177914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 21- fenlszulfinil-pregna -4,17(2),20- trién-3-onok előállítására

5 177914 6 zeteiben szférikus gátlás miatt reakció egyáltalán nem, vagy csak igen erélyes körülmények között hajtható végre. Különösen érvényes ez a megállapítás a szteroid­­váz 11-es és 17-es helyzetű szénatomjaihoz kapcsolódó szubsztituensekre; ebben az esetben ugyanis a 18-as és 19-es helyzetű metil-csoportok igen erős szférikus gát­lást fejtenek ki. Ismert például, hogy a transz-dihidro­­-androszteron a 3-as helyzetben szobahőmérsékleten is jó hozammal acetilezhető, míg e vegyület 17-es helyzetű szekunder hidroxil-csoportjának acetilezéséhez 20 órán át 115 °C-on végzett reakcióra van szükség [lásd Helv. 20, '1280 (1937)]. Az etiszteron és a A9(1 ^-etiszteron 17ß-helyzetü hidroxil-csoportja a transz-dihidro-andro­­szteron megfelelő hidroxil-csoportjánál lényegesen na­gyobb mértékben gátolt; az előbbi vegyületek ugyanis tercier alkohol-csoportot tartalmaznak. Rendkívül meg­lepő tehát az a felismerésünk, hogy az etiszteron és a A9(11)-etiszteron 17 ß-helyzetü, szterikusan igen erősen gátolt hidroxil-csoportja még a nagy térigényű benzol­­szulfénsav-kloriddal is könnyen reakcióba lép. Ismert, hogy számos egyéb, szterikusan nem gátolt alifás vegyü­­letekkel egyszerűen végrehajtható reakció a szteroidok szterikusan gátolt 17-es helyzetében egyáltalán nem megy végbe; így például a 17-oxo-szteroidok szférikus gátlás miatt sem a (C6H5)3P==CHCOOC2H5 képletű Wittig-reagenssel, sem a (C2H50)2P0CH2C00C2H5 képletű Horner-reagenssel nem reagálnak [lásd Tetra­hedron Letters 959 (1963) és J. Org. Chem. 30, 505 (1964)]. Rendkívül meglepő tehát az a tény, hogy a Horner és Binder által egyszerű, szubsztituálatlan alifás és monociklusos propargilalkoholok átalakítására is­mertetett reakciók szteroidokon is végrehajthatók. Az etiszteron- és A9(11)-etiszteron-molekulához kap­csolódó további szubsztituensekre tekintettel rendkívül meglepő az a tény is, hogy a reakció igen szelektíven zajlik le. A Horner és Binder által kiindulási anyagként felhasznált propargilalkoholok a hármas kötésen kívül egyéb reakcióképes csoportot nem tartalmaztak. Figye­lembe véve azt a tényt is, hogy a benzolszulfénsavklorid olefinekkel reakcióba lép [lásd J. C. S. Chem. Comm. 21, (1974)], egyáltalán nem volt előre látható, hogy a reakció során az etiszteron 4-es helyzetű kettőskötése, illetve a A9OD-etiszteron 4-es és 9(ll)-es helyzetű kettős­kötése nem szenved változást. A találmány szerinti eljárással tehát könnyen hozzá­férhető androsztán-típusú szteroidokból állíthatunk elő olyan új vegyületeket, amelyek igen előnyösen alkal­mazhatók az értékes gyógyászati hatással rendelkező (VII) általános képletű kortikoszteroidok szintézisében kiindulási anyagként. A találmány szerinti eljárással előállított új (VI) álta­lános képletű vegyületekből a (VII) általános képletű kortikoszteroidok az alábbi módon állíthatók elő. Első lépésben a (VI) általános képletű vegyületeket Michael­­addícióval (VIII) általános képletű fenilszulfinil-szár­­mazékokká alakítjuk, melyeket tiofil reagensekkel ke­zelve (IX) általános képletű enol-vegyületeket nyerünk. A (IX) általános képletű vegyületeket R21OOH általá­nos képletű peroxid-vegyületekkel reagáltatva, vagy halogénezőszerekkel reagáltatva s savasan hidrolizálva, vagy halogénezőszerekkel reagáltatva és a kapott ter­méket savasan hidrolizálva majd Kat(OR21)„ általános képletű vegyülettel reagáltatva, vagy a (IX) általános képletű vegyületeket katalitikus mennyiségű sav jelen­létében hidrolizálva kapjuk a megfelelő (VII) általános képletű vegyületeket. A fenti képletekben Z jelentése —O—R2(, általános képletű csoport, amelyben R20 jelentése 1—5 szénatomos alkil­­csoport, R21 jelentése a fenti, Kát szerves vagy szervetlen kationt jelent és n az adott kation vegyértékével azonos számot jelent. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertet­jük. A példákban az „androszténdion” megjelölésen androszt-4-én-3,20-diont értünk. Az NMR-spektrumo­­kat Varian—A—60 spektrofotométeren, tetrametilszilán belső standard felhasználásával regisztráltuk. A sávok adatait a S-skála szerint adtuk meg. Az olvadáspont­értékeket Thomas Hoover típusú berendezésen mértük. Az ultraibolya spektrumokat Beckman DV Model 2400 spektrofotométeren regisztráltuk, míg az optikai forga­tóképesség-értékeket Perkin-Elmer típusú polariméteren határoztuk meg. A) példa 17ß-karboxi-17«-hidroxi-16ß-metil-androszta­-4,9(1 l)-dién-3-on előállítása 71,8 g 17a,21-dihidroxi-16ß-metil-pregna-4,9(l 1)­­-dién-3,20-dion (a 3 725 392 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás 13. példája termékének hidro­lízisével kapott termék), 1600 ml metanol, 320 ml ecet­sav, 320 ml aceton és 80 ml víz keverékéhez állandó keve­rés közben 20—25 °C-on nitrogénatmoszférában 54,0 g nátriumjodidot adunk. 16 óra múlva a reakció­­elegyhez 1,5 óra alatt 3 liter vizet adunk. A kapott kris­tályokat levegőn szárítjuk. B) példa 16 ß-metil-androszta-4,9(l 1 )-dién-3,17-dion előállítása Az Aj példa szerint előállított terméket 750 ml ace­­tonnal feliszapoljuk, majd 1,5 óra alatt 20—25 °C-on nitrogénatmoszférában 65 ml Jones-reagenst adunk hozzá. 200 ml víz hozzáadása után a reakcióelegyet 3x500 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített etil­­acetátos extraktokat 3n vizes sósav-oldattal, 3%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal és vízzel semlegesre mossuk, majd vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Az etilacetátos fázist szénnel kezeljük, majd bepároljuk. A kapott kristályokat szűrjük és hideg etilacetáttal mossuk. C) példa 3-etoxi-163-metil-androszta-3,5,9(ll)-trién-17-on előállítása 11,5 g a B) példa szerint előállított termék és 30 ml etanol elegyéhez 20—25 °C-on nitrogénatmoszférában 11,4 ml trietil-ortoformiátot és 88 mg piridin-hidroklori-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents