177921. lajstromszámú szabadalom • Kontraszthatást javító eszközökkel kialakított fényjelző készülék
13 177921 14 gyűjtőlencsék előtt és azokkal szemben — vannak elrendezve. Ha a 3 gyűjtőlencsék forgástestet alkotnak és gyújtópontba terelnek, akkor a 7.a) ábrán mutatott emyőelemek pl. a 7.b. ábrán mutatott kúp 45 5 palástok és minden 3 gyűjtőlencse előtt hasonló ernyőrendszer is kialakítható, mint amilyent a 6. ábrán mutattunk. Természetesen az emyőelem lehet gúla palást is stb. Ha viszont a 3 gyűjtőlencséket pl. az első sík 10 mentén egymás alatt elrendezett konvex, célszerűen sík-konvex hengerlencse szeletek alkotják, melyek geometriai tengelyei az első síkká párhuzamosak, akkor a 7.c) ábrán mutatott 45’ ernyőelemeket ákámazhatjuk, melyeknél az ábra szerinti kivitel 15 esetén a hengerlencse szeletek geometriai tengelyével párhuzamosan elrendezett hegyes szögidomok széttartó végei közrefogják a 3 gyűjtőlencsék és az ernyőelem közötti teret és a szögidomok csúcsában van kiáakítva az 5 rekesznyílás, illetve a szögido- 20 mot alkotó síklapok összetartó végei határolják az 5 rekesznyílást. Végeredményben a szögidom. tompaszögű is lehet, ezért átáánosságban az mondható, hogy az emyőelemet két — egymássá 180 fokná kisebb 25 szöget bezáró - fá alkotja. Az sem követelmény, hogy a fá síklap legyen. Alkámazható olyan fá is, melynek a fényvető 1 test optikai tengelyével párhuzamos és a 3 gyűjtőlencse gyújtóvonáára merőleges síkban váó vetülete törtvoná vagy görbe 30 voná. Különösen előnyös vátozat valósítható meg azokban az — igen gyakori — esetekben, amikor a szemlélési tér szög nem körszimmetrikus a fényjelző készülék tengelyére. Ilyen pl. a legtöbb utcá 35 fényjelző, készülék és ilyen az eredményhirdető fénytájékoztató táblák nagy része is. Ezek ugyanis a szemlélő szemmagasságában - vagy a szemmagasság felett — helyezkednek el, amiből következik, hogy az eddig tárgyát, körszimmetrikus sugárzási 40 karakterisztikájú kivitelek alkámazása esetén a fényenergia egy része kárba vész. A 8. ábrán mutatjuk eltérő részletességgel (8.a) és 8.b) ábrák) a járulékos irányterelés megvalósítására alkámas vátozat kiviteli áakját a mondott 45 példához igazodó irányítássá. Más ákámazás céljára az irányterelés lehet más irányú, pl. az égre irányuló. Az irány megvátoztatása a legegyszerűbb esetben a már említett módon érhető el, amennyiben az itt mutatott optiká rendszert az ábráap 50 síkjára merőleges tengely körüli tetszőleges szögben elforgatjuk. Gyakran az ernyő áakjának vagy akár a lencsék áakjának megvátoztatása is szükséges az optimális terelési karakterisztika eléréséhez. A 8. ábra szerint a 3 gyűjtőlencsék az első sík 55 mentén egymás alatti sorokat ákotó hengerlencse szeletek. Megfelelően az emyőelemeket is sorokként áakítjuk ki a második sík mentén. Az emyőelemet a már említett módon áakítjuk ki, azt - egymássá 180 foknál kisebb szöget bezáró - go falak ákotják, melyek összetartó végei határolják a rekeszt, széttartó végei közrefogják a 3 gyűjtőlencse és az emyőelem közötti teret. Az egyik 48 fá külső oldáához a másik fallá párhuzamos egy vagy több további 49 fá illeszkedik. A járulékos 55 irányterelés karakterisztikáját a 47 és 48 fáak irányszöge határozza meg. Ezek közül a másik 47 fá irányítása összefügg a hengerlencse szelet kiáakításává. Az ábrán látható, hogy a hengerlencse szeletek egyik S szelősíkja a fényvető 1 test optiká tengelyével és a 3 gyűjtőlencsék gyújtóvonalává párhuzamos sík, sőt, az egyik szelősík a gyújtóvonáakat magában fogláó sík. Ekkor az emyőelem másik 47 fala a fényvető 1 test optiká tengelyével és a 3 gyűjtőlencsék gyújtóvonáai párhuzamos. Ha a hengerből ennél nagyobb részt szelünk ki és így a fényvető 1 test optiká tengelye átháad a hengerlencse szeletek belső terén, akkor a másik 47 fá olyan síkban fekszik, mely sík az első síkká hegyes szögben fogja körül a hengeriencse szeletet. Ha pedig ellenkezőleg, kisebb részt szeltünk ki a hengerből és így a fényvető 1 test optiká tengelye nem is érinti a hengerlencse szeletet, hanem azon kívül háad, akkor az emyőelem másik fala olyan síkban fekszik, mely sík az első síkká tompa szögben fogja körül a hengerlencse szeletet. Ezek az irányítások akkor is érvényesek, ha a vizsgát szelősík nem párhuzamos a fényvető 1 test optiká tengelyét magában fogláó síkká, hanem azzá szöget zár be. Ugyanis ekkor is csak a szelősíknak e síkká párhuzamos vetülete átá közrefogott részben hatásos a hengerlencse szelet a bemutatott optiká rendszerben a rekesz felé terelő gyűjtőlencseként. A terelőhatást módosíthatjuk, ha további hengerlencse szeleteket ákámazunk, melyek lehetnek szintén gyűjtő karakterisztikájúak, de lehetnek szóró karakterisztikájúak vagy elfordító, eltoló karakterisztikájúak is. A további hengerlencse szeletek célszerűen vagy sík-konvex, vagy sík-konkáv hengerlencse szeletek. Az egyik lehetséges kiviteli áakná az çlsô síkká párhuzmaos további sík mentén — egymássá egyezően kiáakított — további hengerlencse szeletek serege van elrendezve, mely további hengerlencse szeletek geometriá tengelyei az első sík mentén elrendezett 3 gyűjtőlencsék gyújtóvonáaira merőleges síkban fekszenek. Az első sík és a további sík lehet egymástól olyan távol, hogy a két hengerlencse szelet sereg egymássá nem érintkezik, de lehet egymáshoz olyan közel is, hogy azok egymáshoz simának, azaz a további hengerlencse szeletek serege az első síkban elrendezett 3 gyűjtőlencsék seregéhez van illesztve. Ez történt az első sík bármely oldáán, egy előnyös kiviteli áak szerint a további sík az első sík mögött fekszik. Egy további kiviteli áakot mutat két nézetben a 9.a, illetve a 9.b. ábra. Itt az első sík mentén elrendezett 3 gyűjtőlencsék konvex felületéhez további hengeriencse szeletek vannak illesztve, melyek geometriá tengelyei a konvex felület vezérgörbéjével párhuzamos görbevonáak és így az első sík mentén elrendezett 3 gyűjtőlencse gyújtóvonáára merőleges síkban fekszenek. Ezt gyakorlatilag úgy lehet kiáakítani, hogy rugámas anyagból előállítjuk egyenes geometriai tengely mentén a kívánt áakú, pl. sík-konkáv hengerlencse szeletek seregét, majd azt ráhajlítjuk a 3 gyűjtőlencsére és odaragasztjuk. Az eredő alakot olyan technológiává is hozhatjuk létre, melynek során a hengerszelet lencsék teljes rendszerét összefüggő testként - pl. 7
