177820. lajstromszámú szabadalom • Olajbázisú, habosítható folyasztószer forrasztáshoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177820 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1979. VIII. 28. (EE—2687) Közzététel napja: 1981. VI. 27. B 23 K 35/34 B 23 K 35/365 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983.X. 31. Feltalálók: Frischmann Oszkár, technológus Sülé Ferenc, technológus Römer Alfréd, oki. villamosmérnök, Budapest Szabadalmas: Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Olajbázisú, habosítható folyasztószer forrasztáshoz 1 2 A találmány tárgya olajbázisú, habosítható folyasztószer forrasztáshoz, amely elsősorban a tömegforrasztó berendezéseknél alkalmazható. A nagy hatékonyságú, új típusú folyasztószer legelőnyösebb tulajdonságai a forrasztógépek üzemeltetésénél hasznosíthatók, úgy- 5 mint az igen jó terülőképesség, oxid- és szulfidmegbontó-képesség, minimális ionvezetés, ill. a habosító berendezésben való alkalmazhatóság. Forrasztógépek alatt az elektronikai szerelőiparban az ún. mártóónozókat, vonszoló gépeket, illetve hullámforrasztó berendezéseket értik. Az ilyen eszközök tartozéka, a folyasztószer felvitelére szolgáló részegység. A folyasztószerek felvitele a forrasztandó felületre, például nyomtatott áramkörre, többféleképpen lehetséges, így ecseteléssel, mártással, hullámképzéssel, illetve — a legkorszerűbb eljárással — habosítással. A habok olyan, a gázra nézve nagy töménységű diszperziók, amelyekben a folyékony közeg vékony hártyákká torzult. A habokat legegyszerűbben úgy hozzák létre — a forrasztó berendezéseknél is — hogy a folyadékba 20 gázt (levegőt) vezetnek. A folyasztószer fontos tulajdonsága a habzóképesség és a habállandóság. Az ismert folyasztószereket a magyar és a nemzetközi szabványok, így az MSZ 714, DIN 8511 stb. különböző módon csoportosítják; vannak például korrozív és nemkorrozív folyasztószerek. Az elektronikai szerelőiparban kizárólag a nemkorrozív folyasztószerek használatosak. A nemkorrozív folyasztószerek csoportján belül hármat szabványosítottak, éspedig: gyantabázisú folyasztószereket, vízbázisú folyasztószereket, gyanta mentes folyasztószereket. A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott folyasztószerek a fenyőgyantára épülnek. A fenyőgyantát önmagában, aktiválás nélkül csak ideális forrasztási körülmények között lehet sikeresen alkalmazni. Komoly előnyként jelentkezik, hogy utólag korróziós 10 veszéllyel, vagy ionvezetési problémával nem kell számolni. Felhasználására ezért a legkényesebb helyeken így a mikroelektronikában, hadiiparban, vagy az űrhajózás területén kerül sor. Az elektronikai szerelőiparban a fenyőgyanta bázisú 15 folyasztószereknek az ún. enyhén, vagy közepesen aktivált változatát alkalmazzák. Az aktiváló szer leggyakrabban valamilyen szerves sav lehet. A közepesen vagy erősen aktivált folyasztószerek csak nagyon rossz forrasztási körülmények között kerülnek felhssználásra. Ilyen esetben az utólagos tisztításnak, lemosásnak különösen nagy a jelentősége. Széles körben kedveltek az ún. vízben oldható, vagy más néven vízbázisú folyasztószerek, amelyekben az aktivátor szervetlen vagy szerves sav. Ezeknél a fo- 25 lyasztószereknél nagy gondot okoz, hogy az utólagos és gondos tisztítás után is ionvezetéssel kell számolni, ezért nagyimpedanciás, nagyérzékenységű áramköröknél a felhasználás nem ajánlott. Gondatlan lemosás esetén pedig korrózió is felléphet. A vízbázisú folyasz- 30 tószerek már említett nagy előnye, hogy a fokozott 177820
