177868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenoxi-amino-propanolok előállítására

7 177868 8 útján. Előállíthatok továbbá a W helyén W, csoportot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületek az Ar— —O—CH2—CO—CH2—X általános képletű vegyüle­­tekből, R2—NH2 általános képletű aminokkal való reagáltatás útján; a W helyén W2 csoportot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületek az Ar—O—CH2— —CHOH—CHO általános képletű aldehidekből állít­hatók elő R2—NH2 általános képletű aminokkal való reagáltatás útján; a W helyén W3 csoportot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületek az Ar—O—CH2— —CHOH—CH2—NH2 általános képletű aminokból állíthatók elő R3=0 általános képletű aldehidekkel való reagáltatás útján; a W helyén W4 csoportot tartal­mazó (VI) általános képletű vegyületek az Ar—O—■ —CH2—CHOH—CH2—X általános képletű vegyüle­­tekből állíthatók elő, R4—NH2 általános képletű ami­nokkal való reagáltatás útján. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen a (II) általános képletű vegyületek (III) általános képletű vegyületekkel való reagáltatása útján állítjuk elő. Egy­részt Q és Y együttes helyén egy oxigénatomot tartal­mazó (II) általános képletű epoxidokat, Q helyén hidr­­oxilcsoportot és Y helyűn klór-, bróm- vagy jódatomot tartalmazó (II) általános képletű halogén-alkoholokat vagy Q és Y helyén egyaránt hidroxílcsoportot tartal­mazó (II) általános képletű diolokat vagy ezek funkcio­nális származékait reagáltathatjuk Z helyén aminocso­­portot tartalmazó (III) általános képletű aminokkal, másrészt Q helyén hidroxílcsoportot és Y helyén amino­­csoportot tartalmazó (II) általános képletű aminokat reagáltathatunk Z helyén valamely X szubsztituenst tartalmazó (III) általános képletű vegyületekkel (ahol X jelentése a fentivel egyező). Különösen előnyös a fen­tebb említett epoxidoknak az R2—NH2 általános képle­tű aminokkal történő reagáltatása az (I) általános kép­letű vegyületek előállítása céljából. A (II) általános képletű vegyületeknek a (III) általá­nos képletű vegyületekkel való reagáltatása valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében vagy enélkül, körülbelül 0 C° és 200 C° közötti, elő­nyösen 20 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten történhet. A reakció szempontjából közömbös oldószerként az irodalomban ilyen célokra ismertetett oldószerek, pél­dául víz, alkoholok, mint metanol, etanol, izopropanol vagy n-butanol, éterek, mint dietil-éter, diizopropil­­-éter, tetrahidrofurán vagy dioxán, szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, halogénezett szénhidro­gének, mint diklór-metán, kloroform vagy tríklór-etilén, nitrilek, mint acetonitril,amidok,mintdimeíiI-formamid vagy szulfoxidok, mint dimetil-szulfoxid jönnek tekin­tetbe. Alkalmazhatók az említett oldószerek elegyei is. Az aminokat célszerűen legalább 1:1 mólarányban al­kalmazzuk. Ha amin feleslegével dolgozunk, akkor ez az amin egyúttal oldószerként is szolgálhat. Dolgozhatunk oly módon is, hogy valamely további bázist, például va­lamely szervetlen bázist, mint nátrium- vagy kálium­­-hidroxidot, nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot vagy kálium-hidrogén-karbonátot is adunk a reakció­­elegyhez. Ha olyan kiindulási vegyületeket alkalma­zunk, amelyekből a reakció során egy mól sav hasad le (például mint a halogénhidrinek esetében, amelyekből hidrogén-halogenidet hasítunk le a reakció folyamán), akkor célszerű vagy egy további bázist adni a reakció­­elegyhez vagy az amint feleslegben alkalmazni. Ha X helyén hidroxilcsoportot, vagy esetleg alkil­szulfoniloxi- vagy arilszulfoniloxi-csoportot tartalmazó vegyülettel dolgozunk, akkor ajánlatos lehet valamely savas katalizátor alkalmazása; ilyen katalizátorként például valamely sav, mint kénsav, polifoszforsav, hid­­rogén-bromid vagy sósav és/vagy valamely szerves sav, mint hangyasav, ecetsav, propionsav vagy p-toluolszul­­fonsav alkalmazható. A sav feleslegben való alkalmazá­sa esetén az egyúttal oldószerül is szolgálhat. A szükséges reakcióidő körülbelül 10 perctől 7 napig terjedhet, az alkalmazott kiindulási vegyületektől és a reakcióhőmérséklettől függően. Dolgozhatunk nyomás (körülbelül 200 atm-ig) alkalmazásával is, a reakció meggyorsítása céljából. Az (I) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk továbbá a (IV) általános képletű fenolok (V) általános képletű amino-alkoholokkal való reagáltatása útján is. A (IV) általános képletű fenolt például először sóvá, különösen fémsóvá, mint valamely alkálifém-, például lítium-, nátrium- vagy káliumsóvá alakíthatjuk. Ebből a célból a fenolt valamely fémsóképző reagenssel, pél­dául valamely alkálifémmel, mint nátriummal, vala­mely alkálifém-hidriddel vagy -amiddal, például lítium­­-hidriddel, nátrium-hidríddel, nátrium-amiddal vagy kálium-amiddal, valamely alkálifém-alkoholáttal (amely­ben az alkohol-rész előnyösen 1—4 szénatomot tartal­maz), például lítium-, nátrium- vagy kálium-metiláttal, -etiláttal vagy -terc-butiláttal, valamely szerves fémve­­gyülettel, például butil-lítiummal, fenil-lítiummal vagy fenil-nátriummal, valamely fém-hidroxiddal, -karbonát­tal vagy -hidrogén-karbonáttal, például á megfelelő lí­tium-, nátrium-, kálium- vagy kalcium-vegyületekkel reagáltathatjuk. A fenolát előállítását előnyösen vala­mely oldószer vagy oldószerelegy jelenlétében végezzük. Oldószerként például szénhidrogének, mint hexán, ben­zol, toluol vagy xilol, éterek, például dietil-éter, diizo­­propil-éter, tetrahidrofurán, dioxán- vagy dietilénglikol­­-dimetiléter, amidok, például dimetil-formamid, alko­holok, például metanol vagy etanol, ketonok, például aceton vagy butanon alkalmazhatók. A (IV) általános képletű fenol vagy annak valamely sója előnyösen valamely hígítószer jelenlétében reagál­­tatható az (V) általános képletnek megfelelő vegyülettel; ilyen hígítószerként például az oldószer alkalmazható, amelyet a fenolsó előállítása során reakcióközegként használtunk, dolgozhatunk azonban úgy is, hogy a fe­nolsó előállítása során alkalmazott oldószert a további reakció előtt egy másik oldószerrel cseréljük ki vagy valamely más oldószerrel hígítjuk. A reakciót általában körülbelül —20 C° és 150 C° közötti, előnyösen 20 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A fentebb említett fenolátot in situ is képezhetjük. Ebben az esetben a (IV) általános képletnek megfelelő fenolt valamely bázis jelenlétében reagáltatjuk az (V) általános képletnek megfelelő vegyülettel. Különösen előnyösen folytathatjuk le a reakciót oly módon, hogy a (IV) és (V) általános képletű vegyületeket alkoholos­­-vizes nátrium-hidroxid-oldatban elegyítjük egymással és az elegyet körülbelül 5—15 óra hosszat melegítjük. Az (I) általános képletű vegyületek további lehetséges előállítási módja szerint valamely (VI) általános képletű vegyületet redukálunk. Redukálószerként erre a célra például komplex fém­­-hidridek alkalmazhatók. Redukálhatók azonban a (VI) általános képletű vegyületek katalitikusán gerjesztett vagy naszcensz hidrogénnel is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents