyorsan és erőteljesen kiegyenlíti. Ez vonatkozik természetesen a vészfékezésre is, amelyet a folégvezeték nyomásesése 15 működtetne, de ezt a nyomásesést ennél az ismert fékberendezéseknél a levegőutánpótlás gátolja. Ismeretes az is, hogy a mozdonyvezető vészfékezésnél (szükségállapotnál) legalább jelzést (figyelmeztetést) kapjon, hogy a vonat rendkívüli leféke- 20 zése vált szükségessé, és ebből a célból a főlégvezetékben egy úgynevezett hibajelzőt helyeznek el, amely a mozdonyvezetőt optikai vagy akusztikai jellel figyelmezteti arra, hogy vonatszakadás vagy más üzemzavar vagy baj következtében fékezésre 25 van szükség. Az említett hibajelző, más nevén áramlásjelző lényegileg olyan fojtásból áll, amely a főlégvezetékben vagy a nyomólevegő forrásából kiinduló tápvezetékben helyezkedik el, és ehhez a fojtáshoz egy nyomásérzékeny szerv csatlakozik, 30 amely a nyomáscsökkentést jelzi. 178033
