177662. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet lapos sodronykötelek megfogására
3 177662 4 biztonságát a hullámszorítós megfogási módnál számítással előre meghatározni nem lehet. Fenti hiányossága miatt ez a kötélmegfogási mód az ÁBBSz-ben előírt biztonságtechnikai feltételt nem teljesíti. Egy másik ismert megoldásnál a kötélszíven visszahajtott két kötélágat szorítóbilincs-párokkal szorítják egymáshoz, és az így fellépő súrlódóerő biztosítja a kellő megfogási biztonságot. Ennél a megoldásnál már a megfogási biztonság a bilincspárok számának és a szorítócsavarok méretének megválasztásával számítással előre meghatározható, illetve biztosítható az a biztonságtechnikai követelmény, hogy a megfogásnál a kötél a szakítóerejének 75%-át meghaladó kötélterhelés esetén csússzon meg. Nagyon nagy hátránya a fenti megoldásnak, hogy a szükséges megfogási biztonság eléréséhez igen sok bilincspár szükséges, így a szerkezeti hosszat a hullámszorítós kivitel 2—3-szorosára megnöveli. Ez alsókötél megfogásnál azt is jelenti, hogy az aknazsomp mélységét a megnövekedett szerkezeti hossznak megfelelően növelni kell, ami jelentős költségnövekedést okoz. Szükségszerű volt egy olyan laposkötél-megfogási megoldás kidolgozása, amelynél a megfogási biztonság az ÁBBSz-ben előírt feltételek szerint számítással meghatározható, az előírt biztonságtechnikai feltételeket kielégíti, másrészt a szerkezeti kialakítása révén a korábbi megoldásokhoz képest sokkal kisebb helyfoglalású kiviteli formában valósítható meg. A bejelentésünk tárgyát képező találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kötélszíven átvetett kötélágak közé helyezett hengeres elemekre különálló, egymástól független szorítószerkezetekkel feszítjük rá a kötélágakat. Ennek következtében a találmányhoz az alábbi előnyös, újszerű többlethatások fűződnek, amelyekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek: — a hengeres betételemek és a szorítószerkezetek számának alkalmas megválasztásával a kötés megcsúszás! határterhelése tág határok között állítható, — a kötélágakon jelentkező súrlódóerők számítással meghatározhatók, vagyis az ÁBBSz-ben előírt megfogási biztonság számszerűen ellenőrizhető, — a növelt ellenállások következtében jelentősen csökken a kötés helyfoglalása, és a kötés miatt merevvé váló kötélszakasz rövidülése módot ad a csatlakozó méretek (kaskifutás, zsompmélység stb.) csökkentésére, — a kisebb szerkezeti méretek megkönnyítik a szerelhetőséget, csökkentik az önsúlyt, — a kisebb helyfoglalás és kisebb szorítóelem szám biztonságosabbá és egyszerűbbé teszi az ellenőrzést és karbantartást is. Az alábbiakban a kötélmegfogó-szerkezet egy lehetséges kiviteli alakját ismertetjük a méretezése alapjául szolgáló számítási eljárás bemutatásával. A csatolt rajzokon az 1. ábra a kötélszíven átvetett kötélágak elhelyezkedési formáját és a kötélágakban fellépő erők jelölését mutatja, a 2. ábra a hengeres betétek elhelyezéséből adódóan a kötélágaknak, illetve szorítószerkezeteknek a súrlódóerők számításához szükséges jellemzőit mutatja, a 3. ábra a kötélmegfogó-szerkezetnek egy lehetséges kiviteli alakját mutatja be. A példa szerinti laposkötél-megfogószerkezetnél az 1. kötélág 4 kötélszíven van visszahajtva, 2 hengeres betételemként csőékek, 3 szorítószerkezetekként bilincspárok vannak elrendezve. A méretezésnél abból indulunk ki, hogy bármely keresztmetszetben a kötélerők összege Q0 legyen. Fj+F^Qo ahol Ft =a terhelt kötélágban ébredő erő F2=a visszahajtott terheletlen kötélágban ébredő erő Fj=F2-ahol p=a kötél és a kötélszív közötti súrlódási tényező JI+y=a körülfogási szög 2 l+ç/Kn+V) A visszahajtott terheletlen kötélágban a súrlódásnak az F2 erőt kell közömbösítenie. A kötél megfogása n számú csőékből és n+2 számú szorítóbilincsből áll. Az 1 bilincspárt összefogó szorítóerőből adódó súrlódóerő, amely egyrészt a szorítóbilincs és a kötél, másrészt a kötélágak között fellépő súrlódóerők összege: 0 n+e-f*(2«+ß) 4- ... -U e-(n-l) (2a+/í) \ e-n/;(2s(+/3) ahol a=körülfogási szög, amely a szorítóbilincs lekerekítési sugarain jön létre, (3=körülfogási szög, amely a csőéken jön létre, a kötélhajtásból adódóan. A 3. ábrán látható szerkezetnél n=3 db csőéket és n+2=5 db szorítóbilincspárt alkalmaztunk. A kötélszív alján levő 5 szorítószerkezet feladata a kötélágaknak a kötélszíven való felfekvés biztosítása A 3 szorítóbilincsnek a kötélirányra merőleges éleit r sugarú lekerekítéssel kell készíteni, mivel ezzel a körülfogási szög növekedése útján a kötélhajlításból adódó súrlódóerő növekszik. A r lekerekítési sugarat a 2 csőék Rj sugara, illetve az 1 laposkötél v vastagságának alapján célszerű megválasztani. A szorítóbilincs 1 hosszúságát a szükséges súrlódási erő biztosításához szükséges vonalnyomás alapján választjuk meg. A súrlódóerők ismeretében a biztonságos megfogáshoz szükséges csavarszorítás, illetve abból a csavarméretek meghatározhatók. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezet lapos sodronykötelek, célszerűen kötélvégek megfogására, amely kötélág(ak)ból (1), a kötélágiak) visszahajtására alkalmas kötélszívből (4), a terhelt és a visszahajtott kötélágak közé helyezett hengeres test(ek)ből (2) és a kötélágak egymáshoz szorítására alkalmas szorítószerkezetekből (3) áll, azzal jellemezve, hogy a szorítószerkezetek (3) egymástól függetlenül a hengeres test(ek) (2) előtt és után vannak elrendezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
