177705. lajstromszámú szabadalom • Szennyvízelvezető rendszer

3 177705 4 szerben csak néhány, előnyösen csak egy darab egyidő­­ben használatos szennyvíztermelő egység van, a szenny­vízvezeték teljes térfogata 100 liternél kisebb, továbbá a rendszerben a szennyvízszállítást vezérlő egység van. A „csak egy darab egy időben használatos egység” ki­fejezés azt jelenti, hogy a szennyvízelvezető rendszerben több szennyvizet termelő egység is lehet, ha az meghatá­rozható, hogy ne használják őket egyidőben. Az ilyen különböző időben való használat például, amikor a W. C.-egység W. C.-csészéjét és mosdófülkéjét nem használják egyidőben, vagy a használatot úgy lehet ellenőrizni, hogy a szennyvizet egyszerre csak az egyik egységből lehessen a szennyvízelvezető csővezetékbe üríteni. A találmány szerinti szennyvízelvezető rendszer na­gyon egyszerűen megvalósítható, mert szerkezeti kiala­kítása olyan, hogy a csővezetékben csak az egyes kü­lön szennyvízürítéshez szükséges időre jön létre vákuum. Következésképpen nem szükséges állandóan vákuumot fenntartani a szennyvízelvezető csővezetékben, és nincs szükség a vákuumrendszer működését folyamatosan felügyelő eszközökre sem. A találmány szerinti rend­szerben a vákuum létrehozása minden egyes szennyvíz­ürítés függvénye, úgyhogy minden ürítő impulzus kivált­ja a szükséges vákuum létrehozását is, kinyitja az ürí­tendő egység ürítőszelepét és kiváltja az ürítő működés­sel közvetlenül kapcsolatos más funkciókat is. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy az egész szennyvízelvezető rendszernek viszonylag kis térfogatúnak kell lennie. A vákuum létrehozásához szükséges indokolatlanul hosszú idő elkerülésére a vákuum alá helyezendő tér­fogatnak normálisan kisebbnek kell lennie, mint 100 liter. A találmány szerint célszerűen az ürítőkészülék a gyűjtőtartályhoz van csatlakoztatva, a csatlakozási pont a gyűjtőtartály felső részénél van, a gyűjtőtartály pedig légköri nyomás alatt áll. Ez a szennyvíz biztos ürítését segíti elő és a szennyeződések esetleges visszaszívását akadályozza meg. A találmány szerint célszerűen az ürítőkészülék és a vákuumvezeték teljes térfogata legalább akkora, mint a szennyvízvezeték teljes térfogata. Ez azt jelenti, hogy az esetenkénti szennyvízszállításhoz szükséges vákuumot a szállítás megkezdése előtt létre lehet hozni. így a szál­lítás előtt létrehozott vákuum elegendő önmagában a kívánt szállítási működés végrehajtásához. A vákuumot létrehozó eszköz tehát nem működik a szennyvíz szál­lítása alatt, ezzel kiküszöböljük a szennyeződés és ned­vesség visszaszívásának veszélyét. Az egy szállítás végrehajtásához rendelkezésre álló vákuum mennyiségének növelése érdekében célszerű, ha a vákuumvezetékhez segéd tartály van csatlakoz­tatva. A szükséges vákuum mennyiségét csökkenthetjük, ha a vákuum alá helyezett egységek együttes térfogata kisebb, mint 100 liter. Mint ahogy már említettük, a találmány szerinti rendszer különösen előnyösen alkalmazható csatornázás­sal nem rendelkező létesítmények esetében. Ilyen létesít­ményre példa a vasúti kocsi vagy ehhez hasonló, mozgó jármű. Az ilyen esetekberi való alkalmazhatóság érde­kében célszerű a találmány szerint, ha a vákuumforrás összenyomott gáz, pl. sűrítettlevegő hálózatába kap­csolt ejektorként van kialakítva. A vasúti kocsikban már más okból amúgyís megvan a sűrített levegős háló­zat és ebből a hálózatból lecsapolható a kielégítő meny­­nyiségű sűrített levegő a vákuum gyors előállítása cél­jára. Ha sűrített levegő nem áll rendelkezésre, akkor nyomáskamrát és külön levegőszivattyút lehet alkalmaz­ni, ahol a szivattyú önműködően a nyomást a nyomás­kamrában megfelelően magas szinten tartja. Az ürítőkészülékben összegyűjtött szennyvíz zavar­talan ürítését segíthetjük elő azzal, ha munkahengerrel működtetett billenőfenékkel zárjuk le az ürítőkészüléket. A szennyvíztermelő egységben összegyűlt szennyvíz biztonságos és maradéktalan elszállítása érdekében cél­szerű, ha az ürítőkészülékben kialakított gyűjtőkamra térfogata megegyezik egy szennyvízürítés normális tér­fogatával és az ürítőkészülék teljes térfogata megegyezik az egyszerre a szennyvíztermelő egységben tárolható maximális folyadék mennyiséggel. Ezért a találmány szerinti szennyvízelvezető rendszer egyik célszerű kiviteli alakjában az ürítőkészülék mun­kahengerrel működtetett billenővödörrel van elzárva. Szintén ugyanebből a célból előnyös, ha a vödörnek a szennyvízvezeték kiömlő vége alatti térfogata meg­egyezik egy szennyvízürítés normális térfogatával, ez a térfogat pedig olyan tartalék térhez csatlakozik, amelynek térfogata megegyezik az egyszerre a szenny­­víztermelő egységben maximálisan tárolható folyadék­mennyiséggel. Ha a találmány szerinti szennyvízelvezető rendszert alkalmazzák vasúti kocsiban vagy ennek megfelelő egységben, előnyös a vákuumos szennyvízelvezető ürítő berendezését a gyűjtőkamrájával, gyűjtőtartályával és egyéb, a rendszer működéséhez szükséges eszközökkel a kocsi mennyezete fölötti térben elhelyezni. Ez a tér általában nagyon szűk függőleges irányban, úgyhogy az eszközöket olyan alacsonyra kell elrendezni, ameny­­nyire csak lehetséges. A korábbiakban leírt kivitelű alak tehát ezt a célt szolgálja. A vákuumos W. C. ürítéséhez 1—2 liter térfogat ele­gendő. Megtörténhet azonban, hogy a szennyvízürítés néhány különleges esetben lényegesen nagyobb, mint normálisan, például ha valaki megtöltötte a W. C.­­csészét vízzel, ezért tartalék térnek kell rendelkezésre állnia ilyen esetek számára. A szennyvízürítés legnagyobb térfogatát a szennyvizet előállító egység térfogata ha­tározza meg. Más szavakkal: nem lehet több folyadékot a szennyvízelvezető csővezetékbe üríteni, mint amennyi a W. C.-csészébe, mosdókagylóba vagy ennek megfelelő egységbe belefér. Ha azonban a legnagyobb térfogatot kell kiüriíteni, ilyen különleges esetek számára lenni kell olyan tárolótérnek a tárolókamrával összeköttetés­ben és annak felső szájánál, amely képes befogadni a szóban forgó folyadékmennyiséget. Ez a járulékos tér könnyen létrehozható nagyon alacsony kiviteli alakban és elhelyezhető például a szennyvízelvezető csővezeték kiömlő vége körül. A vákuumos szennyvízelvezető hagyományos ürítő berendezésében a szennyvízelvezető csővezeték végénél visszacsapó billenő van, amelynek az a célja, hogy meg­akadályozza a gyűjtőkamrában uralkodó légköri nyor más behatolását a kamra ürítése során a szennyvízelve­zető csővezeték rendszerébe. A találmány szerinti rend­szerben ilyen visszacsapó billenő nem szükséges és a szennyvízelvezető csővezeték közvetlen kapcsolatban lehet a gyűjtőkamrával. Ez előnyös, mert akkor t 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents