177741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek homo és kopolimerizálására

3 177741 4 (C. A. 82 164 355 p, C. A. 79 148 340 n és C. A. 78 19 133 c). A kapott termékek aktivitása az alkalmazott magas hőmérséklet miatt csekély. b) A TiCl4 redukálható fémekkel, mint alumínium­mal, antimonnal és másokkal, 200 °C-on, vagy ennél magasabb hőmérsékleten. Ehhez az eljáráshoz nem min­den fém alkalmazható, mivel több fémmel a reakció csak korlátozott mértékben, vagy egyáltalában nem megy végbe. A reakció elősegítésére próbálkoztak már poláros oldószerek, mint dimetil-formamid, tetrahidrofurán, dimetoxi-heptán alkalmazásával, de ilyen esetben a TiCl3 végtermék komplexet képez a poláros oldószerekkel és katalizáló hatása ekkor már nem lesz jelentős. Folyé­kony amalgám segítségével is megpróbálták már a reak­ció előmozdítását (3 658 723 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, Dow Chemical Corp.), de a fémek csak korlátozott mértékben oldódnak hi­ganyban, ezért az eljáráshoz nagymennyiségű fémet kell használni, ami azután nehezen választható el a TiCl3- tól. Az így kapott termék nem mutat jelentős aktivitást. c) A TiCl4 redukálására próbálkoztak fém-alkilekkel, mert ezek alacsony hőmérsékleti értékek alkalmazását teszi lehetővé. Ehhez viszonylag költséges anyagokra van szükség, amelyek nagyon aktívak és alkalmazásuk veszélyes is. Ennél a módszernél nem használhatók olyan átmenetifém-alkil-származékok, amelyek a gya­korlati felhasználáshoz nem elég stabilak. d) Használtak már a TiCl4 redukálásához alacsony vegyértékű átmenetifém-karbonileket is, ennek az eljá­rásnak az előnye, hogy a redukciót önmagukban nem reagáló fémmel hajtják végre. Ez az eljárás csak átme­netifémekre korlátozódik és közülük is csak azokra, amelyek karbonilszármazékai stabilak. Az így kapott TiCl3 kielégítő katalitikus hatást mutat, akár egyedül, akár keverékek alakjában, az eljárás hátránya viszont szűk alkalmazhatósági köre. A találmány célkitűzése olyan polimerizációs eljárás kidolgozása, amelyet a fenti hátrányokkal nem rendel­kező katalizátor-komponenst tartalmazó katalizátor­rendszer jelenlétében végzünk. E polimerizációs eljárás­hoz a katalizátor-komponenst úgy képezzük, hogy a fé­met nagy vákuumban elgőzölögtetjük és egy MC14 álta­lános képletű vegyületet tartalmazó folyadékban — ahol M a már megadott jelentésű —- kondenzáltatjuk, az MC14 általános képletű vegyületet tisztán, vagy közöm­bös, alacsony hőmérsékletű oldószerekben oldva hasz­náljuk. Több fém ellenőrizhető módon és egy időben együtt elgőzölögtethető. Az ilyen módszer legfőbb előnye, hogy általánosan alkalmazható, azaz bármilyen fémet, akár átmeneti fé­met, akár egyéb fémet használhatunk. A C. A. 81 121 389 q referátum szerint olefin poli­­merizációjához katalizátorként organikus alumínium­­vegyületből és TiCI3. AlCl3-ból álló rendszert alkalmaz­nak, a C. A. 81 78 525 s referátum szerint pedig Et3Al­­ból és TiCl3 és CrCl3 elegyéből álló rendszert használnak e célra. Azt találtuk, hogy az ismert katalizátoroktól eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező termékeket kapunk, melyek ugyancsak az ismertektől eltérő katalitikus ha­tással rendelkeznek, ha a fémet az említett módon elgő­zölögtetjük és titán vagy vanádiumhalogeniddel reagál­­tatjuk. Az így nyert katalizátor-komponenst alumínium (C2—Cg) alkil-vegyület katalizátorral együtt alkalma­zunk. A találmány szerinti polimerizációs eljáráshoz alkal­mazott titán- vagy vanádium-trikloridokat tehát úgy állítjuk elő, hogy MC14 általános képletű vegyületet ahol M jelentése a fenti, valamely fémmel, előnyösen alumíniummal, magnéziummal, krómmal, mangánnal vagy vassal reagáltatjuk. Az elgőzölögtetést nagyvákuumban, előnyösen 10~3— 10~6 torr között hajtjuk végre; a hőmérséklet az alkal­mazott fémtől függően szokásosan 800—2500 °C [P. L. Timme, Angew. Chem. 14, 273 (1975)]. A fémgőzöket MCl4-gyel reagáltatjuk —80 °C és +20 °C, előnyösen —60 °C és —20 °C közötti hőmér­séklettartományban. Az MCl4-et tisztán, vagy közömbös oldószerekkel, mint alifás vagy aromás, telített vagy telí­tetlen szénhidrogénekkel, vagy klórozott szénhidrogé­nekkel, mint klór-hexánnal vagy fluor-benzollal hígítva használjuk. Az oldószer vagy oldószerkeverék megválasztása a reakció körülményeitől függ. Azt találtuk továbbá, hogy ha olyan készítményt használunk a polimerizációhoz, amelyben magas az Mg/Ti arány és a katalizátor-komponenst halogén-donor jelenlétében állítottuk elő, ez a katalizátor-komponens a fémorganikus alumíniumvegyülettel együtt használva kimagaslóan jó eredményekhez vezet alfa-olefinek, kü­lönösen etilén nagy kitermeléssel történő polimerizáció­­jánál. Különösen előnyös katalizátor-komponenshezjutunk, akkor, ha magnéziumot vagy magnéziumötvözetet gó­­zölögtetünk el, majd ezt a titánvegyületet és a halogén­donort tartalmazó közömbös oldószerben kondenzál­tatjuk. Magnézium esetében az elgőzölögtetést vákuumban, 10-1—10-4 torr között, az alkalmazott nyomásnak megfelelő hőmérsékleten, 500—1200 °C között hajtjuk végre. A magnéziumgőzöket keverés közben a titánvegyüle­tet és a halogéndonort tartalmazó oldatban kondenzál­tatjuk, az oldat fagyáspontjánál magasabb és forráspont­jánál alacsonyabb hőmérsékleten. Mint említettük, alfa-olefinek nagy kitermeléssel történő előállításánál különösen kedvező eredményeket kapunk, főleg akkor, ha — például Mg esetében—ez*2 arány 4 vagy ennél magasabb. Titánvegyületkónt TiCl4-et használunk, mely előnyö­sen oldódik az oldószerben; halogéndonorként szerves vagy szervetlen halogenideket, elsősorban alkil- és aril­­-halogenideket alkalmazunk. A reakció végén igen finom szuszpenziót kapunk, amit közvetlenül felhasználha­tunk a polimerizációs eljáráshoz. A polimerizációs reakciót a fenti szuszpenzióból es fémorganikus alumíniumvegyületből álló katalizátor­rendszer jelenlétében és szénhidrogén oldószerben hajt­juk végre; az utóbbi azonos lehet a katalizátorkomp0' nens készítéséhez használt oldószerrel. A polimerizációs eljárásnál a fémorganikus alurni' niumvegyület és az átmeneti fémet tartalmazó vegyü et közötti mólarány 1—400, a nyomást az atmoszferikus nyomás és 40 kg/cm2 között, a hőmérsékletet pedig 20" 85 °C között választjuk meg. Ha a polimerizációt gázfázisban kívánjuk végrebaj tani, úgy is eljárhatunk, hogy a katalizátort &h£SO$ forráspontú oldószerben oszlatjuk szét, mely utó ^ később könnyen eltávolítható. Ilyen esetben a katah® tort szilárd közömbös hordozóra is diszpergálhatj 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents