178009. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőeszköz feszítőhüvellyel és beverhető feszítőcsappal
5 178009 6 oldalakkal. Ez a menetforma előnyösen kihat a csap rögzítésére a feszítőhüvelyben, és még az is az előnye, hogy a feszítőhüvely furatát a beütésnél nem hántolja annyira, hogy a csap túl laza illeszkedése jöhessen létre. 5 Mint már említettük, gyakran kívánatos, hogy a rögzítést ismét oldani lehessen. Mivel szokásosan a váll a rögzített részen felfekszik, ezt a részt a feszítőelem eltávolítása után még nem lehet levenni, hanem szükséges a váll eltávolítása is. A10 vállat, például ha a feszítőhüvely kapcsolórésze többrészes teleszkópszerűen egymásbacsúszó rész, viszonylag egyszerűen lehet levenni. Az egydarabos kiképzésnél viszont ahol a kapcsolórész vékonyfalazatú, a váll eltávolítása nagyobb erőket igényel-15 hét. Normál esetben, megfelelő szerszám alkalmazásával a kapcsolórészt el lehet szakítani úgy, hogy a váll eltávolítható. Hogy erre az esetre is könnyítést biztosítsunk, a csapnak élesen kialakított hegye van, amellyel a feszítőhüvely furatában a csap20 körbeforgatásával a kapcsolórész belülről felhasítható úgy, hogy a kapcsolórész különösebb erőráfordítás nélkül kitéphető. A viszonylag kis szilárdságú vállnak a csap által történő optimális alátámasztásához, a találmány25 egy további javaslata szerint, a csap feje kúpformában csatlakozik a szárhoz. Ennek a kiképzésnek a hatása, hogy a csapot a fej kúpformájú részére ható feszítőhüvely-erők kis mértékben kinyomhatják abban az esetben, ha a 30 csap a feszítőhüvelyben nem rögzítődött kielégítően. Ezt a hatást még erősíteni lehet, ha a fej kúpos részén például bütyköket vagy hasonló kiemelkedéseket alkalmazunk, amelyeket a feszítőhüvely vállának megfelelő helyére kell benyomni, 35 miáltal a csáp feje a vállon teljesen felfekszik. A feszítőhüvely vállán a csap fejének teljes felfekvése optikailag ellenőrizhető, ami arról ad felvilágosítást, hogy a csapnak a feszítőhüvelyben elegendő ellenállást kellett-e legyőznie és ezzel a rögzítőeszköz a 40 fal mélyedésében megfelelő rögzítési értéket ért-e el. Ennek az ellenőrzésnek akkor van különösen jelentősége, ha a csapot gépi úton, például légkalapáccsal, fúrókalapáccsal vagy hasonlóval verték be, mert ilyen szerszámok alkalmazásánál a csap beve- 45 résénél fellépő ellenállások közvetlen ellenőrzése nem lehetséges. Az erőhatás megfelelő elosztása következtében a kapcsolórész környezetében a jelen találmány szerinti rögzítőeszköz tetszőlegesen helyezhető el, 5Ü anélkül, hogy a kapcsolórész működését bármilyen formában is hátrányosan befolyásolná. A behelyezés legegyszerűbb módja az, hogy a rögzítőeszközt a csap fejére mért gyenge kalapácsütésekkel az előkészített kimélyítésbe hajtjuk. Egy ilyen elhelye- 55 zésnél a felütköző és támasztófelületek akkor engednek el, vagyis a csap akkor fog a hüvelyhez képest elmozdulni, amikor a váll a falra illetve a rögzítendő részre felfekszik. Ezek után következik a tényleges rögzítés a feszítőhüvely kitágulása kö- 60 vetkeztében. Különösen a gépi elhelyezés történhet több lépésben, azaz a rögzítőeszközt a vállnál fogva lehet az előkészített mélyedésbe szorítani és a váll teljes felfekvése után következik az ütések hatása, melyek a rögzítést szolgálják. Minden lehet- 65 séges elhelyezési módnál a kapcsolcrész teljesíti feladatát és a rögzítőeszköz megtartja előnyös tulajdonságait. A találmány további részleteit és előnyeit a példaképpeni kiviteli alakot szemléltető rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, a rögzítéséhez egy megfelelő méretű mélyedésbe bevezetett rögzítőeszközt metszetben ábrázolja. A 2. ábra ugyanezt rögzített helyzetben mutatja és a 3. ábra a találmány szerinti rögzítőeszköz másik kiviteli alakját metszetben szemlélteti. Az 1. és 2. ábrákon olyan rögzítőeszköz látható, amely az általánosságban 1-gyel jelölt feszítőhüvelyből, és a beverhető 2 csapból áll. Az 1 feszítőhüvely a 3 szárból, a 4 váltból, valamint a hosszanti 5 furatból áll. Az 5 furat az 1 feszítőhüvely alapján van és ennek eleje felé kúposán szűkül. Az 1 feszítőhüvely elején az elöl kezdődő hosszanti 6 hasítékok vannak. A hosszanti 6 hasítékok között maradó részeket az la fej köti össze egymással. Az 1 feszítőhüvely köpenyén a felhasított területen az önmagukban ismert 7 körhomyok vannak. A 3 szár és 4 váll között vékony 8 falszelvényként kialakított kapcsolórész helyezkedik el. A menetes 2 csap a 10 szárból és 11 fejből áll. Az átmenet a 11 fejtől a 10 szárig a kúpos 12 rész, amelyen a 13 bütykök vannak. A kúpos 12 rész befogadására az 1 feszítőhüvelyen a megfelelő 9 süllyesztés van. A szerszámmal történő megfogáshoz a 11 fej 14 kereszthoronnyal van ellátva, a csap eltávolítása (kicsavarása) céljából. A 10 szár az első részén fűrészfogasan kiképezett 15 menettel és elülső végén 19 csúccsal rendelkezik. Amint azt különösen az 1. ábra mutatja, az 1 feszítőhűvelynek a csökkenő átmérőjű 16 rész és a 17 körperem alakjában a 2 csap részére két fel ütköző és támasztó felülete van. A csökkenő átmérőjű 16 rész a 2 csap 15 menettel ellátott 10 szárának elülső végével működik együtt, a 17 körperem szárára pedig a 2 csap 10 szárán a 18 körhorony van. Az 1. ábra mutatja az előkészítést a 20 tárgynak a 21 felvevőanyagon való rögzítéséhez. Ebből a célból a 21 felvevőanyagban a 22 furat készült. A 21 felvevőanyagon a 23 nyílással rendelkező 20 tárgy elhelyezése után az előszerelt rögzítőeszközt olyan mélyen bevezetik, amíg a 4 váll a 20 tárgyon felfekszik. Amint azt az 1. ábra mutatja, a csak kismértékű ráfordított erők révén még nem jön létre a 20 tárgy teljes felfekvése a 21 felvevőanyagon. A 2. ábra mutatja a 20 tárgy végleges rögzítődését a 21 felvevőanyagon, amely a 2 csapra gyakorolt ütések hatására jött létre. Az 1 feszítőhüvely felütköző és támasztó felületei elég erős ütések hatására lehetővé teszik, hogy a csapot az 1 feszítőhüvelybe teljesen beüssük, amely így sugárirányban kitágult. Az ütések hatására a 11 fej 12 kúpos része a 13 bütykökkel együtt a 4 váll 9 süllyesztésébe nyomódik. Ezen két rész teljes együttműködése a 3
