177702. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szer és eljárás a hatóanyag előállítására

3 177702 4 dehiddel és esetleg fenollal alkotott kondenzációs ter­mékeit, lignint, szulfitszennylúgot stb. használhatunk. Szilárd készítmények, például porok és porozószerek előállítására a hatóanyagot szilárd hordozóanyagokkal összeőröljük vagy összekeverjük. Szilárd hordozóanyagként például kovasavat, agya­got, szilikátokat, kovaföldet, kaolint, talkumot, kal­cium- vagy magnéziumszulfátot, faőrleményeket stb. használhatunk. A találmány szerinti szer egyéb növényvédőszereket, például gyomirtó-, kártevőirtó-, gombaölőszereket, antidótumokat stb. is tartalmazhat. A következő példa szemlélteti a hatóanyag előállítá­sát. Példa 1 mól 4-amino-fenoxi-ecetsavat és 1,1 mól ftálsav­­anhidridet 1300 ml tömény ecetsavban 2 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A termék hűtés közben kiválik, ezt leszívatjuk, vízzel mossuk, és szárítjuk. Olvadáspontja 240 °C. Kitermelés 67%. Az alábbiakban ismertetjük az új hatóanyagot tartal­mazó szer biológiai hatását. A hatóanyagot 50 s%-os nedvesíthető por alakjában használtuk fel. A nedvesíthető por a hatóanyagon kívül 5 40 s% kaolint és 10 s% zsíralkoholszulfonátot tartal­maz. Laboratóriumban uborka vetőmagot különböző ha­tóanyagtartalmú szuszpenzióval alaposan benedvesítve 10 csáváztunk. A csávázott magot szobahőmérsékleten 48 óráig szárítottuk, majd Petri-csészében szűrőpapíron csíráztattuk. A tizenkettedik napon megmértük a gyö­kér és a szár hosszát, és a desztillált vízzel csávázott kontrolihoz viszonyítva serkentő, illetve gátló hatást ál- 15 lapítottuk meg (I. táblázat). A növekedésszabályozó, valamint káros hatást sza­badföldön is megvizsgáltuk. A laboratóriumi vizsgálati módszer szerint kezelt magot csávázás után két nappal 20 vetettük el. A növény különböző fejlődési szakaszaiban a növekedésre, a termésre kifejtett hatást a desztillált vízzel csávázott kontroll százalékában fejeztük ki, és megállapítottuk a fitotoxikus hatást is (II. táblázat). I. táblázat Hatóanyag Gyökér Szár Hatóanyag Koncentráció, s% mennyisége, g/q vetőmag cm növekedés a kontroll %-ában cm növekedés a kontroll %-ában N-3-tolil-ftálimid 0,05 25,0 12,0 +26,3 6,2 + 19,2 0,0125 6,25 9,7 +2,1 6,0 + 15,4 0,0031 1,60 9,6 + 1,0 5,4 +3,9 0,0015 0,80 7,9-16,8 5,1-1,9 4-ftálimido-fenoxi-ecetsav 0,05 25,0 12,7 +33,7 6,5 +25,0 0,0125 6,25 12,4 +30,5 6,5 +25,0 0,0031 1,60 12,3 +29,5 6,3 +21,1 0,0015 0,80 11,5 +21,0 5,6 +7,7 Kontroll (vízzel csávázott) — — 9,5 — 5,2 — II. táblázat Hatóanyag Koncentrá­ció, Hatóanyag mennyisége, g/q Kezelés, % Levéíszám, db Termés­­súly/egy tő, Növekedés a vízzel csávázott kontroll %-ában s% vetőmag kg Levélszám Terméssúly N-3-tolil-ftálimid 0,05 25,00 91,7 20,7 1,29 +23,2 +9,3 0,0125 6,25 91,7 19,0 1,09 + 12,8-7,7 4-ftálimido-fenoxi-ecetsav 0,05 25,00 95,8 35,5 1,35 + 110,9 + 14,4 0,0125 6,25 95,9 29,0 1,75 +72,3 +48,3 Kontroll (vízzel csávázott) — — 80,5 16,8 1,18--­Az I. és II. táblázat adataiból kitűnik, hogy az új ha­tóanyag serkentő hatást fejt ki. Az ismert N-3-tolil­­-ftálimidhez képest a szár és a gyökér növekedése jobb. Fitotoxikus hatása nincs, és a kelésre kifejtett hatás kedvezőbb. Amíg a 3-tolil-ftálimiddel 9,3%-os, addig az új hatóanyaggal 48,3%-os termésnövekedés érhető el. A terméskötődésre és növekedésre kifejtett hatást két­éves, szabadföldi mikroparcellás kísérletekben is meg­vizsgáltuk, Jonatán alma és Ford őszibarack gyümöl- 65 esősben különböző koncentrációjú, 15 liter/termőfaegy­­ség permedé adaggal, a teljes virágzásban egy-egy, para­dicsom ültetvényben 5 ml/növény permedé adaggal. 60 A virágzás kezdetén egy, majd a virágzás további idő­szakában még kettő, összesen három kezelést alkalmaz­tunk. A kijuttatást háti permetező készülékkel végez­tük. A hatást a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva állapí­tottuk meg (III. és IV. táblázat). 2

Next

/
Thumbnails
Contents