177637. lajstromszámú szabadalom • Készítmény fémek vagy hőre keményedő műanyagok kémiai felületkezelésére és adott estben további bevonatok tapadóképességének fokozására
5 177637 6 len műveletben, rövid kezelési idővel, a nehezen oldható, a nyomnyinál nagyobb mennyiségben jelenlevő zsírszerű szennyezéseket leoldjuk, a vékony oxidbevonatokat, mint a futórozsdát és a fehér rozsdát eltávolítsuk, foszfátozható fémeken egy foszfát réteget hozzunk létre, fokozott védelmet nyújtó konzerváló és korrózióvédő bevonatot képezzünk, és hogy az utólag felvitt szerves bevonat tapadását és korrózióvédő hatását jelentősen megnöveljük. A szernek foszfátozható és nem foszfátozható vas és nem vas fémeken, valamint hőre keményedő műanyagokon is alkalmazhatónak kell lennie; úgyszintén a nevezett szerkezeti anyagok tetszőleges kombinációján alkalmazhatónak kell lennie mégpedig felkenés, felszórás vagy felpermetezés, törlés, felecsetelés vagy felhengerlés, valamint bemerítés útján. A szemek szobahőmérsékleten alkalmazhatónak kell lennie, a kezelt felület szárításának a szükségletnek megfelelően a levegőn légfürdő, fúvókák vagy hasonlók segítségével történő elpárologtatás vagy kályhában végrehajtott kényszerszárítás segítségével kell végrehajthatónak lennie. A szerves réteggel történő utólagos bevonásnak a találmány szerinti szer előzetes alapos átszáradása nélkül is, az úgynevezett „nedves a nedvesbe” munkamódszerrel is lehetségesnek kell lennie. A találmány további célja, hogy egy olyan szert adjon meg, amelyet a fémfeldolgozó ipar minden feldolgozási fázisában alkalmazni lehet, amely biztosítja a kezelt fémek hegeszthetőségét, lehetővé teszi a szerves bevonatok felvitelére szokásos különféle felhordási technológiák, beleértve a merltéses elektro-eljárást is, utólagos alkalmazását, és amelyet a gyártási folyamat során szükség esetén ismételten alkalmazni lehet. A találmány célja ezenkívül a fémfeldolgozó iparban a könnyűszerkezetes építési mód követelményeinek megfelelően az üregekben és az átlapolásoknál a korróziót kiváltó maradékok képződésének, valamint az alkalikus, savas vagy semleges sótartalmú vizes oldatok felületkezelésnél történő alkalmazása következtében a csepegő széleken a sókiválásoknak elkerülése. A találmány egy további célja az, hogy egy olyan kromátmentes szert adjon meg, amellyel a nem fémes szervetlen rétegek korrózióvédő és tapadásközvetítő hatását utólagosan meg lehet erősíteni. Végül a találmány lényeges célja az, hogy a fémek és hőre keményedé műanyagok felületkezelésére egy olyan szert adjon meg, amelynek alkalmazása csak kis egészségvédelmi és környezetvédelmi ráfordítást igényel, és amelynek a már nem használható maradékait elégetés útján gyakorlatilag maradéktalanul meg lehet semmisíteni. Az a találmány lényege, hogy egy olyan oldószeralapú nem vizes felületkezelő szert adunk meg, amelynek öszszetevői a szemek multifunkciós sajátságokat kölcsönöznek, és amely összetevők egyenként a következő specifikus hatásokat fejtik ki : Az 1. komponens egy szerves oldószer vagy oldószer elegy, a zsírtalanító sajátságok fő hordozója. Egyidejűleg azonban jól kell oldania a megfelelő filmképző sajátságú komponenst. Ennek a komponensnek nem, vagy csak nagyon csekély mértékben szabad hidrofil sajátságának lennie, és csak kevéssé, illetve egyáltalán nem szabad egészségkárosító hatásúnak lennie. A 2. komponens egy olyan oldószer vagy oldószerelegy, amely az 1. komponens zsíroldó hatását előmozdítja, az 1. komponens és a tömény foszforsav között oldásközvetítőként szerepel, a filmképző komponens által elviselhető, a keveréknek azonban csak csekély hidrofil sajátságot kölcsönöz, és éppen úgy, miként az 1. komponens kevéssé vagy egyáltalán nem egészségkárosító hatású. A 3. komponens egy filmképző szerves anyag, melynek film sajátságai különösen foszforsav és zsirszerű anyagok jelenlétében — külön-külön vagy együttesen is — olyanok, hogy nagyfokú korrózióvédő hatás és az azt követően felvitt bevonatokhoz mind foszfátozható, mind nem foszfátozható vas és nem vas fémeken és hőre keményedő műanyagokon, valamint ezen túlmenően foszfát-, kromát-, oxalát- vagy egyéb nem fémes szervetlen bevonatokon nagyon jó tapadásközvetítő hatás lép fel. A 4. komponensnek végül képesnek kell lennie arra, hogy olyan vékony oxidrétegeket, mint amilyenek például a futórozsda és a fehér rozsda, a fém felületekről leoldjon, és foszfátozható fémeket foszfát bevonattal lásson el. Azt találtuk, hogy az alábbi összetételű felületkezelő szer képes arra, hogy a kívánt funkciókat egyidejűleg kifejtse: 1. komponens: 50—70% oldószer vagy oldószerelegy, amely legalább 80%-ban trimetil-benzolból vagy tetrametil-benzolból, vagy ezek elegyéből áll, azzal a megkötéssel, hogy a tetrametil-benzol 1,2,4,5-tetrametil-benzoltól eltérő. 2. komponens : 25—35% vízzel korlátozottan elegyedő oldószer vagy oldószerelegy. 3. komponens; 0,2—8% a metil-ciklohexanol vagy ciklohexanol vagy metil-ciklohexanon és ciklohexanon formaldehiddel végrehajtott polikondenzációjával előállított gyanta vagy ennek olajjal vagy polietilén-viaszszal módosított formája. 4. komponens; 0,5—10% legalább 70%-os foszforsav-oldat. A négy komponens mindegyike speciális hatást fejt ki, és egyiket sem lehet lényeges hátrányok nélkül elhagyni, más komponensekre kicserélni vagy lényegesen eltérő mennyiségi arányokban alkalmazni. Ez különös mértékben érvényes a filmképző 3. komponensre, melynek a már kis filmvastagságok esetén is nagy korrózióvédő képességű védőfilmek kialakítására és a később felvitt szerves bevonatok tapadásának még foszforsav és zsírszerű anyagok jelenlétében is a gyártók által biztosított mértéken túlmenő megnövelésére való különleges alkalmassága nem volt előre látható. A keton-formaldehid gyantákat szokásosan csak egyéb kötőanyagok, például a nitrocellulóz adalék kötőanyagaiként adagolják, hogy bizonyos film sajátságokat, mint a keménység és a fényesség, megjavítsanak. Egymagukban lágyító és egyéb komponensek nélkül történő felhasználásuk nem szokásos. A találmány szerinti készítményt egyszerűen a 3. komponensként specifikált keton-formaldehid kondenzációs gyantának az oldószerekben való feloldásával és a foszforsav hozzáadásával elő lehet állítani. Egyes gyanta típusoknál előnyös lehet, ha az oldatot először csak az egyik oldószer komponenssel készítjük el, és ezt követően adjuk hozzá a többi komponenst, más típusoknál előnyösebb a gyantát mindjárt az összes oldószer keverékében feloldani. Abban az esetben, ha a szert a szokásos acél tartályokban vagy kannákban szállítják vagy tárolják, előnyös, ha a foszforsavat a tartály falával való idő előtti reakció el5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
