177919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendeézs fénypontkapscsoló készülékek vezéslsére szolgáló villamos jel előállítására
5 177919 6 módja, melynél előbb állítjuk elő pl. az I. (vagy II.) általános képletű feszültségjelet, majd abból 180 fokos fázistolással állítjuk elő a II. (illetve I.) általános képletű feszültségjelet. Hasonlóképpen származtatható le az V. (IV.) általános képletű feszültségjel a IV. (V.) általános képletű feszültségjelből. Ebben az esetben, de az ábrából kitűnőleg más esetekben is a fázistoló művelet 180 fokos. Ez általában fázisfordítással is elvégezhető, ha pedig a jelalak trigonometriai függvény szerinti, a fázisfordítással egyenértékű hatást nyerhetünk, ha a jelet integráljuk, illetve invertáljuk. Ezek a műveletek a jelelőállítás különböző fázisaiban történhetnek és a választott konkrét eljárás, illetve a rendelkezésre álló készüléktechnikai apparátus szempontjából esetleg nem közömbös, melyik műveletet milyen fázisban végezzük. Ezért az eljárásnak lehetnek olyan változatai, melyek szerint valamely ellenfázisú feszültségjel-párt úgy állítunk elő, hogy a fázistolást (fázisfordítást, integrálást) olyan közbenső fázisban végezzük, amikor a közbenső termékként rendelkezésre álló feszültségjel tiszta harmonikus jelet vagy annak részét képezi, különösen, amikor trigonometrikus függvényt vagy annak részét képezi és a további műveleteket az így nyert ellenfázisú két (két-két) feszültségjelen párhuzamosan végrehajtjuk és így együttfutásban állítjuk elő az I. és II. általános képletű, illetve a IV. és V. általános képletű feszültségjeleket. Előnyös foganatosítási módja a találmány szerinti eljárásnak, ha előbb előállítunk egy U0 sin tot alakú feszültségjelet, mint alapjelet (ilyen alakú a hálózati feszültség is), majd abból a) frekvenciakétszerezéssel és szükség szerint az amplitúdó módosításával állítjuk elő a VI. általános képletű feszültségjelet, b) leválasztjuk a páratlan (illetve páros) félperiódusokat és az így nyert szakaszos jel amplitúdóját szükség szerint módosítjuk, így előállítva a IV. (ill. V.) általános képletű feszültségjelet, c) leválasztjuk annak 2 • k • rt+(90°—270°) terjedelmű — félperiódus időtartamú — szakaszait és az így kapott feszültségjel +90 foknyi, illetve —90 foknyi fáziseltolásával és szükség esetén az amplitúdó módosításával, így előállítva az I. (illetve II.) általános képletű feszültségjelet. Találmányunkat részletesebben a találmány szerinti eljárás foganatosítására kialakított kapcsolási elrendezés példakénti kivitelének bemutatása keretében ismertetjük, melyben a fent említett változatokhoz hasonló, de a kedvező készüléktechnikai adottságok folytán azoktól el is térő sorrendben végezzük el a jelfeldolgozási műveleteket. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnyös példakénti kiviteli alakjának általános tömbvázlatát mutatja. A 2—10. ábrák az 1. ábrán mutatott egységek példakénti kiviteli alakjainak kapcsolási vázlatait mutatják. A 11. és 12. ábra — melyekre már hivatkoztunk — az előállítandó feszültségjelet és az eredő függvény összetevői által meghatározott — szuperponálandó — feszültségjelek alakjait mutatják, míg a 13. és 14. ábra azokat a jelalakokat mutatják, melyek a példakénti kapcsolási elrendezés egyes egységeinek, illetve fokozatainak kimenő kapcsain megjelennek. Nézzük előbb az 1. ábrán mutatott tömbvázlatot. A kapcsolási elrendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakja lehetővé teszi valamennyi komponens leszármaztatását a hálózati feszültség jelalakjából, az U0 sin cat alakú jelből. Ilyen jelet adunk az elrendezés Be bemenetére, ez az bemenő jel. Első lépésként fázistolást hajtunk végre, ezért a Be bemenetre — közvetlenül vagy közvetve — fázistoló 11 egység 11a bemenete csatlakozik. A 11 egység 11b kimenetére négyszögesítő 12 egység 12a bemenete csatlakozik. Ezt célszerűen két egyezően kialakított, de ellentétes polaritással bekötött négyszögesítő fokozat alkotja, így két ellentétes fázisú kimenőjelet szolgáltat első, illetve második 12b, illetve 12c kimenetén. Mindkét 12b,c kimenet első jelösszeadó 16 egység egy-egy első, illetve második — 16a,b bemenetére csatlakozik, a második 12b kimenet ezenkívül illesztő 18 egység első 18a bemenetére és jelátalakító 13 egység 13a bemenetére is csatlakozik. A jelátalakító 13 egység célszerűen első integráló, második integráló, fázisfordító, harmadik integráló és — változtatható bemeneti inpedanciájú — előjelváltó fokozat lánckapcsolását tartalmazza. A négyszögjel kétszeres integrálása után az áramkörök megfelelő kialakítása folytán ismét szinuszos jelalakot nyerünk, a fázisfordítás szolgáltatja az ennek megfelelő — szinusz alakú jelet, végül az előjelváltást is végző szabályozó erősítő további — különböző amplitúdójú, illetve fázisú — szinuszjeleket szolgáltat. E jelek közül a jelátalakító 13 egység első, illetve második 13b,c kimeneteiről második jelösszeadó 15 egység első, illetve második 15a,b bemenetére kerül a kétszeres integrálással nyert szinuszos és az abból fázisfordítással nyert koszinuszos jel. A második jelösszeadó 15 egység célszerűen összeadó fokozat és fázisfordító fokozat lánckapcsolását tartalmazza, ahol azonban a fázisfordító fokozat úgy van kialakítva, hogy a bemenőjelhez változtatható értékű egyenfeszültség is hozzáadható és az így nyert eredő jelet adja ki a fokozat ellenfázisban; az összeadó fokozat pedig úgy van kialakítva, hogy az egyik összeadandó jel változtatható osztásaránnyal csatolható be, ami megfelelően módosítja az eredő jel alakját. Az összeadó fokozat kimenőjele kerül a második jelösszeadó 15 egység első 15c kimenetére, a fázisfordító fokozat kimenő jele kerül a 15 egység második 15d kimenetére, s e 15c, illetve 15d kimenetek az első jelösszeadó 16 egység harmadik, illetve negyedik 16c,d bemenetére csatlakoznak. A jelátalakító 13 egység második 13c kimenete ezenkívül analóg szorzó 14 egység második 14b bemenetére is csatlakozik, míg a szorzó 14 egység első 14a bemenetére a jelátalakító 13 egység harmadik 13d kimenete csatlakozik, melyre az előjelváltó fokozat által szolgáltatott kimenőjel jut. A szorzó 14 egység 14c kimenete csatlakozik az első jelösszeadó 16 egység ötödik 16e bemenetére. Az első jelösszeadó 16 egység célszerűen egyezően kialakított két erősítő fokozatot tartalmaz. Mindkét fokozat bemenetére az analóg szorzó 14 egység kimenőjele kerül, ehhez az egyik fokozat bemenetén hozzáadódik a második jelösszeadó 15 fokozat első kimenőjele és az így nyert összegjelből mindenkor csak az első négyszögesítő fokozat kimenőjele által végzett mintavétel szerinti szakasz kerülhet az első jelösszeadó 16 egység első 16f kimenetére; a másik fokozat bemenetén a szorzó 14 egység kimenőjeléhez hozzáadódik a második jelösszeadó 15 fokozat második kimenőjele és az így nyert összegjelből mindenkor csak a második négyszögesítő fokozat kimenőjele által végzett mintavétel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
