177709. lajstromszámú szabadalom • Öntéstechnológiai eljárás késes őrlőberendezések, főként papíripari kúpcsörlő berendezések álló- és/vagy forgórészének előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 177709 Bejelentés napja: 1978. X. 31. (PA—1333) Nemzetközi osztályozás: B 22 D 17/22 w Közzététel napja: 1981. V. 28. B 22 D 19/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. IX. 30. HIVATAL * . I* . _ - V Feltalálók: Szabadalmas: Álló József, lakatos, Szigethalom, Papíripari Vállalat, Budapest Peczelák István, öntőtechnikus, Budapest, Rojik Balázs, öntő, Budapest, Szabó Zoltán, lakatos, Budapest, Szögi Károly, gépésztechnikus, Szigetszentmiklós, Varga József, öntőmester, Budapest_____________________________________________________________ Öntéstechnológiai eljárás késes örlőberendezések, főként papíripari kúposörlőberendezések álló- és/vagy forgórészének előállítására 1 2 A találmány tárgya öntéstechnológiai eljárás késes őrlőberendezések, főként papíripari kúposőrlőberendezések álló- és/vagy forgórészének előállítására. Az ipari gyakorlatban igen sűrűn előforduló aprítási műveleteket többé-kevésbé eltérő elveken alapuló és szerkezeti felépítésű aprítóberendezésekkel oldják meg. Az aprítóberendezések egy viszonylag jól elhatárolható csoportját a késes őrlőberendezések adják, melyek koaxiálisán elrendezett őrlőtestekből egy álló- és egy forgórészből vannak összeállítva, ahol ezek palástján az alkotókkal azonos vagy azoktól eltérő helyzetű, különféle keresztmetszetű kések vannak kiképezve. A továbbiakban a találmány szűkebb tárgykörét képező papíripari kúposőrlőberendezésekkel fogunk foglalkozni, azzal a megjegyzéssel, hogy megállapításaink értelemszerűen vonatkoznak a többi késes őrlőberendezésekre is. A papíripari gyártósor elengedhetetlen tartozékát jelentő kúpos Őrlők előállítására két ismert megoldást 20 alkalmaznak. Az első úgynevezett teljes öntési technológia, melynél mind az álló-, mind a forgórészeket egy darabban öntik le. E gyártástechnológia jelentős hátrányaként arra kell rámutatnunk, hogy ezen alkatrészek szerkezeti anyagának minőségét a késekkel szemben 25 acélanyagból, igényesebb acélöntési technológiával kell dolgozni. Ez mind az anyagköltségek, mind a gyártó üzem beruházási költségei szempontjából kedvezőtlen. E technológia további hátrföya pedig az, hogy az alkalmazható öntőformák külőn-külön egyedi gyártást 30 igényelnek, ami viszont a ráfordítandó élőmunka szempontjából kedvezőtlen. A gyakorlatban alkalmazott másik technológiánál az őrlőtest hordozó részét alárendeltebb minőségű szerke- 5 zeti anyagból forgácsolással állítják elő, majd a nemesacél késeket hegesztéssel rögzítik a hordozó részre. E technológia hátránya egyrészt az, hogy rendkívül kényes hegesztéstechnikai intézkedéseket kell megvalósítani, másrészt pedig még a legpontosabban elvégzett 10 hegesztést követően is egyedi és csak speciális célgépekkel megvalósítható utólagos megmunkálás szükséges a készregyártáshoz. Az ismert eljárásokkal előállított őrlőtestek közös hátránya pedig az, hogy öntés-, ill. hegesztéstechnológiai 15 okokból a kések minden esetben trapéz-keresztmetszetűek, ezért amikor üzem közben a kopást utánállítással kiegyenlítik az őrlőberendezés átömlőkeresztmetszete vagyis teljesítménye fokozatosan csökken. A találmány feladata aprítástechnológiailag és öntéstechnoi ógiailag egyaránt tökéletesített megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a kések keresztmetszetének hosszabbik oldalát felező szimmetriasík egyik oldalán a késekben legalább két átmenő furatot készítünk, a furatokkal ellátott késeket összefüggő palástot alkotó héjmagba helyzetpontosan beállítva rögzítjük, a héjmagban rögzített késék köré kokíllát építünk, miközben a késeket célszerűen előmelegítjük, majd elvégezzük a kések furatait kitöltő, késeket hordozó palást öntését. 177709
