177932. lajstromszámú szabadalom • Karosszériaelem gépjárművek hátfalrésze főleg a véglámpák elszennyeződésének csőkkentésére
5 177932 6 áram irányával azonos irányú. A 6 légterelő tehát bevezeti az áramló levegőt a 7 csatornába, melyből a 11 kilépő élnél távozó levegő légfüggönyt képez a 10 fénykibocsátó felület előtt és így védi azt az elszennyeződéstől. A 7 csatornában kialakuló áramkép zavartalanságát segíti biztosítani a 13 légterelő, mely a 6 légterelőhöz hasonló hatást fejt ki. Nyilvánvalóan valószínű, hogy a 4 és 5 belépő él teljes hossza mentén a levegőáramlás iránya nem radiális, tehát körkúp alakú légfüggöny nem alakul ki, jelentős szakaszon azonban ahhoz hasonló lesz az áramkép. Ezért az áramkép konkrét ismerete nélkül is alkalmazható a szóban forgó karosszériaelem, mivel egy része feltétlen hatásos lesz. A 3. és 4. ábrán bemutatott kivitel alkalmazásához már szükséges a jármű hátfala mentén kialakuló áramkép ismerete, mivel az elszennyeződéssel szemben hatásos védelmet csak akkor biztosít, ha az áramlás iránya a 19 lámpabura felső szélére megközelítőleg merőleges. Hasonlóan a 2. ábra szerinti kivitelhez a 31 lokális hátfalrész kivágásában elhelyezkedő 29 lámpatest 30 pereméhez rögzített 19 lámpaburából van kialakítva a 28 légterelő, melynek mind a 26 belépő, mind a 21 kilépő éle egyenes vonalú a kettő között kifeszülő 28 légterelő felülete hengerpalást alakú. A 21 kilépő él határolja a 20 fénykibocsátó felelületet. A 26 és 21 élekre merőleges síkban 32 bordák vannak, ezek tartják a második, felső 24 légterelőt, melynek felülete parallel fut a 28 légterelőével. A 25 belépő és 22 kilépő él szintén egyenes vonalú, a 25 és 26 belépő illetve a 22 és 21 kilépő élekhez tartozó felületi normálisok szöghelyzete azonos a 2. ábra szerinti kivitelnél alkalmazottakkal. A 28 és 24 légterelők között képződő zárt légcsatornát a 32 vezetőbordák 27 részcsatomákra bontják. A 32 vezetőbordák 23 terelőbordákat képezve túlnyúlnak a 24 légterelőn. A 20 fénykibocsátó felületen 17 másodlagos légterelők vannak kiképezve. A 17 másodlagos légterelők 18 kilépő éle egyenes vonalú, párhuzamos a 21 kilépő éllel. A 18 légterelő meridiángörbéje körívet megközelítő, a 18 kilépő élnél érintősíkja a 20 fénykibocsátó felülettel a = 30° szöget zár be, mely az 25°^a<65° célszerű szögtartományba esik. A 20 fénykibocsátó felülethez törésmentesen illeszkedik a 17 másodlagos légterelő felülete. A 18 légterelőt képező borda 18 kilépő élben végződő hátoldala célszerűen derékszöget zár be a 20 fénykibocsátó felülettel. A 17 másodlagos légterelő hatásos működésének feltétele, hogy a 18 kilépő él távolsága a 20 fénykibocsátó felülettől, azaz a „b” magasság legalább 3 mm legyen és az egyes légterelők (28, 17) őszg tástávolságára, „a”-ra az — ^ 8 viszonyszám fennb álljon. A 28 és 24 légterelők a 2. ábra szerinti megoldáshoz hasonlóan működnek. Ezen légterelőkből kilépő és a 20 fénykibocsátó felület felé áramló levegőt a 17 légterelők újra eltérítik, és ezzel fokozzák a 28 és 24 légterelők hatásosságát a távolabb levő felületrészeken. Másodlagos légterelők körszimmetrikus lámpaburán is alkalmazhatók koncentrikus elrendezésben. Az 5. ábra az elszennyeződést csökkentő karosszériaelem négyszögletes lámpaburához illeszkedő további kivitelét mutatja be. A 33 terelőlécként kiképzett karosszériaelem a 31 hátfalrész kivágásában elhelyezkedő 29 lámpatest, illetve annak 30 pereméhez rögzített 43 lámpabura fölött van elrendezve és a 31 hátfalrészen van rögzítve. A 35 belépő és 42 kilépő éllel rendelkező 34 légterelő, valamint a 36 belépő és 40 kilépő éllel rendelkező 39 légterelő kiképzése hasonló a 3. ábrán bemutatott kivitelhez, a 34 és 39 légterelők azonban nem paralel elrendezésűek, hanem a kettő között képződő 38 csatorna a 35 és 36 belépő éltől a 40 és 42 kilépő él irányában csökkenő keresztmetszetű. A 38 csatornában 41 vezetőbordák vannak. A 39 légterelőn 37 szemek vannak, melyek nem ábrázolt furatain a 33 terelőlécet a 31 hátfalrészen rögzítő kötőelemek vannak átvezetve. A 33 terelőléc olyan helyzetben van rögzítve, hogy a 34 légterelő 42 kilépő éle a 43 lámpabura 44 fénykibocsátó felületének közvetlen közelében helyezkedik el. A 6. ábra szerinti kivitel egyaránt alkalmazható kör alakú, vagy szögletes felület védelmére. Az elszennyeződést csökkentő karosszériaelem magából a 46 lokális hátfalrészből van kiképezve. A 29 lámpatest 30 pereme a 46 hátfalrészben levő 50 fészek 45 szegélyéhez van rögzítve. Az 50 fészek mélysége meghaladja a 30 perem és a 43 lámpabura együttes vastagságát. A 46 hátfalrész felületének és a 48 légterelő felületének áthatási vonalát a 47 hivatkozási szám jelöli, ahol a két felület érintője azonos, tehát a 47 belépő élnél a 48 légterelő felületi normálisa merőleges az 1 hátfal 46 lokális részének érintősíkjára. A 49 kilépő élnél a 48 légterelő felületi normálisa 25°-os szöget zár be az említett érintősíkkal. Az 50 fészek olyan kiképzésű, hogy a 49 kilépőéi a 43 lámpabura 44 fénykibocsátó felületének közveüen közelében van. A 6. ábra szerinti kivitel működése hasonló a 2. ábra szerinti kiviteléhez, mivel mindkettőnél a légterelő teljesen körülveszi a fénykibocsátó felületet. A 6. ábra szerinti kivitel különösen a hatósági jelzések, pl. rendszámtábla, származási ország jelzését, megengedett sebességet feltüntető tábla elszennyeződésének csökkentésére alkalmas. Célszerű kivitel lehet az, amelynél magukból a hatósági jelzést feltüntető táblákból vannak kialakítva a légterelők. A terelőlécként, vagy az elszennyeződéstől védendő felületet részben, vagy teljesen körülfogó keretként kiképzett karosszériaelem rögzítésére a járműépítésben használt számos megoldás, pl. csavarkötés, bepattintható rugalmas kötőelemek, ragasztás, stb. megfelel. Szabadalmi igénypontok: 1. Karosszériaelem gépjárművek menetirányra megközelítőleg merőleges és nagykiteijedésű hátfala kiválasztott részterülete elszennyeződésének csökkentésére, melynél az elszennyeződéstől védett felület közvetlen közelében I^terelők vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy az elszennyeződéstől 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
