177981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpaspirálok minősítésére

3 177981 4 pet ad azáltal, hogy az azonos súlyú spirálok közötti alaki eltérések következményeit is figye­lembe veszi. A kitűzött célt olyan tárgyi jellegű eljárás kidol­gozásával és alkalmazásával érjük el, amelynek 5 lényeges megkülönböztető jellemzője, hogy a spirál­minősítéshez felhasználandó adatpárt kizárólag villa­mos spiráljellemzők mérése útján nyerjük. A talál­mány szerinti eljárás célszerű foganatosítási mód­jaink adatpárként két előválasztott, különböző 10 hőmérsékleten mért villamos spiráljellemzőt alkal­mazunk, ahol is az adatpárt előnyösen egyetlen befogással történő két egymás utáni villamos méréssel nyerjük, amikor is először a spirál szoba­­hőmérsékleten mutatott ellenállását mérjük meg, 15 majd a spirál hőmérsékletét közvetlen villamos energiaközlés útján a spirált szabad atmoszférában még nem károsító értékre emeljük és ismételt villamos mérést végzünk, amelynek során feszült­ségesést, áramot vagy ellenállást mérünk. 20 A találmány szerinti eljárás előnyösen foganato­sítható oly módon, hogy a spirál felhevítését elő­választott feszültség alkalmazásával közvetlen fel­­fűtéssel végezzük és a spirálhőmérséklet állandósu- 25 lását követően a spirálon átfolyó áramot mérjük, de célszerű lehet az is, ha a spirál felhevítését előválasz­tott nagyságú áramimpulzussal közel adiabatikus módon végezzük, majd közvetlen ezután a spirál ún. langyos ellenállását mérjük. 30 A találmány szerinti eljárás lehetséges fogana­tosítási módjánál az adatpárt a spirál hidegellen­állásának, valamint egy váltakozó áramú vagy nagy­­frekvenciás spiráljellemző, példaképpen kapacitás mérése útján nyerjük. 35 A találmány szerinti eljárás általában alkalmaz­ható, a hagyományos, ismert eljárásokat kiérté­kelési módszer szempontjából legjobban megköze­lítő előnyös foganatosítási módjánál a készíthető lámpa üzemi jellemzőiként szokásos módon a 40 várható áramfelvételt és fényhasznosítást választjuk elő, ezeket a szobahőmérsékleten mért és a maga­sabb hőmérsékleten mért ellenállás kétváltozós függvényeiként kifejezzük, és a mért adatpároknak megfelelő várható értékeket az előírt illetve név- 45 leges üzemi spiráljellemzőkkel rendre összehasonlít­juk. Az összehasonlítást célszerűen az áramfelvétel és a fényhasznosítás előírt névleges értékeiből való konstans egész számú százalékos eltéréseit görbe­seregként a mért- hideg- és langyosellenállás 50 kétváltozós függvényében derékszögű koordináta­­rendszerben ábrázoló típusonkénti nomogramok se­gítségével végezzük. Az összehasonlítást természetszerűleg meghatá­rozott minősítő program szerint számítógéppel is 55 végeztethetjük. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban egy csupán példaképpéni foganatosítási mód kapcsán a csatolt rajz segítségével részletesebben is ismer­tetjük. Az ábra 225 V névleges feszültségű, 100 W 60 névleges teljesítményfelvételű gáz duplaspirálok (225 V 100W GCC típus) minősítésére alkalmas diagramot tüntet fel, amelyen az R2s°c spirál hidegellenállás, R10y langyosellenállás koordináta­­rendszerben a lámpa I áramfelvétel és H fényhasz- 65 nosítás névlegestől várható üzemi jellemzőkbeni konstans egész számú százalékos A I és A H eltéréseit görbeseregként ábrázoltuk. A diagram jobb felső sarkában feltüntettük a diagram számítása során felhasznált típus-, üzemi- és anyag­­jellemzőket. Az eljárás adott példaképpen! foganatosítási módjának elméleti hátterét egyrészt annak felisme­rése képezi, hogy ha egy lámpára feszültséget kap­csolva annak spirálját bizonyos hőmérsékletre hevít­jük, akkor a lámpa minden lényeges üzemi jellem­zője (feszültsége, áram- illetve teljesítményfelvétele, fényárama, fényhasznosítása és élettartama stb.) a spirál mindenkori átlaghőmérsékletével egyértelmű, közvetlen összefüggésben van, másrészt az, hogy a lámpák és spirálok áram-feszültség karakterisztikája tartalmaz olyan információt, amely alkalmas ezen átlaghőmérséklet meghatározására. Az ábra szerinti minősítő diagram elkészítése során első lépésként meghatározzuk az adott lámpatípus etalonspiráljához tartozó ún. melegedési görbét. Ehhez több lámpán végzett pontos méré­sekkel felvettük az izzólámpa áram-feszültség jelleg­görbéjét, majd a feszültséget a névleges érték száza­lékában fejeztük ki. Az áramból pontonként ellen­állást számoltunk, s ezen ellenállásértékeket rendre a spirál 20 °C-on mérhető ún. hidegellenállásához viszonyítottuk. Ezt a hőfokjellemzőnek is nevezett ellenállásviszonyt a lámpára jutó feszültség száza­lékos értékének függvényében ábrázolva nyertük, az ún. melegedési görbét. Tapasztalataink szerint az áramfeszültség jelleggörbe és ugyanígy a melegedési görbe is a beépítetlen spirálra nézve a lámpáéval kellően pontos közelítéssel azonos viselkedést mu­tat. További felismerésünk szerint a melegedési görbét már a kezdeti, hőfok szempontjából a spi­rált még tartósan nem károsító tartományba eső jó közelítéssel lineáris szakasz kellő pontossággal de­terminálja, és így már e kezdeti lineáris szakasz bármely kiválasztott pont-páijához hozzárendelt hi­­degellenállás-langyosellenállás adatpár mért értéke az adott spirálból készíthető lámpának a névleges feszültségértékkel jellemzett munkaponton a névle­ges- vagy etalonlámpa üzemi jellemzőitől várható eltéréseire enged következtetni. Üzemi jellemzők­ként célszerűnek találtuk a lámpa névleges feszült­ségéhez tartozó áramfelvétel és fényhasznosítás ki­választását, annál is inkább, mert a melegedési görbében implicite tartalmazott adatok (hőfok, fe­szültség, áram, ellenállás) ezek jó megközelítéssel történő meghatározását zárt matematikai formában is lehetővé teszik. A fentiekben tett megállapítás a mindenkori mért ellenállásértékekből az optimális munkaponti üzemi jellemzőktől való várható eltérések következ­­tethetőségére nézve megfordítva is igaz, és így viszonylag egyszerű matematikai módszerrel kimun­kálható zárt képlet alakjában is a rajzon feltünte­tett, a konstans egészszámú áramfelvétel- illetve fényhasznosításeltéréseket egy hidegellenállás-lan­­gyosellenállás derékszögű koordinátarendszerben ábrázoló görbesereg, amely a spirálok találmány szerinti tömeges, termelékeny eljárással történő egyik lehetséges minősítési módszerét adja. Valamely gyártási tétel minden egyes, vagy rep-2

Next

/
Thumbnails
Contents