177954. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezetékben továbbítható anyag nyomásának fokozására, eljárás a berendezés üzemelteésére, valamint vezérlőszerkezet az eljárás foganatosítására
15 177954 16 dugattyús állítóegységek házába torkollnak azok a 47, 48 és 46 vezetékek - ez utóbbi a 46a, 46b ágvezetékeivel -, amelyek a 37, 38, 39 vezetékekről vannak a zt—z3 zárószerelvények után legáaztatva, és amelyek egy-egy k nyomáskorlátozó- és késleltetőelemet tartalmaznak. (A késleltetési időt úgy kell beállítani, hogy az I—III továbbítókamrákban az anyagszállítási folyamatok biztonságosan végbemehessenek.) Megjegyezzük, hogy a k nyomáskorlátozó- és késleltetőelemek helyett időprogram beállítására alkalmas — például elektromágneses - állítóegységek is beépíthetők, például közvetlenül a Db D3 és D2, D2 dugattyús állítóegységek elé. Amint a 19. ábrán jól látható a fent leírt vezérlési helyzetben az 55 vezérlő-nyomóvezetékből kitorkolló 57 bekötővezetékek és 58 átkötővezetékek a 28 szivattyú által szolgáltatott nyomású nyomóközeget a nyilakkal jelölt módon továbbítják a 49, 50 és 52, 53 vezetékekbe, amivel biztosítva van a Zj, z2 és z4, z5 zárószerelvények zárt állapota. Ugyanezen vezérlési helyzetben a z3 zárószerelvényből annak rugalmas tömlője a nyomóközeget az 51 vezetékbe szorítja, míg a z6 zárószerelvényből ugyanilyen módon kerül a nyomóközeg az 54 vezetékbe. Ekkor a 31, 32 tolattyúk olyan helyzetben vannak, hogy megfelelő, egyvonalba eső furataikkal kapcsolatot létesítenek két 58 átkötővezetéken keresztül az 56a, 56b vezérlő-visszafolyóvezetékkel, amelyek az 56 gyűjtővezetékre vannak kötve. Ez utóbbi a 27 tartályba torkollik, tehát a z3 és z6 zárószerelvényekből kiszorított 17 nyomó közeg visszakerül a 27 tartályba. A leit folyamatok során a vékony vonalakkal kihúzott vezetékek működésen kívüli helyzetben vannak. A 19. ábra szerinti helyzetben a 17 nyomó közeg kiszorítja az I cső alakú továbbítókamra A3 részegységből, a II továbbítókamra A” részegységéből, végül a III továbbítókamra A2” részegységéből a 18 anyagadagot, s ezzel a nyomás a z3 zárószerelvény után — 39a—39c és 39 vezetékekben — megnő. (Az ny nyomóoldali - nem ábrázolt - nyomóvezetékbe egyébként ekkor az Aj” részegységből lép anyag.) E megnövekedett nyomású nyomóközeg a 48 vezetéken keresztül - amelybe k nyomáskorlátozó- és késleltetőelem van beépítve - a D3 dugattyús állítóegységbe jut, amely a 32 tolattyút balról jobbfelé elmozgatja. Ennek eredményeként jön létre a 20. ábra szerinti helyzet, amelyben a z2, z3 és z4, z6 zárószerelvények zárt, a Zj és z6 zárószerelvények nyitott állapotban vannak. A Zi-z6 zárószerelvények üyen állása mellett nyomóközeg az A’,, A2 és A’3” részegységekbe hatol, s az Aj,. A3 és À”’részegységekből (az A3! részegységből a — nem ábrázolt — nyomóvezetékbe) távozik. A nyomóközeg be- és kiáramlása az említett részegységekbe, s azokból ki most értelemszerűen a 37a-37c, illetve a 41a—41c mellékvezetékeken át történik, s a nyomóközeg az ezekhez kapcsolódó, vastag folytonos, illetve szaggatott vonalakkal kihúzott 29, 34, 37, valamint 41, 44 és 30 vezetékekben áramlik. Mivel a 32 tolattyú helyzete megváltozott s benne a nyilakkal jelölt irányban áramlik a ’l7 nyomóközeg, most a z3 zárószerelvény zárt állapotba került, a z2 zárószerelvény zárt állapotban maradt és a zt zárószerelvény került nyitott állapotba, tehát ebből szorul ki a 17 nyomóközeg a 49 vezetékbe, onnan pedig a 31 és 32 tolattyúkon, valamint az 59, 56a és 56 vezetékeken keresztül á 27 tartályba. A z4 zárószerelvény zárva van, tehát helyzete a 19. ábra szerintihez képest nem változott, viszont a nyitott z5 zárószerelvényből a nyomóközeg az 54, 58, 56b és 56 vezetékeken, valamint a 31 és 32 tolattyúkon keresztül ugyancsak visszafolyik a 27 tartályba. A 32 tolattyú megváltozott helyzetéből következően kapcsolat létesül az 55 vezeték és a z6 zárószerelvény között, így az 54 vezetékből z6 zárószerelvénybe hatoló nyomóközeg ez utóbbit lezárja. A megnövekedett nyomású nyomóközeg a 20. ábra szerint a 47 vezetéken át - a k nyomáskorlátózó- és késleltetőelem jelenlétéből következően megfelelő késleltetés után - a D( dugattyús állítóegységbe áramlik, s a 31 tolattyút löki át a 21. ábrán látható véghelyzetébe, miáltal újabb vezérlési állapot következik be. A 21. ábrán látható helyzetben a z2 és z4 zárószerelvények nyitva, a Z\ z3, z5 és z6 zárószerelvények zárva vannak. Ennek megfelelően a 27 tartályból a 28 szivattyú a 29 és 29a—29c vezetékeken keresztül 17 nyomóközeget juttathat az A2, A’3 és A’” részegységekbe, kiszorítva onnan egy-egy 18 anyagadagot. A (nem ábrázolt) nyomóvezetékbe az A3 részegységből kerül anyag. Az A3, A” és A2” részegységekből a nyomóközeg a vastag szaggatott 42a, 42b és 42c vezetékeken keresztül távozik, s a 42 gyűjtővezetéken, a z4 zárószerelvényen, majd a 43 és 30 vezetékeken áthaladva visszajut a 27 tartályba. A 21. ábra szerinti helyzetben az 55 vezérlő nyomóvezeték 57 bekötővezetékei és a 49, 51, valamint az 53, 54 vezetékek között a 31, 32 tolattyúk úgy létesítenek kapcsolatot, hogy a Zi, z3 és Z5, z6 zárószerelvények zárt helyzetben legyenek, ugyanakkor a z2, z4 zárószerelvényekbo kiszorított, és az 50, 52 vezetékekben áramló nyomóközeg útját az 56a, 56b vezérlő-visszafolyatóvezetékekhez szabadon hagyják, úgy hogy a nyomóközeg az 56 gyűjtővezetéken át visszafolyha a 27 tartályba. , , . A 21. ábra szerinti helyzetben a z2 zaroszereivény után, a 38a—38c és 38 csővezetékekben íiovekszik meg a 17 nyomó közeg nyomása, es a vezetéken keresztül — az abba épített k nyo s korlátozó- és késleltetőelem útján megfelelő e e tetéssel - a 46a, 46b bekötővezetékekbe, onnan pedig a D2, DJ’ dugattyús állítóegységekbe jut, s egyszerre átlökve az abban mozgó dugatty ellenkező véghelyzetükbe, ismét beáll a > tolattyúk 19. ábrán látható vezérlési hàyœw- Ezzel az anyagszállításnak a 19-21. abrakkal ^ apcsolatban már leírt folyamatai ismétlődne , e az anyagszállítás folyamatossága biztositTM vaij-A találmány természetesen nem korlátozom* fent leírt konkrét megoldási módokra, hanem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
