177883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-[4-(2-furoil)-piperazin-1-il]-4-amino-6,7-dimetoxi-kinazolin előállítására

3 177883 4 razin-1 -il]-4-amino-6,7-dimetoxi-kinazolin előállítására, amely abban áll, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet 1—2 mól (III) képletű vegyülettel reagálta­­tunk, a reakcióval szemben közömbös szerves oldószer­ben 50 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten. A (II) általá­nos képletben X jelentése klór- vagy brémaion, R3 hid­rogénatom és R-4 jelentése —CH2C6H5, —COC6H5, —COOC^Hj vagy —COCH3 képletű csoport, vagy R3 és R4 azzal a nitrogénatommal, amelyhez kapcsolódik, egy ftálimido-csoportot alkot. Az előnyös hőmérséklettartomány a találmány sze­rinti eljárás foganatosításánál 80 C°-tól 130 C°-ig terjed. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárást olyan (II) általános képletű és (III) képletű vegyületek reagáltatása útján kivitelezzük, ahol a (II) általános kép­letben X a megadott jelentésű, R3 hidrogénatom és R4 jelentése —CH2C6H5 képletű csoport, akkor a reakció­ban részt vevő anyagokat előnyösen mólegyenértéknyi mennyiségben alkalmazzuk. A reakció eredményeként (IV) általános képletű közbenső vegyületet kapunk, ahol R3 és R4 jelentése a fenti, majd ezt a közbenső vegyüle­tet katalitikus hidrogenolízissel végtermékké alakítjuk. Előnyös katalizátor a hidrogenolízisnél a palládium. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárást olyan (II) általános képletű vegyületből kiindulva vé­gezzük, amelyben R3 és R4 azzal a nitrogénatommal, amelyhez kapcsolódik, ftálimido-csoportot alkot, ugyan­csak előnyös,ha a reakcióban részt vevő anyagokat mól­egyenértéknyi mennyiségben reagáltatva állítjuk elő a (IV) általános képletű közbenső terméket. Ebben az esetben a közbenső terméket 0 C° és 100 C° közötti hő­mérsékleten reagáltatjuk a végtermék kialakítása végett, amelyet (a) hidrolízissel vagy (b) mólegyenértéknyi hid­­razinnal való reakcióval érünk el, a reakcióban részt vevő anyagokkal szemben közömbös szerves oldószer­ben. Az elsősorban előnyös hőmérséklet a (IV) általános képletnek megfelelő közbenső termékek hidrolízissel vagy hidrazinnal történő reagáltatással való továbbke­­zelésére a 20 C°-tól 50 C°-ig terjedő tartományban van. Abban az esetben, ha hidrolízist alkalmazunk, akkor azt előnyösen hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav vagy foszforsav jelenlétében végezzük. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárást olyan (II) általános képletű vegyületből kiindulva vé­gezzük, ahol R3 hidrogénatom, R4 pedig —COC6H5 vagy —COOCjHj képletű csoport, akkor a végtermék hidroklorid- vagy hidrobromid-addíciós sói közvetlenül előállíthatok. Ez utóbbi esetben előnyös, ha 1 mól (II) általános képletű vegyületet két mól (III) képletű vegyü­lettel reagáltatok. A találmány szerinti eljárás végtermékéről, a prazosin­­ról újabban kimutatták, hogy terápiásán használható az embergyógyászatban [Cohen, Journal of Clinical Pharmacology, 10,408 (1970), és De Guia és munkatár­sai, Current Therapeutic Research, 15, 339 (1973)]. Azok az (V) általános képletű közbenső termékek, ahol X jelentése az előzőekben megadott, R30 hidrogén­­atom, R40 pedig —COC6H5, —COOC2H5 vagy —COCH3 képletű csoport, vagy R30és R40 azzal a nítro­­génatommal, amelyhez kapcsolódik, egy ftálimido-cso­portot alkot, újak. A találmány további hasznos közbenső termékei azok, amelyek a (VI) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben R31 és R41 azzal a nitrogénatommal, amelyhez kapcsolódik ftálimido-csoportot alkot. A találmány szerinti eljárás kiterjed a (II) és (III) kép­letű vegyületek reagáltatása útján a 2-[4-(2-furoil)-pipe­­razin-1 -il]-4-amino-6,7-dimetoxi-k inazolin hidroklorid­­vagy hidrobromid-savaddíciós sójának az előállításá­ra is. Bizonyos esetekben, ahogy ezt a későbbiekben rész­letesen is leírjuk, egy (IV) általános képletű közbenső vegyület vagy ennek savaddíciós sója keletkezik kezdet­ben, amelyet továbbalakítunk a végtermékké. A (II) általános képletű és a (III) képletű vegyület reakcióját a reakcióval szemben közömbös, megfelelő szerves oldószerben végezzük. A megfelelő oldószer lé­nyegében a reakcióban részt vevő anyagok oldására szolgál, és nem is léphet reakcióba sem a reakciópartne­rekkel, sem pedig a reakciótermékekkel. Ilyen oldósze­rek például az alkanolok, így az izopropanol, butanol, izoamilalkohol, 2-metil-2-pentanol és a 3,3-dimetil-l­­-butanol; a glikolok, így az etilénglikol és dietilénglikol; glikoléterek, így az etilénglikol-monometiléter, dietilén­­glikol-monoetiléter, 1,2-dimetoxietán és dietilénglikol­­-dimetiléter; tercier amidok, így az N,N-dimetilforma­­mid, N,N-dietilacetamid és N-metilpirrolidon; dimetil­­szulfoxid és pirrdin. A reakció tág hőmérséklethatárok között folytatható le, előnyösen azonban 50 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. Kü­lönösen előnyös a 80 C°-tól 130 C°-ig terjedő hőmérsék­let-tartomány. A reakció teljes lejátszódásához szükséges idő különböző tényezőktől függ, így például a reakció­hőmérséklettől, az alkalmazott kiindulási anyagok reak­cióképességétől és a reakcióban részt vevő anyagok kon­centrációjától. Alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb reakcióidő szükséges, míg magasabb hőmérsékleteken rövidebb idő kell a reakció teljes lejátszódásához. Álta­lában 15 perctől 50 óráig terjedő reakcióidő kielégítő. Egyes esetekben a (II) általános képletű és a (III) kép­letű vegyület reakciójánál egy (IV) általános képletű közbenső vegyület képződik, amelyet továbbreagálta­­tunk a kívánt végtermék előállítása érdekében. A talál­mány szerinti eljárást két módszer szerint az 1. reakció­vázlaton bemutatott A) és B) módszer szerint folytat­hatjuk le. A találmány szerinti eljárásban használt (II) általános képletű vegyületekben X jelentése klór- vagy brómatom, különösen előnyösek azok a vegyületek, amelyekben X klóratomot képvisel; R3 hidrogénatom, R4 pedig —CH2C6H5 képletű csoport, vagy azzal a nitrogénatom­mal együtt, amelyhez kapcsolódnak, az R3 és R4 szub­­sztituensek egy ftálimido-csoportot alkotnak. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárást az 1. reakció vázlaton bemutatott A) módszer szerint vé­gezzük, előnyös, ha olyan (II) általános képletű vegyü­letet alkalmazunk, ahol X klóratom vagy brómatom, R3 hidrogénatom és R4 egy —CH2C6H5 képletű csoport, vagy R3 és R4 azzal a nitrogénatommal, amelyhez kap­csolódik, egy ftálimido-csoportot alkot. Az ilyen (II) általános képletű vegyületek (III) képletű vegyületekkel való reakciójánál (IV) általános képletű közbenső ter­mékek vagy ezek hidrokloridjai, vagy hidrobromidjai képződnek. Abban az esetben, ha ilyen (IV) általános képletű vegyületeket kívánunk előállítani, előnyösen kö­zelítőleg mólegyenértéknyi mennyiségeket használunk a reakciópartnerekből gazdaságosság és hatásosság szem­pontjából. Ez azonban nem elengedhetetlenül szüksé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents