177830. lajstromszámú szabadalom • Nagy fáradási feszültséghatárú szerkezeti acél

MÁCVAP SZABADALMI 177830 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. VIII. 29. (GI—258) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IV. 28. Megjelent: 1983.X. 31. C 22 C 38/02 C 22 C 38/60 Feltaláló: Szabadalmas: Giflo Henrik, oki. kohómérnök, mettalurgiai mérnök, Giflo Henrik, oki. kohómérnök, Miskolc metallurgiai mérnök, Miskolc Nagy fáradási feszültséghatárű szerkezeti acél 1 A találmány tárgya nagy fáradási feszültséghatárú, légkorrózió-álló, megfelelő határozott C-tartalomig jól hegeszthető szerkezeti acél, változó igénybevételű, az idő­járás viszontagságainak kitett szerkezetek, így száraz­földi és vízi műtárgyak, építmények, járművek, gépek 5 és gépelemek, vasúti al- és felépítmények gyártására is alkalmas. Az ipar fejlődésével szükségszerűvé vált olyan új típusú acélok előállítása, amelyek az igénybevételt számottevően kisebb keresztmetszettel, vagyis kisebb 10 önsúllyal, károsodás nélkül vagy nagyobb biztonsággal elviselik, továbbá a használati eszközzé való feldolgo­zásukhoz szükséges fajlagos ráfordítás nem haladja meg a hagyományos acélokból készült termékekét. Ismeretesek jelenleg is jó mechanikai tulajdonságok- 15 kai rendelkező, megfelelő körülmények között jól he­geszthető szerkezeti acélok, mint pl.: az USA-ban ki­fejlesztett T—1; RQ—100; HY jelű acélok vagy a ja­pán HT; HW; KLN; RIVER—ACE jelű acélok, vagy a svájci 574 503 lajstromszámú szabadalmi leírásból, 20 vagy a hazai 164 925 lajstromszámú szabadalmi leírás­ból megismerhető acélok. Ezeknek az acéloknak kémiai összetételeire jellemző, hogy 0,03—0,23 s% szenet, 0.50—1,9 s% mangánt, 0,5—3,0 s% nikkelt, 0,5—3,0 s% rezet tartalmaznak és ezen kívül még molibdént, 25 krómot, vanádiumot és bőrt is tartalmazhatnak változó mennyiségben. Mechanikai tulajdonságukra jellemző, hogy folyás­határuk a 0,2%-os nyúlásra vonatkoztatva 50—119 kp/mm2 közötti, kielégítő képlékenység mellett. Fára- 30 2 dási feszültséghatáruk 105 igénybevételi számnál je­lentkező törés esetében R = — 1 igénybevételnél 20—40 kp/mm2, R=0 igénybevételnél 25—50 kp/mm2, nem hegesztett próbákon mérve. Egyes minőségek bizonyos mértékű légkorrózió-álló képességgel is rendelkeznek. Hátrányuk, hogy kedvezően hasznosítható szilárdsági tulajdonságaikat — zömében — különleges berendezé­seken történő edzés és megeresztés után tudják csak biztosítani. A mechanikai tulajdonságuk tehát edzés és megeresztés eredménye, amely egyrészt korlátozza fel­használhatóságukat, másrészt az edzés inhomogenitása a tulajdonságok helyenkénti nagymértékű eltérését idézi elő, azon kívül a komplikált edzőberendezés kor­látozott átbocsátóképessége a termelés növelését aka­dályozza. Az anyag edzett és megeresztett állapota további ne­hézséget jelent az ipari feldolgozásban a melegdarabo­lás, a hegesztett kötés és melegen való hajlítás eseteiben. Az edzett és megeresztett acélok kedvező mechanikai tulajdonságaik ellenére, a mechanikai tulajdonságok inhomogenitása, a feldolgozás nehézségei és a nagy gyártási ráfordításból adódó magas ár miatt nem alkalmazhatók korlátlanul. Néhány nélkülözhetetlen kohászati profil kielégítését ily módon nem lehet velük megoldani. Ismertek kiváló mechanikai tulajdonságú, nefti he­geszthető acélok is, mint pl. az USA-ban kifejlesztett En; AISI—H; vagy a szovjet ChGNW; az angol Rex; Melt—A; HST vagy az NSZK CSV4; MOG jelzésflek. Kémiai összetételükre jellemző, hogy 0,2—0,6 s% sze-177830

Next

/
Thumbnails
Contents