177744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a zsírsavak desztillációs maradékaként keletkezett zsírsavszurok hasznosítására
177744 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1979. VII. 4. Közzététel napja: 1980. XII. 27. (SE—1945) Nemzetközi osztályozás: C 11 B 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. IX. 30. Szabadalmas: Tímár József, oki. vegyészmérnök, 37%, Kainrat Józsefné, oki. vegyésztechnikus, 13%, dr. Szegő Ferenc, oki. vegyészmérnök, 50% Budapest Eljárás a zsírsavak desztillációs maradékaként keletkezett zsírsavszurok átalakítására 1 2 A találmány tárgya eljárás zsírsavak desztillációs maradékaként keletkezett zsírsavszurok hasznosítására. A találmány szerinti eljárással zsírsavak desztillációjánál visszamaradó értéktelen hulladékot hasznosítjuk oly módon, hogy abból lúgos hatású vegyületekkel zsírsav származékokat, majd kívánt esetben ezek szénhidrogénekkel való keverésével szilárd halmazállapotú terméket állítunk elő. Az így nyert anyag akár viaszként, akár — korróziós inhibitor tulajdonságánál fogva — átmeneti korrózióvédő bevonószer alapanyagként jól fel- 10 használható. Ismeretes, hogy a zsírsavgyártás desztillációs műveletei során jelentős mennyiségű üstmaradék (továbbiakban zsírsavszurok) keletkezik, ami alkalmazási terület hiányában javarészt felhasználatlan, illetőleg megsemmisí- 15 tésre kerül. A zsírsavszurok kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai a zsírsavgyártás kiindulási anyagaitól, valamint a desztilláció körülményeitől függően eltérőek lehetnek; továbbá számottevő mértékben függhetnek attól is, hogy a desztilláció első üstmaradékáról, vagy 20 Pedig ismételt desztilláció maradékáról van-e szó. Általában kétféle zsírsavszurkot ismerünk, amelyek konzisztenciájukban és egyes fizikai paraméterekben különböznek egymástól. A keményebb termék Ubbelohde szerint mért cseppenéspontja 27—40 °C, a lágyabb ter- 25 ntéké pedig —10 °C. Az előbbi tehát szobahőfokon a szilárd és folyékony halmazállapot határán van, míg az utóbbi határozottan folyékony. Mindkét termék savszáma 25—50 között, elszappanosítási száma pedig 100 felett van, és mindkettő javarészt zsírsavból és annak 30 észteréből álló elegy. A lágyabb termék savszáma általában magasabb, mint a kemény zsírsavszuroké, elszappanosítási száma is nagyobb. A vonatkozó szakirodalmi utalások és saját vizsgála- 5 taink szerint, a zsírsavszurokban a telített és telítetlen zsírsavak közül palmitinsav, sztearinsav, olajsav fordul elő, de tartalmaz alacsonyabb molekulasúlyú karbonsavakat, kevés oxizsírsavat, ketonsavat, és dikarbonsavat, továbbá el nem szappanosítható vegyületeket is. A zsírsav, illetőleg a zsírsavészter egy része a desztilláció során krakkolódik, ennek következménye a termékben levő alacsonyabb molekulasúlyú zsírsav, oxisav, lakton stb. A dikarbonsavak az oxidáció következtében keletkezhetnek. A krakkolódott alacsony molekulasúlyú karbonsavak és egyéb vegyületek okozzák a termék jellegzetesen kellemetlen szagát, továbbá kedvezőtlenül befolyásolják a konzisztenciát is. Keletkezési formájukban e huliadékanyagokat felhasználni nehezen lehet, a szakirodalom szerint fedőpapirokat (81 729., 122 893., 277 643. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírások) szigetelőanyagot (77 180., 217 026. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírások) tapaszanyagokat (48 154., 168 048. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírások) továbbá keménygumit (168 048. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás), valamint bevonóanyagot (149 635. sz. magyar szabadalmi leírás) próbáltak előállítani belőle. Ismeretes továbbá a 156 413. számú magyar szabada-177744
