177675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csak olvasható memória programozására és/vagy ellenőrzésére mintamemóris vagy adatfeldolgozó berendezés segítségvel
13 177675 14 a második 22b bemenetét közvetlenül vagy közvetve a vezérlő 20 egységnek a végrehajtó 21 egység egy kimenetére csatlakozó bemenete alkotja, harmadik 22c bemeneté a további logikai 23 hálózat egy 23g kimenetére csatlakozik és a második és a harmadik 22b, c bemenet együttesen x vezetékes, ahol 2log X$x<2log X+l. Mindegyik I, ..., XXXII mező tehát példánknál nyolcrekeszes, ahhoz nyolc cím tartozik. Közülük az első hat rekeszt rendeltük az adott moduláris részművelethez, a fennmaradó két rekesz lehetővé teszi a továbbfejlesztést. A moduláris részműveletet kiválasztó címbitek száma 8 rekesz esetén három, az első 22a bemenet tehát y=3 vezetékes. A megfelelő I.........XXXII mező kiválasztását további x=5 bit segítségével végezzük. Közülük a P csatornán érkező három bit a szekvenciális vezérlést biztosítja, az egyik szekvencia jel, a másik szekvencia jel és a szekvencia vége jel. A további logikai 23 hálózat 23g kimenetéről a T csatornán érkező két bit állapotjel. Az egyik az ekvivalencia jel (összehasonlított tartalmak azonosak). Kézi indításnál tehát az igen jel •azt jelenti, hogy egy adott címen a 14 mintamemória és •a kezelendő 15 PROM tartalma megegyező. A másik vezetéken érkező igen jel azt jelenti, hogy a kezelendő 15 PROM chnterülete elfogyott. A 22 művelettár rekeszeibe olyan tartalmat égetünk be, hogy az az egyes F—I, ..., F—IV feladatmezők már ismertetett esetkombinációinak és az éppen elvégzendő moduláris részművelet(ek)nek megfelelő végrehajtását biztosítsa. A találmány szerinti berendezés előnyei röviden a következőkben foglalhatók össze : 1. A részműveletek utasítás-sorozatait tartósan rögzítő 22 művelettár és a feladat-rutinokat tartósan rögzítő vezérlő 18 egység alkalmazása révén a programozó berendezés operatív (logikai) hálózata egyszerűbb, terjedelme kisebb, előállítása olcsóbb. 2. Az uniformis építőelemek révén a berendezés belső felépítése egységesebb, a gyártás és bemérés egyszerűbb. 3. Lehetőség van a vezérlőszervek tartalmának módosítására, esetleg azok cseréjével a berendezés továbbfejleszthető, így bármilyen bonyolultságú programozási előírás teljesíthető a megfelelő vezérlőjelek biztosításával. 4. A vezérlőszervek módosításával a felhasználók jövőben felmerülő igényei, esetleg újabb feladatok elvégzésére vonatkozó javaslataik is könnyen kielégíthetők. 5. A berendezés lehetőséget biztosít az újabb PROM- típusok programozásához szükséges egyedi modulok kialakítására, azok egyszerű rutintevékenységgel realizálhatók, mert a berendezés belső kialakítása kevés megkötést követel meg. 6. A berendezésben megvalósított szinkron működtetés — órajel-kiolvasójel — teljes zavarmentességet biztosít a berendezés üzemeltetése során. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás programozható csak kiolvasható adattár (PROM, illetve REPRÓM, a továbbiakban egységesen: PROM) kezelésére, pl. programozásra, kiolvasásra, ellenőrzésre, másolásra, összehasonlításra, melynek során egy vagy több kezelési feladat végrehajtása céljából a PROM és valamely adatforrás .(mintameiHária, aritmetikai készülék stb.) között adatforgalmat valósítunk meg és a PROM-ban az ennek folytán kialakult állapotot tartósan rögzítjük (azt beégetjük), azzal jellemezve, hogy a) készítünk egy művelettárat oly módon, hogy a lehetséges kezelési részműveletek mindegyikének utasítás-sorozatát programozható csak kiolvasható háttértár különböző mezőibe, meghatározott dmű rekeszeidbe beírjuk és ott tartósan rögzítjük (beégetjük), majd b) a mindenkori kezelési feladato(ka)t úgy hajtjuk végre, hogy kézi beavatkozásokkal vagy a kézi beavatkozásokat helyettesítő szubrutin futtatásával előbb — egy vagy több lépésben — összekapcsoljuk az adott kezelési feladat végrehajtásához szükséges adatuta(ka)t alkotó — vezérelhető — áramkörök megfelelő bemenetéit és kimenetéit, s ezután —egy vagy több lépésben — a művelettár megfelelő rekeszé(i)ből (sorrendbe«) a létesített adatút(ak) megfelelő áramköré(i)nek vezórlőbemeneté(i)re adjuk az adott feladat szerint (sorrendben) elvégzendő részművelet(ek) utasítás-sorozatait. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy valamely utasítás-sorozat — vagy a sorozat elemének — kiadását visszajelző esatomá(ko)n érkező állapotjelzések figyelésévei időzítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogasaiosítési módja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több részművelet lefutása után — kézi beavatkozással vagy azt helyettesítő programutasítás futtatásával — módosítjuk az adatuta(ka)t. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a művelettárba vagy további háttér-tárba beírjuk és abban tartósan rögzítjük (beégetjük) a lehetséges feladatok programjait is és a mindenkori kezelési feladat indító műveleteként annak programját hívjuk le a háttér-tárból. 5. Berendezés az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, programozható csak kiolvasható adattár (továbbiakban: PROM) kezeléséhez, melyre a kezelendő PROM adatcsatornán át csatlakoztatható és további adatcsatornákon át adatforrások (pl. mintamemória, aritmetikai készülék adatcsatornája) csatlakoztathatók és mely tartalmaz az adatcsatornák közötti adatforgalmat és a kezelendő PROM-ban kialakított állapot tartós rögzítését (beégetést) megvalósító áramköröket, azzal jellemezve, hogy az adatcsatornák (C, D, E, F) egymással logikai hálózaton (19) át vannak összekötve, mely logikai hálózatra (19) adatát vezérlő csatorna (A), művelet vezérlő csatorna (N) és forgalom vezérlő csatorna (L) csatlakozik és a berendezés tartalmaz vezérlő főegységet (12), melynek adatútkimenete (12b) az adatút vezérlő csatornára (A), feladatkimenete (12c) feladat vezérlő csatornára (B) csatlakozik, valamint művelettárat (22), melyben a különböző PROM-kezelési részműveletek utasítás-sorozatai vannak különböző mezőkben (I, ..., XXXII) — meghatározott című rekeszekben — tartósan rögzítve (beégetve) és a művelettár (22) kimenete (22d) közvetlenül vagy közvetve csatlakozik egyfelől a művelet vezérlő csatornára (N), másfelől a forgalom vezérlő csatornára (L), míg a művelettár (22) első bemenetére (22a) közvetlenül vagy közvetve a feladatvezérlő csatorna (B) csatlakozik. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, n7wl jellemezve, hogy a művelettár (22) és a logikai hálózat (19) végrehajtó főegység (13) részét képezi, mely 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
