177710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ligninsyulfonsav alapú kelátképzők és fémkelátok előállítására
9 177710 10 Az 5. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a fémfelvevőképességet MnS04-oldattal vizsgáljuk. A kapott eredményeket a XI. táblázatban foglaltuk össze. XI. táblázat 12. példa Jel L. Sz. A. ml 2 CH20+NH,OH gmól E. Mn 12.1. 770 í 12.2. — 1,0 — 12.3. 770 1,0 1,2 12.4. 770 1,5 1,4 12.5. 770 2,0 1,7 12.6. 770 3,0 1,9 12.7. 770 4,0 2,1 13. példa A 2.3. és 4. példában leírt módon elkészített alapanyagokból literenként 1,5 gmól FeS04-ot tartalmazó oldattal elkészítjük a XII. táblázatban megadott összetételű oldatokat. Az oldatokat ezután 10 l/ó teljesítményű, egyenáramú porlasztó berendezésben vízmentesre szárítjuk (belépő füstgáz hőmérséklete 180 °C, míg a kilépőé 120 °C). A nyert termékek színe barna, vastartalmúk a XII. táblázatban látható. XII. táblázat Jel L. Sz. A. ml D. K. G. gmól D. K. gmól D. A. gmól Bemért FeSO* gmól Szárazanyag g Fe % 13.1. 770 í 616 9 13.2. 770 2 — — 1,8 1020 10 13.3 770 — 2 — 1,7 970 9,5 13.4. 770 — — 2 1,35 770 9,9 14. példa Radioaktív vasizotóppal (tömegszám 59, felezési idő 47,1 nap) a 13. példában leírt módon készített mintákkal felszívódási kísérletet végzünk előnevelt paradicsom, kukorica és cukorrépa-palántákon. A kísérletnél úgy járunk el, hogy a gondosan megtisztított gyökerű palántákat Knop-oldatba helyezzük [összetétel literenként: 1 g Ca(N03)2, 0,25 g KN03, 0,25 g MgS04, 0.25 g KH2P04 és 3 g (száraz állapotra számítva) különböző módon készült Fe-kelát], 138 óra múlva a palánták oldatba érő gyökerét levágjuk, a maradékot 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk és meghatározzuk a növényekbe felszívódott vasizotóp mennyiségét. Az eredményeket a XIII. táblázatban közöljük. A mérési eredményekből látható, hogy a gyökéren keresztül a találmány szerinti eljárással készített vaskelát felszívódási sebessége nagyobb, mint az eddig ismert ligninszulfonsav alapú készítményeké. XIII. táblázat Jelző növény Minta jele 13.3 13.4 13.1 1 13.2 Fe-tartalom [jig/mg szárazanyag] Paradicsom 0,036 0,0485 0,0456 0,043 100% 135% 127% 120% Kukorica 0,053 0,076 0,0695 0,062 100% 143% 131% 117% Cukorrépa 0,078 0,105 0,099 0,088 100% 135% 127% , 113% 15. példa A 13. példában leírt módon elkészített mintákat karbamiddal őröljük össze, olyan arányban, hogy a végtermék Fe-tartalma 1% legyen. A következő keverékeket állítjuk így elő: Jel összetétel Karbamid % Fe-kelát jele Kelát % 15.1. 88,9 5.1. 11,1 15.2. 90 5.2. 10 15.3. 89,5 5.3. 10,5 15.4. 89,9 5.4. 10,1 A fenti módon előállított keverékekből egy erősen klorotikus tüneteket mutató (azaz vashiányos), olaszrizling fajtájú szőlőültetvényt kezelünk oly módon, hogy a vegetációs időszak alatt az ültetvényt 5 alkalommal 600 1/hektár mennyiségben 1%-os oldattal permetezzük. Az 5. permetezés után a levelekből megállapítjuk a klorofill-tartalmat, szüret után pedig megmérjük a termésmennyiséget és minőséget. A mérési eredmények a XIV. táblázatban láthatók. XIV. táblázat Minta jele Karbamid 15.1 15.2 15.3 15.4 Klorofill-tart. 100% 118% 140% 135% 130% Termés 100% 107% 132% 125% 122% Cukorfok 100% 113% 115% 117% 114% Cukortermés 100% 122% 152% 146% 139% A mérésekből megállapítható, hogy a találmány szerinti kelátokkal adalékolt műtrágyák hatékonyabbak, mint az ismert 5.1. jelű vaskeláttal adalékolt műtrágya-16. példa Az 5. példa szerint eljárva elkészítünk egy olyan vastartalmú készítményt, amely a IV. táblázat 5.4. jelű sorának felel meg. A készítményt talajtrágyázási célokra a 169 909 számú magyar szabadalmi leírásból megismerhető eljárás alapján előállított, Fugaron II. elnevezésű, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
