177748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a forgókemence falazat élettartamának növelésére

3 177748 4 Ismert, hogy a forgókemence falazatának élettarta­mára döntő befolyással bír a kemenceköpeny és a futó­­gyűrű közötti s üzemi hézag mértéke, amellyel összefüg­gésben áll a kemenceköpeny relatív ovalitása. (Érni, H.: Betriebserfahrungen mit grossen Drehöfen und Folge­rungen für Konstruktion und Überwachung, Z. K. G. 1974/10. p. 486—498.; Xeller, H. und Jöhnk, H.: Überwachung, planmässige Wartung und vorbeugende Instandhaltung bei Laufringen, Z. K. G. 1976/12. p. 557—564.; Liebler, K. W.: Ovalitätsvervormungen während des Anfahrbetriebes, Z. K. G. 1976/12. p. 565—567.; Duda, W. H.: Cement—Data—Book. Bauverlag GmbH, Wiesbaden und Berlin, 2. Kiadás, 1977. p. 335 és 19.1.10. fejezet.) A szakirodalomban a köpenynek a radiális irányú rugalmas alakváltozás nagyságát jellemző relatív ovali­­tására elfogadott közelítő összefüggés szerint (Steinbiss, E. ; Messung der Ovaiitätsverformung und des Laufring­spiels von Drehöfen, Z. K. G. 1976/10. p. 321—328.): fc’rK^rt +K D ahoi t.)rK=a kemenccköpeny relativ ovalitása, % =a futógyürű relatív ovalitása, % s---az üzemi hézag, mm Dk ni kemenccköpeny külső átmérője, m K—0,1—0,3; értéke a köpeny szilárdsági tulaj­donságaitól és az üzemeltetési körülmények­től függ. Ugyancsak általánosan elfogadott, hogy a köpeny 0,3%-os relatív ovalitása olyan mértékű deformáció, amely még nem váltja ki a falazat mechanikai sérülését. Több éven át végzett köpcnydclörmációs méréseink szerint a korszerű, nagyteljesítményű forgökcmencéink futógyűrüi alakváltozásra is megfelelően méretezettek (wrF=0,l—0.15/n), azonban a köpenydeformációk mértéke általában a megengedett <orK=0,3% feletti és az adott helyen, az időben növekvő tendenciát mutat. Az wrK értékének megváltozását a köpeny és a futógyű­rű közötti konstrukciós hézag. AD, valamint az adott pillanatban az adott helyen uralkodó üzemi viszonyok — hőmérsékleti és mechanikai tényezők — együttesen határozzák meg. Előfordul olyan állapot, hogy bizonyos AD esetén az s üzemi hézag értéke zérus — a kemence­­köpeny megszorul a futógyürObcn. vagy az s értéke túlzottan nagy. Mindkét jelenség káros, ezek ugyanis további alakváltozás-növekedésnek és ezzel a falazat meghibásodásának a veszélyét rejtik magukban. Közis­mert, hogy a falazatmeghibásodások gyakorisága és a falazatjavitások alatti üzemátiás időtartama a teljes termelőkapacitás kihasználását jelentősen korlátozza. A köpenydeformáció nagysága leggazdaságosabban az üzemi hézag megfelelő beállításával csökkenthető. A fenti összefüggés alapján meghatározható az optimá­lis üzemi hézag értéktartománya : “opt *^K (rnm) ahol <»)rK=0,3%-os küszöbérték wrF=0,1—0,15% Dk=3—10 m, a kemencék külső átmérője K=0,1—0,3, vagyis a cementipari forgókemencék esetében; l,5mmssopts20mm. Ennél nagyobb üzemi hézag esetén a futógyűrű mere­vítő hatása olymértékben csökken, hogy a megnöveke­dett köpenydeformáció a falazat meghibásodását ered­ményezi, míg ennél kisebb érték esetén a köpeny gátolt hőtágulásából adódó plasztikus horpadás, sőt a futó­gyűrű alatti köpenyszakasz felrepedése, azaz a teljes mechanikai tönkremenetel következhet be. Az üzemközbeni hézag folyamatos meghatározására szolgáló ismert megoldások (Xeller és Duda idézett cikkei) azon az elven működnek, hogy a méréshez szükséges jeleket a forgókemence hajtóművének kis­­fogaskerekén vagy a hajtómotor tengelyén elhelyezett impulzusadó szolgáltatja. Ennek a megoldásnak a hát­ránya, hogy csak abban az esetben szolgáltatna hiba­mentes adatot, ha az impulzusadó és a mérni szándéko­zott futógyűrű közötti mechanikai szerkezet, amely fo­gaskerékkapcsolatokból, a kemenceköpeny és a fogas­koszorú rugalmas kapcsolatából, valamint a kemence­test esetleg 40 m-t is meghaladó szakaszából áll, teljesen merevnek lenne tekinthető. A valóságban a felsorolt kinematikai rendszer rugalmas elcsavarodásra képes, amelynek mértéke a kemence beállításától, üzemeltetési körülményeitől jelentősen függ — így az ismert megol­dásokkal a kemenceköpeny és a futógyűrű között egy kcmencefordulat alatt létrejött relatív elmaradást nem lehet megfelelő pontossággal mérni. A találmány célja olyan módszer kidolgozása, amely­­lycl a kemenceköpeny rugalmas alakváltozását legna­gyobb mértékben befolyásoló tényező, az üzemközbeni hézag mértéke folyamatosan meghatározható és a forgókemence üzemének vezetésében figyelembe vehető. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a ke­mence forgása közben a futógyűrű u relatív elmaradása a kemenceköpenyhez képest folyamatosan és pontosan meghatározható egy, a kemence meghajtásától függet­lenül működő impulzusgenerátor és két érzékelő segít­ségével; ezek közül az egyik a futógyűrű, a másik a ke­menceköpeny mozgását érzékeli. Ily módon megálla­pítható az u relativ elmaradás impulzusszáma és ebből a futógyürű elmaradása gépi (elektronikus) úton kiszá­mítható. Felismertük továbbá, hogy az s üzemi hézag és a futógyürű u relatív elmaradása közötti arány adott vi­szonyok között, adott mérési helyen kevéssé változik, ez időről időre meghatározható és közben állandónak tekinthető. Ennek az adatnak a birtokában a folyama­tosan meghatározott u relatív elmaradásból az | állandó arány ismeretében az s üzemi hézag értéke folya­matosan kiszámítható és kijelezhető. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a for­gókemence köpenyén és futógyűrűjén rögzített jelző­szervekkel és ezek mozgáspályái mellett elhelyezett érzékelőkkel folyamatosan meghatározzuk a futógyűrű egy kemencefordulat alatti u relatív elmaradását a ke­menceköpenytől. Továbbá időről időre meghatározzuk az u relatív elmaradás és az s üzemi hézag ~ állandó arányát. A két adatból folyamatosan meghatározzuk az s üzemi hézag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents