177951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányadalék és ilyen adalékot tart keveréktakarmány előállítására sortörkölyből
3 177951 4 A találmány szerint az említett problémákat oly módon küszöböljük ki, hogy a sörtörköly eredeti víztartalmának 30 -90%-át hideg levegős szárítással és/vagy mechanikai úton, előnyösen préseléssel eltávolítjuk, az így kapott anyagot, amely az eredeti 5 víztartalom 10 70%-át, előnyösen 40-60%-át tartalmazza, forró levegős szárításnak vetjük alá, és a kapott anyagot, amely az eredeti víztartalom 2-16%-át, előnyösen 10-12-%-át tartalmazza, kívánt esetben megőröljük, pelletezzük vagy pogá- 10 csázzuk. Az így kapott terméket azután takarmányadalékként használhatjuk fel takarmánykeverékek összeállításában. Az így kapott termék összetétele a következő: Víz Szárazanyag Hamu Nyersfehéije Nyers zsír Nyers rost Keményítő érték Elemi Ca Mg P 10-12% 88-92% 3,6% 25-28% 7-7,5% 12-13% 50-54 kg (100kg-ra) 0,30-0,35% 0,25-27% 0,10-0,12% 20 25 Az első lépésben, mint említettük, a sörtörköly víztartalmának jelentős részét mechanikai víztelenítéssel, előnyösen kíméletes préseléssel távolítjuk el. Adott esetben centrifugát is használhatunk a 30 mechanikai víztelenítésre. Ha a préselésre nincs mód, akkor a vizet az első lépésben hideg levegős szárítással távolítjuk el. Esetleg alkalmazhatjuk a kétféle módszer kombinációját is. A víztelenítés eredményeképpen az eredeti víztartalomra számítva 35 10—70, előnyösen 40-60% vizet tartalmazó fázisterméket kapunk. Mechanikai víztelenítés esetén egy melléktermék is keletkezik, ez fehérjét és egyéb tápanyagokat tartalmazó lé. Az első víztelenítési lépés után kapott terméket 40 forró levegős szárítóberendezésben szárítjuk. A szárítóberendezés kilépő hőmérséklete célszerűen 80—120°C. A forró levegős szárítás révén a sörtörköly víztartalma az eredeti víztartalom 2-16%-ára csökken. Előnyösnek azt a terméket 45 találtuk, amely az eredeti víztartalomra számítva 10—12% vizet tartalmazott. Az első lépésben melléktermékként kapott lét többféle módon hasznosíthatjuk. Először is két fázisra, egy iszapfázisra és egy folyadékfázisra vá- 50 lasztjuk szét, célszerűen ülepítéssel. A folyadékfázist kiöntjük, az iszapfázist, amely értékes anyagokat tartalmaz, felhasználjuk. Az iszapfázis felhasználásának legegyszerűbb módja, hogy a forró levegős szárítóba visszük a víztelenített sörtörköllyel 55 együtt, és azzal együtt feldolgozzuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az iszapfázist porlasztószárítóban megszárítjuk. Ekkor mintegy 40% fehérjetartalmú port kapunk, amely közvetlenül hasznosítható, mint takarmányadalék. Végül oly módon is 60 hasznosíthatjuk az iszapfázist, hogy melasszal és/vagy karbamíddal keverjük össze, és az így kapott keveréket használjuk fel takarmánykeverékek dúsítására. Ezt célszerűen oly módon tesszük, hogy e keveréket a takarmánykeverék előállítására szol- 65 gáló keverőberendezésbe visszük (adott esetben beporlasztjuk) vagy ha granulált takarmányt állítunk elő, a granuláláshoz használjuk fel. A forró levegős szárítás után kapott tennék mintegy 2-4 mm nagyságú durva tapintású anyag Ilyen állapotban csak korlátozottan alkalmas közvetlen takarmányozásra, ezért finomra őröljük. Abban az esetben, ha hosszabb tárolás után használjuk fel takarmánykeverék előállítására, célszerű a terméket közvetlenül vagy őrlés után pelletezni vagy pogácsázni és ilyen állapotban tárolni. Felhasználás előtt azután, ha szükséges, újból meg lehet őrölni. A fentiekben ismertetett eljárással előállított termék önmagában is módot ad állatok kiegészítő takarmányozására. Nagyobb hatékonysággá alkalmazható azonban akkor, ha a szokásos keveréstechnológiai módszerekkel takarmánykeverékké alakítjuk. A takarmánykeverékeket úgy állítjuk elő, hogy melaszt, karbamidot, ásványi anyagokat, vitaminokat és/vagy egyéb takarmánykomponenseket adunk hozzá, és a szokásos technológiával, keveréssel, granulálással, sprayezéssel, utóporlasztássá és/vagy egyéb más módszerrel alakítjuk ki a kész takarmányt. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy lehetővé teszi a sörtörköly takarmányként való hasznosítását. Különös előnye a találmánynak az, hogy e lehetőséget nemcsak kérődző állatok takarmányozásához, hanem sertés, juh, baromfi takarmányozásához is, valamint fiatal állatok takarmányozásához is biztosítja. A találmány szerinti eljárással előállított takarmányadalék, illetve keveréktakarmány semmiféle biológiai károsodást nem okoz, és ezért, valamint biológiailag értékes anyagokban való gazdagsága folytán kiválóan alkalmas intenzív hizlaláshoz is. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa Takarmányadalékot készítünk az alábbi béltartalmai sörtörkölyből: szárazanyag víztartalom nyersfehéije keményítő érték nyers zsír nyers rost 20% 80% 5,5% 12 kg (100kg-ra) 1,6% 2,8% A fenti összetételű sörtörkölyből 100 q-t dcág ink fel. A sörtörkölyt a prés fiatjuk és kipréseljük. A presjeJet ÍLJLiyba szegyűjtjük. A préseit sörtorkotyt^ tJovábbftjuk. zetjük, ahonnan később a szárit ob a l ^ kapott 85 q préselt sörtórkoly osszete szárazanyag víztartalom nyersfehérje nyers zsír nyers rost keményítő érték ,6% ,6% ,9% . ,5 kg (100 kg-ra) 2
