177876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dialkil-n-(alkoxi-metil)-klór-acetanilid származékok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 177876 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ... SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY #§1 Bejelentés napja: 1979. IV. 24. (NI—225) Nemzetközi osztályozás: w Közzététel napja: 1981. VI. 27. A 01 N 9/00 C 07 C 102/00 C 07 C 103/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983.X. 31. . Feltalálók: Szabadalmas: Damján Jánosné kutató vegyész, Fűzfőgyártelep 7 % Huszák György vegyészmérnök, Balatonfűzfő 10 % Kolonics Zoltán vegyészmérnök, Balatonalmádi 7 % Lendvai László vegyészmérnök, Füzfőgyártelep 5 % Pelyva Jenő vegyészmérnök, Füzfőgyártelep 10 % Sümegi Endre gépészmérnök, Füzfőgyártelep 6 % Tőmőrdi Elemér vegyészmérnök, FertősZentmiklós 5 % Győrfify Béla agrármérnök, Martonvásár 6 % Szabó J. László agrármérnök, Martonvásár 4 % Haas András papirip. technikus, Gyulafirátót 3 % Dr. Kovács Miklós vegyészmérnök, Veszprém 8 % Kulcsár László vegyésztechnikus, Veszprém 6 % Dr. Nádasdy Miklós vegyészmérnök, Veszprém 3 % Dr. Nagy Bálint vegyészmérnök, Veszprém 3 % Dr. Vass András vegyészmérnök, Veszprém 5 % Vértesi Ervin vegyészmérnök, Veszprém 12 % Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgyártelep 45% Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém 45% MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet, Martonvásár 10% Eljárás 2,6-dialkil-N-(alkoxi-metil)-klór-acetanilldszármazékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletü 2,6-dialkil-N-(alkoxi-metil)-kJór-acetanilid-származékok előállítására vonatkozik. A képletben az egyes szubsztituensek jelentése a következő: R,, R2 és R3 azonos vagy különböző 1—4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport. A vegyületek kiváló fitotoxikus, főként herbicid tulajdonságú hatóanyagok, és mint ilyenek, a növényvédelemben használhatók. Az ilyen típusú vegyületek előállítására számos szintézist dolgoztak ki, amelyeket például az 1 903 198. számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban, a 2 863 752., a 3 547 620., a 3 630 716., a 3 875 228. és a 3 637 847. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, illetve a Journal of the Chemical Societyben 2087—88 (1974) ismertetnek. Az ismert, alkil-anilinből kiinduló szintézisek vagy a teljes előállítási folyamatot vagy egy-egy részműveletet tökéletesítenek. Az ismert eljárások alapvető lépéseit a mellékelt A/reakcióvázlaton mutatjuk be, ahol Rj, R2, Rj szubsztituensek jelentése a fenti. Az A/reakcióvázlatnak megfelelően az első lépésben alkil-anilinből formaldehiddel, illetve paraformaldehiddel vagy trioxi-mefilénnel a Schiff-bázist állítják elő. A Schiff-bázis képzésénél az alkil-anilinre számítva a formaldehidet rendszerint feleslegben paraformaldefeidd^l vagy tríoxi-metilénnel oldószeres közegben reagáMatják, reakció közben a képződött vizet eltávolítják. A kapott Schifl-bázist valamely halogén-acü-2-halogeniddel a második lépésben reagál tátják, így például klór-acetil-kloriddal reagáltatva N-alfa-halogén-alkíl-anílídet készítenek. Az utóbbi reakciót 100 °C körüli hőmérsékleten fejezik be, ideje mintegy 16 óra. 5 ( A Schiff-bázis acil-halogeniddel való reakciója során az egyes komponenseket rendszerint sztöchiometrikus mennyiségben viszik reakcióba valamely inert szerves közeg, így alifás vagy aromás szénhidrogének n-heptán, 10 benzol, toluol vagy xilol jelenlétében. A reakció során maradt reagálatlan kiindulási anyagokat sztrippeïésseï vagy deaztillálással távolítják el, adott esetben tisztítás előtt a reakcióelegyet vízzel mossák, majd a terméket frakcionált desztillálással, szelektív extrahálással vagy 15 kristályosítással tisztítják. A kívánt végtermék előállítására például az 1 543 751. számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi leírás szerint közbenső tisztítás nélkül a kapott N-alfa-halogén-alkil-anilidet vízmentes alkohollal savmegkötő anyag jelenlétében 20 reagáltatják és a kívánt terméket izolálják. Az alkoholízis során, amely az A/reakscióvázlat harmadik lépése, a 3 442 945., 3 547 620. és a 3 875 228. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint savmegkötő anyagként alkáli-hidroxidot, — karbonátot, 25 terder-amint, fém-alkoholáíot alkalmaznak. Az ismert szintézisek különböző műveleteihez fűződő hátrányokkal a szabadalmi szakirodalom részletesen foglalkozik. A reprodukciós kísérletek alapján is megállapítható, hogy az egyes művetetek kivitelezésében mutat- 30 kozó nehézségek az eljárások végtermékre számított 177876
