177925. lajstromszámú szabadalom • Késélező szerkezet
3 177925 4 szerkezet a tartóelem felső oldalához illeszthető, a szerkezet tartalmaz még egy támasztó elemet, mely csuklósán van a testre erősítve úgy, hogy elfedi a tartóelem felső oldalának legalább egy részét és a tartóelem csuklós tengelyéhez képest elől és hátul elhelyezett első és hátsó támasztó zónája van, amelyek a felső oldalhoz képest szemközti helyzetben vannak elrendezve, továbbá a támasztóelem csuklós tengelye lényegében párhuzamos a tartóelem csuklós tengelyével, és a hátsó támasztó zónához képest hátid helyezkedik el, a szerkezet tartalmaz még előfeszítő szervet, amely a két elemet csuklós tengelyeik körül úgy feszíti, hogy ellenszegüljön az első rész és az elülső támasztási zóna elválasztásának. Egy előnyös elrendezésnél az elülső támasztási zóna alkalmas arra, hogy kapcsolódjon a tartó- és a támasztó elemek közé helyezett késpenge felső élével és az élező szerkezettel, a hátsó támasztási zóna pedig alkalmas arra, hogy az egyes élezési műveletek legalább kezdeti szakaszában a tartóelem felső oldalával kapcsolódjon. Szükséges azonban, hogy az említett kezdeti szakasz olyan legyen, hogy a késpenge bizonyos mértékig hátrafelé nyúljon ki az élesítő szerkezetből. Ez azt jelenti, hogy amikor a késpengének csak korlátolt behatolási zónája van az élező szerkezeten túl, a hátsó támasztási zóna a tartóelem felső oldalával kapcsolódik, de mihelyt a késpengét továbbnyomják olyan állapot érhető el, amelynél a hátsó támasztási zóna a felső oldaltól elválik. Szintén előnyös, ha ez utóbb vázolt esetben a késpenge vágóéle a tartóelemen annak csuklójához képest hátsó részén kiképzett súrlodó felülettel kapcsolódik, és ilyen módon a tartóelem helyzetét csuklós tengelye körül viszonylag stabilan fenntartjuk, de a tartóelem a csukló körül annyira elbfllerihet, hogy illeszkedjen a késpenge pillanatnyi szélességéhez. A találmány egy további aspektusa szerint olyan késélező szerkezetet hozunk létre, melynek testén az első részen üreg van kiképezve, az üregben élező szerkezet helyezkedik el, a testhez csuklósán vezető szakasz csatlakozik, amely lehetővé teszi a működési helyzetből egy nyugalmi helyzetbe való elmozdítást, a vezetési szakaszon a késpenge fogadására horony van kiképezve, amely a pengét egyvonalban vezeti az élesítő szerkezettel, amikor a vezetési szakasz az említett működési helyzetben van, a vezető szakasz ezenkívül az üreg számára borítást is képez a működési helyzetben és a vezető szakasznak az alapállapotba való mozdításakor az élező szerkezet javítás céljából szabaddá válik. Ez utóbbi szempontból, tehát a szervizelés (például tisztítás, karbantartás vagy csere) céljából az élesítő szerkezet elhelyezését a csuklósán elbillenthető borítás elősegíti, és ez nem befolyásolja a szerkezet működését, mivel a borítás az élezési műveletek során a késpengét vezeti. Az ilyen szerkezeti kiképzés különösen hasznos a fentiekben lent támasztóelemet tartalmazó szerelvénynél, különösen ha ez a szerelvény késhűvelyházban helyezkedik el, jóllehet ez nem jelenti az élező szerkezet egyetlen lehetséges felhasználási módját. Nyilvánvaló módon a leírt élező szerkezetet késhüvelyen kívül is használhatjuk, amikor együttműködő támasztó elemre nincs szükség. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokat azonban csupán a találmány gyakodati megvalósítása szemléltetésére, és nem a találmány korlátozására adtuk meg, mivel a rajzokon a lényeges jellemzőkön kívül számos önkényesen megváltoztatható részletet is feltüntettünk. A rajzon az 1. ábra a találmány példakénti kiviteli alakjának felülnézeti képe, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett hosszmetszet, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló kép, de a késhüvelybe vezetett késpengét is szemlélteti, a 4. ábra az 1. ábra IV—IV vonala mentén vett keresztmetszet, az 5. ábra a 4. ábrához hasonló kép, melyen az élező szerkezettel kapcsolódó késpenge is látható, a 6. ábra az 5. ábra VI-VI vonala mentén vett metszet, a 7. ábra az 5. ábra VII—VII vonala mentén vett metszet, a 8. ábra az előző képeken vázolt tartó elem felülnézete, a 9. ábra a 8. ábra IX—IX vonala mentén vett keresztmetszet, a 10-12. ábrák a 9. ábra X-X, XI-XI, és XII-XII vonalai mentén vett keresztirányú metszetek, a 13. ábra a 9. ábrán vázolt tartó elem részletét ábrázolja, amelynek vezető szakaszát üzemen kívüli helyzetbe mozdítottuk, és a 14—18. ábrák az előző ábrákon vázolt szerkezet egyetlen élezési művelete során fellépő különböző erők és reakcióerők alakulását szemléltető vázlatok. A találmány szerinti élesítő szerkezetnek a rajzokon bemutatott kiviteli alakja fő egységeit tekintve megegyezik a 447 537 lajstromszámú ausztrál szabadalomban ismertetett szerkezettel. Ezzel összhangban a szerkezetnek üreges 2 háza van, mely kést fogadó 3 csatornát zár körbe (2. és 3. ábrák), a 2 házban csuklósán 4 tartó helyezkedik el, amely 5 élezőszerkezetet támaszt (5. és 6. ábrák), és a 2 házba bevezetett késpengével 6 támasztóelem kapcsolódik (3. 5. és 6. ábrák). Az ilyen szerkezeti megoldásoknál az 5 élezőszerkezet és a 7 késpenge között a szükséges nyomás létrehozására előfeszítő szerveket szoktak alkalmazni, melynek következtében hatásos élezést kapunk, és a jelen találmányt megelőző szerkezeti megoldásoknál őzt az előfeszítő szervet rendszerint olyan rugó képezte, amely a 2 ház és a 7 késpenge között, vagy az élezőszerkezet egy alkatrésze, például a 4 tartó között fejtette ki hatását. A találmány szerinti szerkezeti megoldásnál a 4 tartó billenthetően helyezkedik el, és ilyen módon alkalmazkodni tud a vele kapcsolódó késpenge különböző helyzeteihez, és a 6 támasztóelem szintén csuklósán van a 2 házban rögzítve, és -úgy van elrendezve, hogy a 4 tartóval és a 7 késpengével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
