177856. lajstromszámú szabadalom • Alapelemekből felépíthető optomechanikai rendszer optikai elemek több szabadságfokú mozgatására

177856 4 ségévcl hidalja át. A mozgató elemekben alkalmazott megve/etések itt is gol> ósoros megoldásúak, így szintén fellép az akadozó csúszás jelenség. A jelentkező akadozó esúszás miatt, méh az esetleges hosszú karokon az Abbe hiba miatt még tovább növekedik, ezért a rudazu­­tok hossza esak korlátozott határig növelhető. Ugvan­­esak korlátozó tényező az, hogy a rudazatok belógásá­nál. valamint magukban a rudaz.ttokban fellepő erőha­tások miatt megcsúszások jöhetnek létre, melyek követ­keztében a gondosan beállított pozíciók clállítódhatnak. A Pl rendszer hátrányai összehasonlítva az ARDEL- lel a következőkben foglalhatók össze : A rudazatos közdarabok alkalmazásával sikerült ugyan a szükséges mozgató elemek sokfajtaságát csök­kenteni, de azok alkalmazása károsan befolyásolja a rendszerrel elérhető pontosságot és a rendszer stabilitá­sát. Mindkét rendszernél felmerülő közös hátrány, hogy az utóbbi időben a lézerek széleskörű és más mikrotechni­­kai alkalmazás során felmerülő interferometrikus fel­bontási és pontossági követelményeknek nem tudnak eleget tenni. Például koherens optika méréstechnikai alkalmazásánál gyakran olyan igények merülnek fel, hogy egyes tárgyakat a fény hullámhosszának méretével azonos nagyságrendű felbontással és 0,1 un-nél jobb reprodukálási pontossággal kell beállítani. Célunk a találmánnyal olyan univerzálisan használ­ható optomechanikai rendszer kialakítása, amely há­romfajta normál és interferometrikus pontosságú moz­gatóelem felhasználásával, valamint néhány egyszerű és könnyen állítható közdarab segítségével az optikai méréstechnikában felmerülő optomechanikai feladatok igen nagy részét megoldja, beleértve a koherens optikai alkalmazásokat is. A találmány abban van, hogy a rendszer az előírt mérési, illetőleg beállítási pontosságtól függően kétfajta pontossági osztályú mozgatóelemet alkalmaz. Interferometrikus pontossági osztályút, melyekre a fény hullámhosszának méretével azonos nagyságrendű felbontás és pontosság jellemző. Ezek az elemek súrló­dástól és ezáltal akadozó csúszástól mentesek, beállítá­suk nagy módosítású karos mechanizmuson keresztül mikrométercsavarral, illetve differenciál mikrométer­csavarral történik. Ilyen eszköz pl. 173.892 lajstromszá­mú magyar szabadalom alapján készített interferomet­rikus pontossági osztályú egyenesvonalú mozgatóelem. A normál osztálypontosságú mozgató elem nagy mé­réstartományok 0,01 mm-es, illetve 1/2 szögperces fel­bontására alkalmasak. Megvezetésük golyósoros. Nagy terhelhetőségi és jó futási paramétereiket valamilyen speciális futófelület kialakítással érik el. Ilyen pl. a 173.624 lajstromszámú magyar szabadalom alapján készített KS típusú, normál osztálypontosságú szög­­helyzetbeállító szerkezet. A rendszer mozgatóelemkész­­letc egyfajta típusban és méretben készülő interfero­metrikus pontossági osztályú egyenesvonalú mozgató­­elemekből és szöghelyzetbeállító szerkezetekből, vala­mint normál pontossági osztályú egyenesvonalú mozga­tó elemekből és szöhelyzetbeállító szerkezetekből áll. Az ilyen módon felépített optomechanikai rendszer lehetővé teszi, hogy egy igen egyszerűen előállítható hétfajta, egyes elemeiben különböző méretben készülő közdarab készlet segítségével a mozgatóelemek felépí­tési konfigurációját igen tág határok között változtat­hassuk. igy az optikai tárgyak méretétől függetlenül biztosítható a beállítási szabadsági fokok függetlensége. Előnyös kiviteli alaknál kevesebb beállítási szabadsági fokot igénylő optikai elemeket pl. tükröket, két egymást metsző tengely körül kis tartományban elfogadható kü­lönféle tükör és lenese gyors megfogására alkalmas be­tétekkel rendelkező billenthető foglalatot használunk. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, melyen a találmány szerinti optomechanikai rendszer kiviteli alakjait, mozgatóelemeit, az összeszerelésüket biztosító közdarabokat és a furatesoportokat tüntettük fel. A rajzon az 1—12. ábra a furatcsoportokat, másnéven furat­rendszereket, a 13—22. ábrák a közdarabokat, a 23—24. ábrák a normál szöghelyzetbeállító szerke­zetet, a 25—26. ábrák a normál egyenesvonalú mozgató­­elemet, a 27—28. ábrák az interferometrikus egyenesvonalú mozgatóelemet, a 29—30. ábrák az interferometrikus szöghelyzet­beállító szerkezetet, a 31. ábra a normál billenőfoglalatot, a 32. ábra az interferometrikus billenőfoglalatot, a 33. ábra három egyenesvonalú szabadsági fokkal rendelkező összeállítást, a 34. ábra három forgatási szabadságfokkal rendelke­ző szöghelyzetbeállító szerkezetet, a 35—36. ábrák az optomechanikai rendszer össze­állítási változatait szemlélteti. Az 1. ábra az A furatcsoportot, illetve furatrendszert szemlélteti, mely egy H helyezőfuratot és a H helyezőfu­rat körül R/2,7 sugarú körön elhelyezett három M me­netes furatot szemléltet. R=60 mm raszterméret, mely minden közdarab, csatlakozóelem és furatcsoport mére­tére jellemző. A 2. ábra az Aj furatcsoportot szemlélteti, mely elren­dezésében megegyezik az A furatcsoporttal azzal a kü­lönbséggel, hogy középen a H helyező furat helyett H( helyezőcsapot és a helyező csap körül elhelyezett 0 át­menő furatokat szemléltet. A 3. ábra szerinti B furatcsoportnál egy körön R/1,7 távolságban elrendezett négy M menetes furat és ugyanazon a körön R/2,3 távolságban elhelyezett négy 0 átmenő furat látható. A 4. ábra szerinti B2 furatcsoport elrendezésében megegyezik a B furatcsoporttal azzal a különbséggel, hogy a B furatcsoportból a B2 furatcsoportot 90°-os el­­fordítással kapjuk, vagyis a négy M menetes furatnak négy 0 átmenő furat, a négy 0 átmenő furatnak pedig négy M menetes furat felel meg. Az 5. ábra szerinti C furatcsoport ugyancsak egy kö­rön négyzetesen elhelyezett négy furatot szemléltet, amely az egyik átlón levő két M menetes furatból és a másik átlón levő két 0 átmenő furatból áll. A 6. ábra szerinti C2 furat csoport elrendezésében ugyancsak megegyezik az 5. ábrán bemutatott furat­csoporttal azzal az eltéréssel, hogy a C furat csoportból a C2 furatcsoportot 90°-os elfordítással kapjuk, vagyis a C2 furat csoportnál alkalmazott két M menetes furat­nak a C furatcsoportnál két 0 átmenő furat, a két 0 át­menő furatnak pedig két M menetes furat felel meg. A 7. ábra szerinti D furatcsoport ugyancsak egy körön 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents