177972. lajstromszámú szabadalom • Gombaölőszer és eljárás a hatóanyagának előállítására
13 177972 14 Hatás Phytophthora infestans ellen paradicsomon a) Kuratív-hatás „Piros gnóm” fajta paradicsomnövényeket háromhetes tenyészidő után a gomba zoospora-szuszpenziójával permeteztünk be, és a bepermetezett növényeket 18—20°-on telített légnedvességű térben inkubáltuk. A nedvesítést 24 óra elteltével megszakítottuk. A növényeket megszáradás után olyan lével permeteztük meg, amelyet a korábbiakban megadott módon előállított nedvesíthető porból vízzel 0,06 súly % koncentrációra hígítottunk. A permetlé száradása után a növényeket 4 napon át a nedveskamrában tartottuk. Ennek az időnek az eltelte után jelentkező jellegzetes levélfoltok száma és nagysága volt az értékelés alapja a vizsgált anyagok hatásossága tekintetében. b) Megelőző szisztémiás hatás A nedvesíthető porként a fentiekben leírtak szerint formázott hatóanyagot a cserépben levő talaj térfogatára vonatkoztatott 0,006 súly% koncentrációnak megfelelő mennyiségben (vizes hígítással) 3 hetes „piros gnóm” fajta, cserepes paradicsomnövények talajfelületére vittük rá. Háromhetes várakozási idő után a növények leveleinek alsó felületét a Phytophthora infestans zoospora-szuszpenziójával permeteztük be. Az ily módon kezelt növényeket ezután 5 napra nedvességkamrában telített légnedvességű térben 18—20°-on tartottuk. Ennek az időnek az eltelte után jellegzetes levélfoltok jelentkeztek, amelyek száma és nagysága szolgált a vizsgált hatásosságának mértékéül. c) Maradék megelőző hatás „Piros gnóm” fajta paradicsomnövényeket a fentiekben leírtak szerint formázott nedvesíthető porból készített, 0,06 súly% hatóanyagot tartalmazó permedével permeteztünk be, majd 3 hetes növesztés után Phytophthora infestans zoospora-szuszpenziójával kezeltük. A növényeket ezután 6 napon át nedveskamrában nagy nedvesség-tartalmú környezetben tartottuk, mely idő elteltével megjelentek a jellemző levélfoltok. Ezek számát és nagyságát hasonlítottuk össze a hasonló körülmények között tartott kontroliokéval. A Phytophthora fertőzés az 1., 2., 3., 5., 7., 9-24., 26., 28., 29., 31, 33., 37., 39., 42-60., 60a, 60b, 61—65. és 66. számú hatóanyagok alkalmazása esetén 20%-nál alacsonyabb volt a kontroll növények fertőzését 100%-nak véve. 5. példa 6. példa Hatás Flasmopara viticola (Bert. et. Curt) Béri. et de Toni ellen szőlőn Melegházban „Chasselas” szőlővesszőket tenyésztettünk. 10 leveles állapotban három növényt a fent megadott módon nedvesíthető porként formulázott hatóanyag, 0,06 súly % koncentrációra hígított vizes permedével permeteztünk be. A permedé száradása után a levelek alsó felületét a gomba spóraszuszpenziójával egyenletesen fertőztük. A növényeket ezután 8 napon át nedveskamrában tartottuk. Ezen idő elteltével a kontrollnövényeken határozott fertőzési tünetek jelentek meg. A vizsgált anyagok hatását a kezelt növényeken észlelt fertőzési helyek nagyságával és számával állapítottuk meg. Az 1, 2., 3., 5., 7., 9-24., 26., 28., 29., 31, 33., 34., 37., 39., 42-60., 60a, 60b, 61-65. és 66. számú vegyületek esetében a fertőzés 20%-osnál kisebbnek bizonyult, a kontrollnövényeken keletkezett fertőzést 100%-nak véve. Az alábbi táblázat a fenti 5-7. példák kísérleteinek eredményeit szemléltetik. A táblázatban található értékek jelentése a következő: 0 = 0—5%-os fertőzés 1 = 5—20%-os fertőzés 2 = 20—50%-os fertőzés 3 = 50%-osnál erősebb fertőzés (a vegyület hatástalan) — = nem vizsgáltuk. A vegyü- Phytophthora infestans let 5. példa g 1 sor- 33 £ § «3 O 33 TJ 3 száma a b c f8'&2_ga 33 5 • >. « • eu P \o p* -a r~ 1 0 0 0 1 0 2 0 0 0 1 1 10 1 1 1 — 1 11 0 0 1 0 1 12 1 1 0 1-15 2 — 0 1 16 1 —-17 1 0 0 0 0 26 1 1 0 1 0 29 1 0 0 1 0 34 0 1 1 1 1 37 1 —-1 42 1 0 1-0 44 1 0 0 0 0 45 1 0 1 2 0 47 — 0 —-1 53 0 1 0 0 1 56 1 0 0 0 0 57 1 0 0 2 0 58 1 0 —-0 59 2 0 0 2 0 60 1 0 0 1 0 61 1 0 1 2 0 66 1 1 0 1 1 A 3 3 —-3 B 3 3--3 C 3 3--3 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
